Megpróbálom egy cikkben összefoglalni mindazt, amit a pénzpiaci alapokról tudni kell. Először írok egy kis általános információt a befektetési- és pénzpiaci alapokról, majd meg is nézünk néhány konkrét alapot, és összehasonlítjuk őket egymással, és a banki kamatokkal.
A fő kérdések: pénzpiaci alap vagy bankbetét? És pénzpiaci alap vagy állampapír?
Mi az a pénzpiaci alap?
Egy olyan befektetési alap, amely az ügyfelek pénzét bankbetétekbe és rövid lejáratú (általában maximum 3 hónapos) állampapírokba fekteti.
Legfőbb jellemzői az alacsony kockázat, likviditás (gyorsan pénzzé tehető), és az alacsony hozam.
Mivel az állampapírok és a bankbetétek is alacsony kockázatú befektetéseknek számítanak, ezért nem meglepő, hogy a pénzpiaci alapok kockázata is alacsony lesz. Ugyanakkor ez sem jelent teljes biztonságot, hiszen csődbe mehet a bank, de akár az állam is.
Legnagyobb előnye, hogy bármikor ki- és betehetünk pénzt, az adott napra megkapjuk a kamatot. Elvileg a nagyobb pénztömeg miatt, amit a pénzpiaci alap egyszerre köt le, mindig magasabb kamatot lenne képes kialkudni, mint az egyéni betétek esetén. Ugyanakkor általában ez nem igaz, mivel a bank a saját alapját nem fogja más bankba fektetni.
Ugyanakkor, ami talán a legfontosabb, hogy a már viszonylag alacsony költségek is jelentősen csökkenthetik a hozamainkat. Különösen figyeljünk a vételnél, eladásnál felszámított költségekre, illetve az alapkezelői díjra. Ha ezek együttesen pl. 2%-ot tesznek ki, akkor hiába hoz 6%-ot az alap, nekünk csak 4% hasznunk lesz rajta.
Összeválogattam az ismertebb bankok és alapkezelők pénzpiaci alapjainak hozamait.
Ez a táblázat NEM tartalmazza az összes alapot. Az alapoknak eltérő stratégiája is lehet, így egyesek kockázatosabbak, mint mások. Mielőtt bármelyikbe befektetne, tájékozódjon pontosan az adott alapról. A múltbéli hozam pedig nem jelent garanciát.
[fusion_builder_container hundred_percent=”yes” overflow=”visible”][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”]
Pénzpiaci alapok
Ha az összes pénzpiaci alapra kíváncsi, akkor azok adatait a táblázathoz hasonlóan össze tudja hasonlítani a www.bamosz.hu oldalon.
Az összes pénzpiaci alap átlag hozama az elmúlt 1 évben 5,18%, az elmúlt 3 évet nézve pedig 4,61%. Amit nagyon fontos kiemelni, hogy a pénzpiaci alapoknál mindig csak visszamenőlegesen látjuk a hozamokat. Tehát ezeket a hozamokat nekünk NEM a mai bankbetétek kamataival kell összehasonlítani!
Ebbe a csapdába esnek bele sokan
Ez annyira fontos, hogy még egyszer: ne ess abba a hibába, mint sokan, hogy a mai hozamokkal hasonlítja össze az 1 évvel ezelőtti pénzpiaci alapok hozamait. 2012-ben a legjobb kamatok 6-8% között voltak, bár ezek főleg rövidtávra és akciós betétekre vonatkoztak.
Ugyanakkor a bankszámlák költségei jó esetben alacsonyak, míg egy pénzpiaci alap alapkezelési költsége 0,5-1% is lehet, nem beszélve az értékpapír számlához kapcsolódó havi díjról. Vagy említhetnénk az Államkincstár által nyújtott ingyenes számlavezetést és az elég jó kamatozású állampapírokat, amiket ingyen, magunk is megvehetünk. (Bár eladni lehet nem ennyire könnyű)
Miket kell még számításba venni?
Két dolgot szeretnék még megemlíteni. Egyik a kamatadó, a másik a tranzakciós adó. Az elsőt azért fontos figyelembe venni, mert nem mindegy, hogy a kamatadót csak a befektetés végén, például 3 év után fizetjük meg, vagy havonta/évente. Az első esetben ugyanis a kamatadó mértéke tovább kamatozik, ami a kamatos kamat elve miatt egyre jelentősebb, minél hosszabb távon számolunk.
A tranzakciós adó, amit mára szinte minden esetben áthárítanak a pénzintézetek, eléggé korlátozza a kamatvadászatot. Gyakran nincs értelme az akciós kamatok miatt átutalni a pénzünket, mert a 2 havi akciós kamattal kevesebbet nyerünk saját bankunk kamatához viszonyítva, mint az utalás költségei.
3 illetve 5 éves futamidőnél választhatunk TBSZ-t is a pénzpiaci alapunkhoz, tehát 3. évtől csak 10%, 5. évtől 0% kamatadót kell fizetni.
Kinek érheti meg?
Magánszemélyeknek nem biztos, ugyanakkor cégeknek, akiknek a bankok nevetségesen alacsony kamatokkal szúrják ki a szemüket, jó alternatíva lehet.
Vegyük példának a CIB Bankot. Ezek a vállalatoknak szóló kamatok:
Nem igazán erőltetik meg magukat, így aztán a likvid tőkét érdemesebb lehet egy pénzpiaci alapban kamatoztatni. Ha parkol is a pénz, legalább a lehető legnagyobb hasznot hozza.
A CIB pénzpiaci alap 7%-os éves hozamot produkált az utóbbi 1 évben, amelyből már csak a 330 forintos havidíjat kell levonni, ami az értékpapír számla havidíja.
Kisebb pénzzel, és krónikus időhiányban szenvedő befektetőknek is hatékonyabb a rövidtávú befektetéseket ilyen jellegű alapokon keresztül megvalósítani, mert időráfordításban jobban járnak, mintha maguk újítanák meg rendszeresen a kincstárjegy portfóliójukat.
Egyéb tudnivalók a pénzpiaci alapokról
A pénzpiaci alapok adózása: A befektetési alapok a kamatadó hatálya alá tartoznak, de nettósítani lehet az esetükben. A magyar pénzeszközben kibocsátott befektetési jegyek TBSZ-re helyezhetőek, amíg a NYESZ-re bármely EU-ban forgalmazott alap is kerülhet.
Javasolt időtáv: 3 hónap, de akár néhány napra is jó lehet. Bizonyos forgalmazók extra díjat számolnak fel, ha néhány napon belül kivesszük a pénzt, erről előzetesen tájékozódj. Hozzáértés nem szükséges, és már néhány tízezer forinttól is indítható.
Kérdésed van? Vitatkoznál? Írd meg kommentben, vagy nekem személyesen!
Tanácsot, véleményt kérnél? Kérj személyes, vagy ingyenes online pénzügyi tanácsadást!
[/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
