Amióta megjelent a hír, miszerint végleg ellehetetlenítik a megmaradt magánnyugdíjpénztárakat, egyre többen kérdezik, hogy akkor mi lesz az önkéntes pénztárakkal és a nyugdíjbiztosításokkal. A két dolog nagyon eltérő, így nem látunk rá reális esélyt, hogy ezeket a megtakarításokat is bekebelezné az állam.

A magánynyugdíjpénztárakat az 1990-es években azzal a céllal hozták létre, hogy a társadalombiztosítási befizetések egy részét mindenki ide utalva, egy saját magának nyílvántartott számlán tudja befektetni. Tehát egy korábbi járulékból kapták meg az emberek ezt a pénzt, így tulajdonjoga nem hasonlítható össze egy önkéntes pénztárral, és főleg nem egy nyugdíjbiztosítással.

Akkor nincs semmilyen hatása az önkéntes pénztárakra?

Kétség kívül nem tett jót az önkéntes pénztáraknak, hogy az emberek úgy érzik, elvették a nyugdíj megtakarításukat. Valljuk be, jogosan. A másik dolog, hogy sok önkéntes pénztár szorosan összekapcsolódott a magánnyugdíj-pénztári vagyonkezeléssel, így nyilván nem tett jót ezeknek a cégeknek, hogy hirtelen lecsökkent a befektethető pénz. A jelentős tőkekivonás miatt mára éppen ezért alig maradt magánnyugdíjpénztár.

Azt látni kell, hogy messzire elér az állam keze, így nem kizárt, hogy a jövőben változni fognak az önkéntes nyugdíjpénztárakat érintő szabályozások is. Kiszámíthatatlan, hogy a következő 20 évben lesz-e adókedvezmény, vagy amikor majd szükséged lesz a pénzre, milyen feltételekkel férhetsz majd hozzá. Ahogy a NYESZ esetében is 3 évről 10 évre nőtt a kötelező tartási idő, hiába leszel nyugdíjas időközben. Másik kérdés, hogy a majdani sanyarú nyugdíjhelyzetben milyen állami segítségre számíthatnak azok, akiknek az állam szerint van elég pénzük a korábbi adókedvezményekből.

Látni kell tehát, hogy bár az önkéntes pénztárak az államtól független szervezetek, mégis a termék és szolgáltatás amit nyújtanak semmi máson nem alapszik, mint az állami szabályozásokon. Ha megszűnne a munkáltatói befizetés, akkor ezek a pénztárak is hamar rossz helyzetbe kerülnének.

Mi a helyzet a nyugdíjbiztosításokkal?

Korábban is írtam már, hogy vigyázni kell ezekkel a szerződésekkel, mert 99%-ban nem érik meg a magas költségek miatt. Mellettük szóljon azonban, hogy a termék nem egy állami szabályozás miatt létrejött konstrukció, hanem egy meglévő megtakarítás kicsit átszabott változata. A biztosítókra ugyanakkor még szigorúbb szabályozások vonatkoznak, egymást viszontbiztosítják, így az, hogy ezek a biztosítók bedőlnek, vagy nem fizetnek, nem valós félelmek.

Persze az adókedvezményt itt is meg tudják vonni, sőt a nyugdíjbiztosítás fogalmát is meg lehet változtatni, de ezek még mindig egy olyan megtakarítást jelentenek szerintem, amikhez valamilyen módon de hozzá lehet férni. Azaz lehetne, ha a legtöbb ilyen unit-linked nem szabna olyan szigorú visszavásárlási feltételeket, hogy gyakorlatilag csak óriási veszteségekkel lehet belőle kiszállni.

Másik, hogy jelenleg úgy van szabályozva, hogy amennyiben idő előtt hozzányúlsz 20%-kal emelve kell visszafizetni az adókedvezményt. Ez alapvetően nem gond, mert addig is termeli a hozamokat, és egy 6% átlaghozammal számolva már 3-4 év után igazából nem veszítesz az állami támogatás visszafizetésével, mert kitermeli a 20% pluszt. Ha van tehát 10 éved arra, hogy megtakaríts, és a lehető legkevesebb kockázatot akarod vállalni, akkor egy nagyon alacsony költségű nyugdíjbiztosítás megfelelő lehet a számodra.

Ezek a sajnálatos hírek nem mentenek fel az alól, hogy félre kell tenned nyugdíjra.

Szeretnéd megtudni, hogy milyen nyugdíj megtakarítás a megfelelő számodra?

Néhány adat megadásával gyorsan megkaphatod a megfelelő nyugdíj előtakarékosságot itt.