Milyen feltételekkel tudsz még az idén nyugdíjba vonulni? Vannak-e olyan nyugdíjazási lehetőségek, amelyek már csak az év végéig vehetők igénybe? Milyen szabályok, esetleg új szabályok szerint lesz mód 2013 –tól nyugdíjba vonulni?

Biztosan nyugdíjba tudsz vonulni? A magyar nyugdíjhelyzetről itt olvashat.

Nyugdíj-korhatár

A nyugdíj-korhatár tekintetében jelentős változás történt már az előző években is. 2010. január 1-től az öregségi nyugdíjkorhatár a következők szerint módosult:

[fusion_builder_container hundred_percent=”yes” overflow=”visible”][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”]

öregségi nyugdíj korhatárok

Öregségi nyugdíj

Aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév. A nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre történő felemelése tehát fokozatosan történik, születési évekhez kötötten határozzák meg az öregségi nyugdíjkorhatárt.

Öregségi nyugdíj: szolgálati idő

Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik. 2012-ben az 1950-ben született hölgyek és férfiak öregségi teljes nyugdíjra való jogosultsága következik be. Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik.

2009. december 31. utáni időponttól az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését követően igényelt öregségi nyugdíj tekintetében is jogosultsági feltétellé vált a biztosítással járó jogviszony megszüntetése, tehát a nyugdíjigénylő öregségi teljes vagy résznyugdíj megállapítása napján nem állhat munkaviszonyban, vagy ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban.

Annak nincs továbbra sem akadálya, hogy a nyugdíj megállapítását követően ismét biztosítási jogviszonyt létesítsen az érintett személy. A vállalkozói körben változatlan az a szabály, hogy a vállalkozói jogviszony átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá a nyugdíj megállapítás időpontjától.

Korhatár előtti öregségi nyugdíj megszűnése

2012-től csak a teljes nyugdíjkorhatár betöltésétől állapítható meg öregségi nyugdíj, a korábbi korai nyugdíjba vonulási lehetőségek megszűntek. 2012. január 1-jétől megszűnik az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művésznyugdíj, a polgármesterek, országgyűlési- és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja, a korengedményes nyugdíj, továbbá megszűnik a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak szolgálati nyugdíja is.

Egyedül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége áll rendelkezésre. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők kedvezményes nyugdíjazási lehetőségét szabályozza az egyes nyugdíj-biztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXX. törvény. A szabályozás szerint öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, nem áll biztosítási jogviszonyban.

A nők előrehozott nyugdíjáról bővebben – Mi számít bele a 40 év szolgálati időbe?

A szakmunkástanulóként, tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként, felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójaként szerzett szolgálati idő nem számítható be a nők kedvezményes öregségi nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időbe. Ide tartozik például az egészségügyi szakiskolai tanulmányok ideje is. A jogosultsági időbe az ún. gyermeknevelési ellátások (terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás) időtartama és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díj időtartamai is beszámítanak.

A jogszabály viszont azt is előírja, hogy a 40 év jogosultsági időn belül hány év keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonnyal szerzett szolgálati idő szükséges. A kérdésben említett négy gyermek esetén a 40 éven belül legalább 32 év keresőtevékenységgel járó biztosítási idővel szerzett szolgálati idő szükséges a jogosultsághoz. Amennyiben tehát az igénylő hölgy rendelkezik ugyan 40 év munkaviszonnyal, de ezen belül pl. a négy gyermekére tekintettel igénybe vett gyermeknevelési ellátások időtartama összesen meghaladja a nyolc évet, tehát keresőtevékenységgel 32 évnél kevesebb jogosultsági időt szerzett, igényét sajnos el kell utasítani.

Hogyan alakul az 1953-ban született nők előrehozott öregségi nyugdíja?

Különleges helyzetben vannak az 1953-ban született hölgyek abból a szempontból, hogy számukra még utolsó évjáratként lehetőség van korhatár alatti nyugdíj igénybevételére, ha a jogosultsági feltételeknek 2012-ben eleget tudnak tenni.Az 1953-ban született hölgyek ugyanis 59. életévük betöltésétől (ami 2012-ben következik be) 37 év szolgálati idő birtokában ellátást vehetnek igénybe, ha a biztosítási jogviszonyt is megszüntetik.

Az ellátás igénybevételéhez a szükséges 37 év szolgálati időt is 2012-ben kell megszerezni. Fenti feltételek megléte, azaz a jogosultság megszerzése esetén az ellátás szerzett jogként 2012-t követően is igényelhető.

Előrehozott és öregségi nyugdíj 2013

2013-ban az 1951-ben született nők és férfiak töltik be öregségi nyugdíjkorhatárukat, a 62 évet és vehetik igénybe húsz év szolgálati idővel az öregségi teljes nyugdíjat.

Az öregségi nyugdíj összege 2013.-ban jelentősen változik.

Mértékét a szolgálati idő és a nyugdíjba beszámítható havi bruttó átlagkereset összege határozza meg. Jelentős különbség mutatkozik azonban abban a tekintetben, hogy a nyugdíjba vonuló csak az állami nyugdíjkasszának volt-e tagja, illetve, hogy a magánnyugdíj kasszában felhalmozott megtakarítását átvitte-e az állami nyugdíjkasszába, vagy a magánnyugdíj pénztár tagja maradt.

Néhány példával lehet érzékeltetni a különbséget: Előbbi esetben 20 év szolgálati idő után a havi bruttó átlagkereset 33%-a a nyugdíj, utóbbi esetben 24,40%. 30 év szolgálati idő után a vonatkozó százalékok: 49,5 illetve 36,6%, 40 év után 66 illetve 48,8%.

A növekedés mértéke is jelentősen eltér: az állami nyugdíjkasszában lévők esetében évente 1,65%, a magánnyugdíj pénztár tagjai esetében ez 1,22%. A nyugdíjról tudni kell, hogy az öregségi nyugdíj 2013. évi és további összegének felső határa a kiszámítás alapjául szolgáló havi átlagkereset.

Kérdésed van? Vitatkoznál? Írd meg kommentben, vagy nekem személyesen!

Tanácsot, véleményt kérne? Kérjen személyes, vagy ingyenes online pénzügyi tanácsadást!

 [/fusion_builder_column][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”]

Szívesen tanulnál a pénzügyekről? Íme, egy 14 napos, ingyenes kihívás és tréning!

Szeretnél szakértői segítséget? Kérj valódi pénzügyi tanácsadást!

[/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]