Mindig ugyan az a nóta. Magas hozam kockázat nélkül és társai. Egyszerűen nem lehet elégszer leírni az alapokat, mert a sok értékesítési célú honlap és információ túlkiabálja az észérveket.

Naponta találkozok ezekkel a mítoszokkal olyan mélyen rögzülve, hogy az ügyfél már nem is hajlandó meghallgatni amit mondok. A probléma az, hogy azt hiszi, hogy ezek neki járnak. Mert ilyen van, és ezt keresi. Ha azt mondom, hogy ilyen nincs, akkor tovább áll, és keres olyat, „akinél van”. Vagy legalább is olyat, aki azt mondja, hogy van.

Mindenki azt mond, amit akar. Bizonyítani meg oly keveset lehet, és nem is kell. A pénzpiac sokkal bonyolultabb, kapzsibb, és csalfább, mint azt gondolnánk. Már közgazdász diplomám volt, és még mindig nem tudtam kiszámolni, vagy egyáltalán felfogni a termékek költségeit, vagy a befektetések működését. Egyszerűen elnyomja az ész érveket a zaj.

Melyik az a 3 legveszélyesebb mítosz, amelyet pénzügyi szakon végzett emberek is elhisznek?

1. A 15% hozam ígérete

A magasabb hozam MINDIG egyenlő magasabb kockázattal. Egyetlen módszer van a kockázat csökkentésére, az pedig a diverzifikálás, azaz a befektetéseink szakszerű megosztása. Sokkal kockázatosabb ugyanis a család vagyonát egy cég részvényeire feltenni pl. OTP, vagy egy alapba beletenni pl. OTP SUPRA, OPTIMA, stb., mint venni 1000 részvényt, vagy 20 alapot.

Ennek több oka is, van de ha le akarjuk egyszerűsíteni, akkor a lényeg, hogy nem vagyunk kitéve egyetlen részvény árfolyammozgásának, nem az OTP-től és a bankszektortól függ, hogy mennyi pénzünk van.

A legjobb magyar befektetési alap hozott az elmúlt 10 évben 10,5%-ot. Ez több száz, de lehet több 1000 alap közül a legjobb eredmény. Puszta statisztikai véletlen is lehet. Mégis, a többi alap kevesebbet hoz. Átlagosan az alapok 6% körül hoznak. Ön azt hiszi, hogy megtalálta a tutit? Majd az Ön alapkezelője „megveri a piacot”?

2. A jó bróker majd kezeli a pénzt, és megveri a piacot

A befektetési guruk megmondják a tutik, a gazdasági lapok leírják a legjobb 10 részvényt, az ajánlott alapok pedig folyamatosan 10% felett teljesítenek. Tuti tippek, jövőbelátó szakértők és alapkezelők, profi brókerek. Mit gondolna elsőre, ha azt mondanám, hogy ez az egész imázs, amit a „szakértők” felépítenek puszta látszat. Puszta szerencse kérdése.

A legjobb szakértők a befektetési alap kezelők, azt hiszem ezzel egyetérthetünk, hiszen nem véletlen dolgoznak ott ahol, és keresnek annyit, amennyit. Vizsgáljuk meg tehát a befektetési alapokat.

Ha kicsit utánajárunk a témának, rá fogunk jönni, hogy a befektetési alapok pontosan annyival teljesítenek a piaci átlag alatt, amennyibe a kezelés kerül. Azaz, minden százalék költség, amit az alapkezelőnek fizetünk, csökkenti a hozamot. Miért?

Mert az alapkezelő NEM TUDJA, hogy merre fognak menni a piacok. ! Senki sem tudja !. Éppen ezért átlagosan nem jön ki jobban az alap attól, hogy azt kezelik. Viszont a kezelésnek költségei vannak, amiket az átlagból le kell vonni. Így a végén pontosan az alap kezelési költségeivel érünk el kevesebbet a piaci átlagnál.

Vannak passzívan kezelt alapok, ETF-ek, amik alacsonyabb költséggel dolgoznak.

Miért van olyan sok jó alap? Azért, mert a pénzügyi cégek egyszerre akár több száz alapot is elindítanak, majd a rosszul teljesítőket fokozatosan megszüntetik, a jókat pedig mindenhova kiteszik, ujjongva ünneplik és sztárolják. A hozamuk puszta véletlen, és bárki is akar tutit mondani, az hazudik, vagy nem ért hozzá.

Ettől még nem rosszak a befektetési alapok, hiszen diverzifikálásra alkalmasak, és vannak, amelyek megérik a költségeiket, csak ne legyenek illúzióink a szakértők képességeivel kapcsolatban.

3. Árfolyamfigyelő rendszerek: kiveszi a pénzt ha baj van

Az előzőekből kiindulva sokan azt gondolják, hogy nekik pakolgatniuk kell majd a befektetéseiket. Azt kezelni kell, hiszen ha valamelyik rosszul megy, akkor azt át kell tenni másikba. Ez olyan egyszerűen hangzik és akkora marhaság, hogy azt elmondani nem tudom.

Honnan tudnánk, hogy rosszul teljesít az alapunk? Honnan tudná bárki vagy bármilyen árfolyamfigyelő, hogy mit kell tenni? Két opció van:

1. Hallottunk, olvastunk egy tuti hírt. (Amit valószínűleg egy cég pénzel egy gazdasági újságban, ugyanis bármelyik újságba lehet PR cikket venni, azaz azt írnak, amit egy cég mond, és ennek az ára nem is olyan magas, mint gondolnánk.)

2. Lement az árfolyam, közbe kell lépni. Tegyük fel, te 10 évre fektettél be, ezért kicsit bátrabb voltál, kockáztattál, és a harmadik évben jött egy válság. Az alapjaid egyszerre estek 25%-ot. Mit teszel?

Nézzünk egy valós példát. A következő egy vegyes portfólió grafikonja.

Az adott pillanatban sosem tudhatod, hogy merre fog mozdulni az alap. Ha 2008.07.01-el  úgy döntesz, hogy elég volt a veszteségekből (bár még van 7 éve várni) és kiveszed a pénzt az alapból, akkor elkönyveled a veszteséget, amit már nem fogsz tudni visszahozni.

Semmivel sem jársz jobban, mintha ragaszkodnál a kezdeti stratégiádhoz, amit ha jól raktál össze, akkor a te kockázati szintednek és a rendelkezési idődnek megfelelően alakítottad ki, ezért nem lehet baj.

Nem variálni kell, hanem jó stratégiát választani kezdetektől. Ne legyél kapzsi!

Vannak kockázatok. Egy bankbetétnek is van kockázata. Sőt, ha otthon tartod a pénzt is van kockázata, sőt annak az egyik legnagyobb. Nem a kockázatok megkerülése a cél valami ravasz, csalafinta módszerrel, amire még senki sem gondolt. Nem a tutiba kell belevásárolni, mert a szomszéd is azt mondta. És nem úgy választunk befektetési alapot, hogy megnézzük az elmúlt évek hozamait és kiválasztjuk a legnagyobbat.

Szeretnél jó döntést hozni? A maximumot akarod kihozni a megtakarításaiból, de nem értesz hozzá eléggé? Kérj ingyenes online tanácsot, vagy találkozzuk személyesen.

Tanácsot, véleményt kérnél? Kérjen személyes, vagy ingyenes online pénzügyi tanácsadást!

Kérdésed van? Vitatkoznál? Írd meg kommentben, vagy nekem személyesen!

Szívesen tanulnál a pénzügyekről? Íme, egy 14 napos, ingyenes kihívás és tréning!

Szeretnél szakértői segítséget? Kérj valódi pénzügyi tanácsadást!