A befektetési alapok sok kisbefektető pénzét gyűjtik össze, hogy azokat egy nagy tömegben, egyszerre kezeljék. Ez lehetőséget ad a magánszemélyeknek és a cégeknek egyaránt arra, hogy akár kisebb összegekkel is tudjanak kereskedni, ráadásul mindezt szakszerű megosztás, diverzifikáció mellett.
A befektetési alapok legnagyobb előnye, hogy nem kell magunknak összeválogatnunk az értékpapírokat. Képzeljük csak el, hogy van, mondjuk 100.000 forintunk, amelyből részvényeket szeretnénk venni. Egyrészről, sok részvény van, amelyekből 1 darab is 10, vagy 50 ezer forintba kerül, így vehetnénk mondjuk 2 féle részvényt. Másik oldalról pedig eszméletlen macerás lenne, ezért a 100.000 forintért megfelelő megosztás mellett részvényeket vásárolni. Tegyük fel, szeretnénk 200 féle részvénybe befektetni egyszerre. Nem lenne megoldható.
Mibe fektetnek a befektetési alapok?
A befektetési alapok között nagyon nagy különbségek vannak. Más a kockázatuk, más az időtáv, amiben gondolkodnak, más a befektetési politikája, más a célja. Nagyon fontos, hogy megértsük, hogy milyen befektetési alapot is kínálnak nekünk pontosan.
Sose felejtsük el, hogy a banki alkalmazottaknak számokat kell produkálnia, tehát érdekeltek abban, hogy náluk fektess be. Az érdekei viszont nem egyeznek a te érdekeiddel.
Mennyire kockázatosak ezek az alapok?
Ez attól függ, mibe fektetnek az alapkezelők. Ezt az alap tájékoztatója tartalmazza.
A befektetési alapoknak a következő típusai vannak, kezdve a legkisebb kockázatúval (a zárójelben lévő rész megmutatja, hogy az adott alap, milyen papírokba fektethet):
- Likviditási alap (60 napon belül lejáró kötvények, bankbetétek)
- Pénzpiaci alap (átlagosan 6 hónapon belül lejáró kötvények, bankbetétek)
- Rövid kötvény alap (rövid lejáratú kötvények, állampapírok)
- Hosszú kötvény alap (hosszú lejáratú kötvények, állampapírok)
- Kötvénytúlsúlyos alap (vegyes, de nagyobb arányban kötvény, mint részvény)
- Kiegyensúlyozott alap (kötvény, részvény, fele-fele arányban)
- Részvénytúlsúlyos alap (vegyes, de nagyobb arányban részvény, mint kötvény)
- Részvény alap (csak részvények)
Ezen kívül vannak még:
- Ingatlanfejlesztő (ingatlanfejlesztésbe fektet)
- Ingatlan forgalmazó alap (ingatlanok vétele, eladása)
- Alapok alapja (azaz más alapokba fektető befektetési alap)
- Abszolút hozamú alap (célja a magas hozam, bármilyen körülmények között)
- Nyersanyagokba fektető alap
- Stb.
Szeretnél egy brókert, aki kezeli a pénzedet?
Erre kifejezetten alkalmasak a befektetési alapok. Kár lenne megbízni valakit, hogy személyesen neked dolgozzon, hiszen az rengeteg pénzbe kerülne. Éppen ezért vannak az alapkezelők, de vigyázat! Nem minden alapkezelő kezeli az alapjaidat. Hogy is van ez?
Vannak aktívan és passzívan kezelt alapok. A passzívan kezelt alap azt jelenti, hogy az alapkezelő a stratégiának megfelelően szétszórja (diverzifikálja) a befektetett pénzt, majd a piacra bízza azok teljesítményét. Nem próbálja meg a hozamokat ide-oda pakolgatással javítani.
Az aktívan kezelt befektetési alapoknál az alapkezelő megpróbál úgy játszani a pénzzel, hogy az a lehető legmagasabb hozamot érje el. Ez van, hogy sikerül van, hogy nem. A www.napi.hu-n megjelent „Csúnya osztályzatot kaptak az alapkezelők” című cikke eléggé rossz véleményt mond az alapkezelők teljesítményéről:
„Az Értékpapír-Tulajdonosok Német Védegylete (DSW) és az IVA nevű kutatóintézet közös tanulmánya kimutatta, hogy tíz éves összehasonlításban csak a vizsgált aktív kezelésű alapok 27,5 százaléka teljesítette túl a saját benchmarkját (irányadó hozammutatóját).”
„Az IBM Institute for Business Value arra a következtetésre jutott a globális alapkezelési iparággal kapcsolatban, hogy évente feleslegesen éget el 1300 milliárd dollárt, ami a világ gazdasági teljesítményének mintegy két százaléka”
A szerzők azért megjegyzik, hogy a számokat érdemes csoportosítva is vizsgálni, és a mezőnyben vannak egyértelműen szépen felülteljesítő alapok is. Érdekes még, hogy általában rossz eredményeket érnek el az olyan alapok, amelyek valamilyen divathullám nyomán rövidtávra jöttek létre.
Tehát mindez nem jelenti azt, hogy nincsenek jól teljesítő befektetési alapok. Ez mindössze annyit jelent, hogy az aktív alapok gyakran nem képesek túltejesíteni a passzív alapok teljesítményén.
Mire figyeljünk, ha befektetési alapot választunk?
Befektetési alap lehet nyíltvégű vagy zártvégű. Nagyon kellemetlen meglepetések érhetnek, ha nem figyelsz erre oda, márpedig ezt a banki ügyintéző nem fogja mondani. Valószínűleg a kérdését sem érti majd, ezért minden esetben kérd el az alap tájékoztatóját, amikor információt gyűjtesz. Minden alapnak van ilyen tájékoztatója, ezt törvény szabályozza. Amire tehát figyelned kell:
Nyíltvégű alapoknál naponta van árfolyamszámítás, és az alapkezelő vállalja, hogy az adott napi árfolyamon bármilyen tételben vesz, vagy elad befektetési jegyet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha szeretnénk, mondjuk 200.000 forintot felszabadítani az alapunkból, vagy ennyit még hozzátenni, akkor azt bármelyik munkanapon megtehetjük az adott napi áron.
Azt mindenképpen ellenőrizd, hogy mennyi idő alatt teljesül a megbízás. Ezt úgy jelölik, hogy T + X nap a teljesülés. Általában pénzpiaci alapnál azonnal teljesül, a legtöbb egyéb alapnál ez T +2, vagy T +3 nap, ahol a T a megbízás napját jelöli. Például T+3 nap esetén, ha ma adod be a megbízást, akkor három munkanapon belül teljesül. Ingatlanalapnál ez akár T+90 nap is lehet, ezért erről tájékozódj előzetesen.
A zártvégű alapoknál nincs árfolyam és így visszaváltás sem a lejárati dátumig. Itt később már nincs vételi lehetőség sem. Amennyiben ilyen alapból akarnál pénzt kivonni, találnod kell egy harmadik személyt, aki hajlandó tőled megvenni a befektetési jegyedet. Ilyenkor kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetsz, és kénytelen leszel eladni azt akár egy nyomott áron is.
Továbbá fontos azzal is tisztába lenned, hogy mi az alap devizaneme. Az, hogy forintért, vagy euróért veszed az alap jegyeit, még nem jelent semmit. Ha mondjuk, amerikai részvényekbe fektetsz, de forintért vetted lehet, hogy hozott egy év alatt 10%-ot dollárban, de ha a dollár meg gyengült egy év alatt 12%-ot a forinthoz képest, akkor 2% veszteséget szenvedtél el év végére.
Milyen költségekkel kell számolni?
A rejtett költségek itt is megtalálhatók. Nagyon kell figyelnünk, hiszen éppen ez az, ami miatt olyan sokan buknak a befektetéseiket. Ugyan azt az alapot az egyik helyen akár 10-szer annyiért is árulhatják, mint máshol.
Olyannyira igaz ez, hogy röpke félmillió forintot szinte észre sem vesznek az ügyfelek, még akkor sem, ha azért a pénzért egyesek két-három hónapig dolgoznak folyamatosan.
Éppen ezért alaposan vizsgáld meg az adott befektetési alap költségeit. A következő sorokat végig olvasva látni fogod, hogy mik azok, amikre ha odafigyelsz, nem érhet meglepetés. Persze, itt is az ördög a részletekben van. Egyes dolgok apróságnak tűnnek, átsiklunk felette, észre sem vesszük még akkor sem, ha átolvassuk a szerződési feltételeket. Mikre kell tehát figyelni?
A leggyakoribb költségek:
- Alapkezelői díj (jellemzően 1,5-2,5% évente)
- Letétkezelői díj (általában 0,3% évente)
- Felügyeleti díj (0,1%)
- Egyéb költségek (0,5%)
Ezeket az összegeket akkor is levonja az alapkezelő, ha negatív hozamot értél el. Azaz ha 11% hozamunk volt a költségek pedig összesen 3,5%-ot tesznek ki, akkor kapunk 7,5%-ot. Ha -5% volt a hozam, akkor -8,5% lesz a veszteségünk. Ezek a költségek évente levonásra kerülnek.
Ez még semmi, mi van még?
Külön érvágás még a vásárlási/visszaváltási jutalék, ami akár 5% is lehet. Ez attól is függ, hogy közvetlenül az alapkezelőtől vesszük a befektetési jegyet, vagy egy viszonteladótól. Például ha elmegyünk a C. alapkezelő központjába, ott a saját befektetési jegyüket X % költséggel adják.
Ha ugyanazt a C. alapkezelő alapját az E. bankban vesszük meg, már felszámolnak nekünk további 3-4%-ot, ami az E. bank jutaléka. Ismét a jutalék. Erről szól a pénzpiac. Mindenki csak pár százalékot akar lecsippenteni. Így lesz 10 millió forintból egy szempillantás alatt 9,5 millió forint.
Gyakori trükk, hogy a vételnél nincs költség, annál inkább a visszaváltásnál. Úgyhogy legyél figyelmes az apró betűvel. Ezen kívül nyitnod kell értékpapír számlát is, ennek is van havonta költsége. Ezt is kalkuláld be. Végezetül van egy módszer, amivel ezeken felül is megsarcolják az ügyfeleket – általában az abszolút hozamú alapoknál, de bárhol előfordulhat.
Ezt nevezik sikerdíjnak.
Az alapkezelő megjelöl egy általa választott indexet, egy mutatószámot, aminél ha jobban teljesít, akkor az a feletti hozam 10, vagy 20%-a az övé. Ezt saját elmondásuk alapján azért teszik, hogy ezzel motiválják az alapot kezelő szakértőket a jobb teljesítményre. Bizonyára te is tudod, hogy a legritkább esetben számít az ügyfél érdeke, ugye? Akkor mi az oka, és mi ebben a turpisság?
Az, hogy ezek az indexek a relatív biztonságos magyar állampapírok indexei, miközben az alapkezelő veszélyes manővereket folytat a pénzével a nagy hozam reményében. Az te kockázatodra, az te pénzeddel.
Minden, amit a befektetési alapokról tudni kell
Ez a poszt már nagyon hosszúra sikeredett, így a befektetési alapok fajtáit külön-külön végig veszem majd. A legalapvetőbb információk benne vannak ebben a cikkben, de még nem volt szó arról, hogy mi alapján válasszunk alapot, hogyan mérhetjük a kockázatukat, mik a leggyakoribb hibák, és miként kell megosztanunk a befektetésünket az alapok között.
Cikkek:
Rengeteg kérdés nyitva maradt még, ha szeretnél most választ kapni, akkor kérdezz minket online:
[fusion_builder_container hundred_percent=”yes” overflow=”visible”][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”]
Szívesen tanulnál a pénzügyekről? Íme, egy 14 napos, ingyenes kihívás és tréning!
Szeretnél szakértői segítséget? Kérj valódi pénzügyi tanácsadást!
[/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
