Január 1-től úgy tűnik még többet kell adózniuk azoknak, akik megtakarításokkal rendelkeznek. A befektetési alapokat forgalmazó cégeknek ugyanis különadót kell fizetniük. A korábbi felvetésekkel ellentétben nem a forgalmazási díj után kell 25%-os adót fizetni , hanem a teljes vagyonállomány után 0,05%-ot.
Az elfogadott jogszabály jelentősen módosult az első körben benyújtott tervezethez képest. Piaci információk szerint nagyságrendileg 40 milliárd forint körüli lehet szektorszinten a forgalmazói díj, vagyis 10 milliárdos adókötelezettség került volna a szektor vállára, és akkor még a külföldi alapok értékesítéséről még nem is beszéltünk. Ez az alapkezelők és forgalmazók 80 milliárdos bevételének 1/8 -ad része lett volna, ami igen súlyosan érintette volna a szektort.
Ezt végül töredékére módosították, így ebből az adóból várhatóan 2,2-2,4 milliárd forint fog befolyni a költségvetésbe. Ez így is a jelenlegi különadónak, – amit 2010-ben vezettek be – több mint duplája. Az adó nem csak a magyar, hanem a külföldről behozott befektetési alapokra is vonatkozik, amelyek esetében a forgalmazón keresztül szedik be a forgalmazott állomány 0,05 százalékát kitevő adót. A hazai alapkezelők esetében magukat az alapokat terheli az adó, vagyis az alapkezelők fizetik azt be.
Még nem teljesen tiszta az alapok alapjának helyzete
Az olyan alapoknál, amelyek másik alapokba fektetnek ugyanis kettős adózás lépne fel, amit a jogszabály megpróbál kiszűrni. De ahogy Vízkeleti Sándor, a Befektetés Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének elnöke az Eco.hu -nak adott interjújában elmondta, sok a tisztázatlan kérdés.
„A jogszabály azonban nem fogalmaz egyértelműen, így nehezen értelmezhető a hazai alapok esetében, hogy pontosan miként is korrigálható a más befektetési eszközökben lévő állomány. Mivel azonban az első befizetés 2015 áprilisában lesz csak esedékes, addig még tisztázni lehet ezeket a technikai kérdéseket.”
Milyen hatása lesz az új adónak?
Amikor egy szektorra adót vetnek ki, akkor az óhatatlanul beárazódik egy idő után, és ahol piaci verseny van, ott előbb utóbb a fogyasztók, azaz jelen esetben a befektetők fogják azt megfizetni. Így valószínűleg ez a 0,05% többlet költségként meg fog jelenni a befektetési alapok kezelési költségében, ami ugyan ennyivel fogja csökkenteni a nettó hozamokat.
Az adók másik hatása, hogy az emberek megpróbálják elkerülni őket, és ilyen esetben például felmerül a kérdés, hogy megérheti-e külföldön vásárolni külföldi alapokat. Ahogy sajnos egyre több online webáruház működik Szlovákiából (ahol alacsonyabb az ÁFA), kiszorítva, tönkretéve ezzel a magyar vállalkozásokat (akik így egyáltalán nem adóznak), úgy az is előfordulhat, hogy a magasabb adók miatt egyre többen fognak külföldről nyújtani befektetési szolgáltatást.
Egyelőre nem várható olyan nagy mértékű drágulás, hogy ez bekövetkezzen, mindenesetre elgondolkodtató, hogy ha az Európai Unióban a pénzügyi szektor szabályozása abba az irányba halad, hogy minél könnyebb legyen határon átívelő szolgáltatásokat nyújtani, akkor meddig lehet adókat emelni a pénzügyi szektorban anélkül, hogy itt is beinduljon a külföldre menekülés. Egy külföldi alapkezelő kevésbé ismeri az itthoni viszonyokat, nehezebb utolérni, és ezért magasabb kockázatot jelent, így ez koránt sem ideális megoldás befektetői szempontból. Egyelőre.
Tanácsot, véleményt kérnél? Kérj személyes, vagy ingyenes online pénzügyi tanácsadást!
