Megfelelő portfólió képzéssel, választással úgy csökkentheted a befektetésed kockázatát, hogy közben a hozamod nem csökken. Tudományosan bizonyított, hogy a megfelelő portfólió kialakításával azonos kockázat mellett magasabb hozamot érhetsz el. Megnézzük, hogy mit nevezünk portfóliónak, és miként tudod ezt a mindennapi pénzügyeidben felhasználni.

Portfólió alatt egy olyan befektetési csomagot értünk, mely alapvetően különböző kockázatú egyedi eszközökből áll. A portfólió képzés célja a befektető kockázatainak kezelése. A különböző kockázatú eszközökből való portfólió képzést nevezzük diverzifikációnak. Ahogy más kockázatos befektetéseket is, a portfóliókat is két mutatóval jellemezhetjük: a várható hozamával, és a hozamai várható szórásával.

Egy korábbi cikkben már megállapítottuk, hogy minél magasabb egy befektetés várható kockázata, annál magasabb hozamot várunk el tőle. Az azonos kockázatú befektetések hozama szükségszerűen azonos kell, hogy legyen.

Ugyanis, ha létezne olyan befektetés, amely ugyanakkora kockázat mellett magasabb hozamot biztosítana, akkor a racionálisan gondolkodó befektetők mind ezt a lehetőséget választanák, azaz megnőne iránta a kereslet. A kereslet növekedése – változatlan körülmények mellett –  az ár növekedéséhez vezet, ami egy befektetés esetén annyit tesz, hogy többet kell befektetni ugyanazon eredmény elérése érdekében (felmegy az árfolyam), azaz csökken a hozam.

A hozamcsökkenés addig tartana, amíg el nem érné azt a szintet, mint amit az azonos kockázatú befektetések ígérnek.

A portfólióképzés / diverzifikálás csökkenti a kockázatot

A portfólió kockázat csökkentő hatása legkönnyebben a tőkepiaci portfóliók esetében látható be, mert az értékpapírokkal a kereskedés többnyire aukciókon, vagy a tőzsdén folyik, így a napvilágra kerülő, a papír kibocsátóját érintő információkat a piac elég gyorsan lereagálja.

Vannak olyan hírek melyek csak egyes papírokat (cégeket) érintenek. Pl.: a gyógyszerárak TB támogatásának csökkentésére elsősorban a gyógyszergyári részvények fognak reagálni, feltehetően árfolyam csökkenéssel, ami nyilvánvalóan a várható hozam csökkenését eredményezi. Ha a portfóliónkban csak gyógyszeripari részvényeket tartanánk, akkor elég komoly veszteséget szenvednénk el, azaz az ilyen portfólió semmivel nem csökkentené a kockázatunkat.

Vannak olyan hírek, melyekre az egyes befektetések eltérő (ellenkező) módon reagálnak. Pl.: az üzemanyagárak emelkedése az olajipari cégek részvényeire jótékony hatással van, hiszen az üzemanyagok kereslete rugalmatlan, azaz az áremelkedés nem csökkenti számottevően a keresletet, ugyanakkor a magasabb ár miatt növekednek az olajipari cégek profitkilátásai.

Ugyanakkor a fuvarozással foglalkozó cégek kedvezőtlenül fogadják a hírt, hiszen a költségeik emelkednek, ugyanakkor az üzemanyag fogyasztásukat nem tudják számottevően csökkenteni. Ez azt eredményezi, hogy ezen cégek profitkilátásai romlanak, így az ilyen részvények árfolyama (és hozama) valószínűleg esni fog.

Ha a portfóliónkban egyaránt tartunk olajipari részvényeket és fuvarozó cégek részvényeit, akkor ezek az ellentétes irányú árfolyammozgások részben, vagy egészben „kioltják” egymást, így csökken a befektetésünk összes kockázata.

Végül léteznek olyan hírek is, melyekre az egész piac egyformán reagál.

Egy eszköz kockázatának azon részét, mely a portfólió-képzéssel (diverzifikálással) megszüntethető, egyedi kockázatnak nevezzük, kockázatának azon részét, melyet a diverzifikáció nem küszöböl ki, piaci kockázatnak hívjuk.

A portfólióképzés célja tehát az egyedi kockázatok megszüntetése. Egy portfóliót akkor nevezünk jól diverzifikált portfóliónak, ha annak elsősorban piaci kockázata van, azaz az egyedi kockázatok nagyon picik. Ehhez persze az szükséges, hogy a portfólió elég sok (a gyakorlatban legalább 25-30) különböző eszközt tartalmazzon.

Egy portfólió nem szimplán csak az őt alkotó egyedi befektetések összessége. A várható hozama nem, viszont a kockázata függ az egyes elemek közötti kapcsolatoktól, korrelációtól. A korreláció azt jelenti, hogy mennyire mozognak együtt az egyes elemek árfolyamai. Minél kevésbé hasonlóak a befektetések (akár negatív korreláció van közöttük) annál alkalmasabbak arra, hogy kiszűrjék az egyedi kockázatokat, és akár kevesebb elemből álló hatékony portfóliót képezhessünk.

A cél tehát, úgy kombinálni a befektetési lehetőségeket, hogy minél nagyobb várható hozamhoz minél kisebb szórás tartozzon. Ehhez minél nagyobb elemszám, vagy minél alacsonyabb korreláció előnyös.

A hatékony portfóliók kiválasztása

A magasabb kockázatért cserébe tehát magasabb hozamot várunk el. Ebből kiindulva nyilvánvaló, hogy  az azonos hozamot ígérő portfóliók közül azt választjuk, melynek a legkisebb a szórása és az azonos szórásúak közül pedig azt, amelyik a legmagasabb hozamot hozhatja.

Ezeket a  portfóliókat nevezzük hatékony portfóliónak. A nem hatékony portfóliókat értelemszerűen nem szabad elfogadni.

A következő ábra grafikusan szemlélteti, hogy mi alapján tudjuk kiválasztani a hatékony portfóliókat. A tojáshéj alakú ábra szemlélteti a kínálatot a piacon. Az egyes pöttyök különböző portfólió ajánlatokat jelölnek, amelyekhez tartozik egy hozam és egy kockázat. Azokat a pontokat keressük, amelyek egy adott kockázat mellett a lehető legmagasabb hozamot érik el. Ezeket a zöld vonal jelzi.

Hatékony portfóliók kiválasztása (Tojáshéj diagram)

Portfólió tojáshéj grafikon

A görbén belüli portfóliók (piros és narancssárga pöttyök) nem hatékonyak, hiszen mindegyikhez létezik a zöld görbének egy olyan pontja, mely egy olyan portfóliót jelent, ami ugyanakkora kockázat (szórás) mellett magasabb hozamot ígér. A narancssárga pöttyök kevésbé jó portfóliókat, a pirosak pedig a rossz portfóliókat szemléltetik. A pirosak azonos kockázat mellett rosszabb teljesítményt érnek el, mint a narancssárgák.

Még így is nagyon sok portfólió marad, amelyek a zöld vonalon helyezkednek el. Az, hogy ki melyik választja attól függ, hogy ki mennyire kockázatkerülő. Ehhez meg kell határozni először is a te kockázatvállaló hajlandóságod, és az alapján kell a megfelelő portfóliót kiválasztani.

A Sharpe mutató: hozam és kockázat aránya egy számban

Portfóliók összehasonlítására és azok közötti választásra gyakran alkalmazzák a Sharpe mutatót. A Sharpe megmutatja, hogy egy portfólió mekkora kockázati prémiumot ígér egységnyi kockázatra vetítve. A számításhoz meg kell határozni a kockázatmentes hozamot, amely Magyarországon lehet például egy 3 hónapos állampapír.

( kockázatmentes hozamhoz tartozó szórás elviekben nulla, hiszen nincs kockázat.)

Ezt követően a portfólió hozamából levonjuk a kockázatmentes kamatot. Ez adja a kockázati prémiumot, azaz a garantált hozam feletti extra hozamot. Ha ezt a számot elosztjuk a szórással (kockázati mutató), megkapjuk, hogy egy egységnyi szórásra, tehát plusz kockázatra, mennyi kamatprémiumot fizet a portfólió.

Két ugyanakkora hozamú, azonos kategóriájú  befektetési alap közül azt érdemes választani, amelynek nagyobb a Sharp mutatója. A mutató egyszerre ad információt a kockázatról és a hozamról:  ha például egy alap hozama 8% a szórása 4%, amíg kockázatmentes hozam, mondjuk egy 3 hónapos állampapír hozama pl. 2%.

A fenti módszerrel kiszámítható, hogy a Sharpe-mutató(= (8%-2%)/4%=) 1,5. Ha van egy alap aminek ugyanígy 1,5 a Sharpe-mutatója, akkor az azt jelenti, hogy minden egyes felvállalt  1 százalékpont kockázatért 1,5%pont extra hozamot várhatunk cserébe.

Tehát a Sharpe megmutatja, hogy egységnyi kockázatáért cserébe milyen extra hozamot nyújt a befektetésünk.

Azt hozzátenném, hogy mivel a múltbéli hozam nem garancia a jövőre nézve, így egy befektetési alap Shapre mutatója nem jelenti azt, hogy az adott alap a jövőben valóban jobban fog hozni, mint a másik, jelenleg alacsonyabb Shapre mutatóval rendelkező befektetési alap.

Hasznos képletek

Szórás képlete

befektetés szórása

befektetés szórása

Egy n elemből álló Portfólió várható hozama:

portfólió hozama képlet

portfólió hozama képletPortfólió szórása:

Portfólió szórása képlet

Portfólió szórása képlet

Sharpe

shapre mutató képlet

További képletek és összefüggések a pénzügyek szerelmeseinek itt.

Szeretnél egy valóban független tanácsadóval beszélni? Nem szeretnéd, hogy bármit megpróbáljanak neked értékesíteni a pénzügyi tanácsadás során? Gyere el egy valódi pénzügyi tanácsadásra!