2015. szeptember 1-jén lép hatályba a magáncsőd intézményét bevezető törvény, amely a jelenleg alkalmazható bírósági végrehajtáshoz képest méltányolható feltételeket támaszt az adóssal szemben.
A magáncsőd gondolata nem teljesen új, külföldön már több helyen alkalmazzák. Az eljárás lényege, hogy az adós a szolgáltatóval és egy tanácsadóval karöltve próbálja meg rendezni a tartozását. Bizonyos feltételek és életmódbeli változások vállalása mellett lehetőséget kapnak az adósok, hogy tartozásuk egy részét elengedjék.
A magáncsőd célja tehát az adós vagyonának és jövedelmének felhasználásával a fizetőképességének helyreállítása úgy, hogy közben a hitelezők is teljes vagy részleges megtérüléshez jussanak.
A magáncsőd az adósság egy részének elengedésével jár akkor, ha valaki 5-7 évig az adósságrendezési tervnek megfelelően, fegyelmezetten törleszti tartozásait. A jelzáloghiteleknek csak azt a részét engedhetik el, amely a lakás számított értéke fölött van, a többi tartozásnak azonban akár a 62-95%-ától is megszabadulhatsz.
Fontos megemlíteni, hogy nem feltétlen a lakáshiteleseknek lett kitalálva a magáncsőd, hanem azoknak, akik már nem tudnak törleszteni a közműcégek, vagy az önkormányzat felé. (ők 2016 októbertől kérhetik a magáncsődöt, míg a lakáshitelesek már 2015 szeptember 1-től.)
Mi történik, ha valaki csődöt jelent?
A csődvédelmet mindenki önkéntesen kérheti majd. Nem lesz kötelező, és a szerződéseken múlik, hogy mi lesz az esetleges kezesekkel: fizetniük kell-e, vagy sem. Ha valaki kéri ezt a segítséget, akkor kirendelnek mellé egy vagyonfelügyelőt, aki a tanácsadás mellett ellenőrzi az adós kiadásait, és dönt róluk.
Azaz megszabják, hogy mire mennyit költhetsz, így a nagyobb luxus kiadásokat biztosan el kell felejtened. Az kérdéses, hogy honnan lesz megfelelő mennyiségű és minőségű szakember, aki képes lesz ezeket a szabályokat betartatni az adósokkal. (valamint mennyibe fog ez kerülni 10 éven keresztül az államnak)
A csődvédelem időszaka alatt családi vagyonfelügyelő ellenőrzi a költéseket, amelynek szabadon felhasználható része fejenként nem lehet magasabb a legkisebb öregségi nyugdíj (jelenleg 28 500 forint) másfélszeresénél. Amint látod, ez tényleg elég kevés.
A tanulás kiemelten fontos, így annak költségeit várhatóan nem fogják szigorúan korlátozni.
Kik vehetik igénybe a magáncsődöt?
A magáncsődöt csak azok vehetik igénybe, akiknek vagyona és jövedelme is van, valamint részéről a tartozásokkal kapcsolatos fizetési hajlandóság is fennáll, csupán fizetési képessége hiányzik. A sikeres adósságrendezési eljárás végén a jóhiszeműen eljáró adós – miután tartozásainak elvárt mértékét teljesítette – mentesül a további tartozásainak megfizetése alól.
A magáncsőd lehetőségével azok a természetes személyek – ideértve az egyéni vállalkozókat és saját foglalkoztatásúakat is – élhetnek, akiknek legalább 2 millió forint, de legfeljebb 60 millió forint közötti, egy vagy több olyan, legalább 90 napja lejárt, de az adós által legalább 80%-ban elismert hitelviszonyból eredő tartozása van, mely nem haladja meg az adós vagyonának kétszeresét.
Az eljárás kizárólag az adós kezdeményezésére indulhat meg, s ehhez nincs szükség a hitelezők jóváhagyására sem. Az adósságrendezési eljárást 2016. szeptember 30-ig csak azok az adósok kezdeményezhetik, akiknek a lakhatásukra szolgáló ingatlanuk kényszerértékesítésére sor kerülhet.
Az eljárásban félként az adós, az eljárásba önkéntesen belépő, az adóssal közös háztartásban élő vagy az adóssal vagyonközösségben lévő adóstárs, a biztosítékot nyújtó mellékkötelezett, a hitelezők, a Családi Csődvédelmi Szolgálat és a vagyonfelügyelő, valamint – jelentősen tehermentesítve – a bíróság vesz részt.
A magáncsőd eljárás menete
Az eljárás első, bíróságon kívüli szakaszában 120 nap áll a felek rendelkezésére, hogy a főhitelező közreműködésével kényszeregyezséget kössenek egymással. Ez a szakasz akkor eredményes, ha az adósságrendezésről szóló egyezséget minden kötelezett és hitelező elfogadja.
Ha bíróságon kívüli adósságrendezés nem vezetett eredményre, az eljárás a bírósági adósságrendezés szakaszába lép, melynek során szintén a felek közötti egyezség létrehozása a cél, azonban már nem a főhitelező, hanem a családi vagyonfelügyelő dolgozza ki az erre vonatkozó javaslatot. Ebben a szakaszban az adós és az adóstárs közös, készpénzfelvételi limittel korlátozott bankszámláját a vagyonfelügyelő kezeli.
Külön szabályok határozzák meg, mely esetekben maradhat lakástulajdonában az adós, aki már az elején jelzi ezzel kapcsolatos elképzelését. Cél a lakhatás valamilyen biztosítása. A vagyon- vagy jövedelemeltitkolás kizárással jár.
Amint látod, ez egy olyan eljárás, ami igen komoly érőfeszítéseket igényel az adóstól is, tehát nem arról van szó, hogy gondolsz egyet, nem fizeted a hiteled, és miden rendben lesz, ha csődöt jelentesz. Éppen ellenkezőleg. A cél itt, hogy a bank a lehető legtöbbet kapjon vissza a neked adott hitelből, de úgy, hogy közben te is meg tudj élni. Semmiképpen sem egy leányálom.
Fontos szabály, hogy nem tartoznak a csődvagyonba az adós önálló vállalkozása folytatásához alapvetően szükséges javak és a méltányolható lakásigény kritériumainak megfelelő ingatlan. Amennyiben a felek ebben a szakaszban sem tudnak egyezséget kötni az adósság rendezéséről, a bíróság határozza meg az adósságrendezés feltételeit.
Mi a méltányolható ingatlan magáncsőd esetében?
Méltányolható lakásigény alatt az alábbiakat érti a rendelet:
- 1 személyes háztartás esetében legfeljebb 1 lakószoba,
- 2 személy esetén legfeljebb 2 lakószoba,
- 3 személy esetén legfeljebb 2+egy 0,5 lakószoba,
- 4 személy esetén legfeljebb 2+ két 0,5 lakószoba.
Minden további személy esetén fél lakószobával nő a méltányolható lakásigény mértéke, de az öt lakószobát nem haladhatja meg. Ha a lakásban a nappali, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük meghaladja az ötven négyzetmétert, azt két lakószobaként kell figyelembe venni.
A méltányolható lakóingatlan forgalmi értékét is szabályozzák, ezt a következő táblázat tartalmazza. Az összegek lakóház esetében a telekárat is tartalmazzák. A meghatározott forgalmi értéktől 5%-kal felfelé eltérést kezdeményezhet az adós, „ha azt igazolt, kivételes méltánylást igénylő egyéni vagy családi körülményei vagy a településrész sajátosságai indokolják” – bármit is jelentsen ez majd a gyakorlatban.
[fusion_builder_container hundred_percent=”yes” overflow=”visible”][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”]
A méltányolható lakásigény értéke
Aki a méltányolható lakásigénynél nagyobb lakásban lakik, ugyanakkor a magáncsőd keretében zajló adósságrendezéshez szükség van ennek értékesítésére, kisebb lakásba költözéssel felelhet meg a most megismert szabályoknak.
Miért éri meg a magáncsőd?
A csődeljárás megindulásával az adós és az adóstárs csődvédelem alatt áll, mely alatt nem kezdeményezhető, illetve nem folytatható az adóssal szemben végrehajtási eljárás és zálogtárgy értékesítésére sincs lehetőség.
Aki adósságrendezés alatt áll több hitelt természetesen nem kaphat, valamint hitelkeret rendelkezésre tartása sem várható el a hitelezőktől. A bankok tudják, ha csődvédelem alatt állsz, mert a csődvédelem alatt állók nyilvántartásából és hirdetményi úton is tájékozódhatnak arról, hogy adósuk bejelentkezett az eljárásba.
Az adósságrendezési tervnek megfelelő törlesztőrészletet kell fizetnie az adósnak úgy, hogy a hitelezők követelése előre rögzített arányban megtérüljön a végén. Ha az adós az ötéves adósságtörlesztési időszak alatt fegyelmezetten törleszt – és ha a hitelezők hozzájutottak a meghatározott minimális megtérüléshez -, a bíróság mentesítheti őt a fennmaradó adósságai megfizetése alól. A tartozásokat ebből a szempontból az alábbi csoportokba sorolhatjuk:
- zálogjoggal biztosított kiemelt hitelezői követelés: a vagyontárgyak értékesítése során befolyt vételárból az értékesítés/végrehajtás során felmerült költségek mellett a a lakás folyósításkori forgalmi értékének összegéig kell a hitelt visszafizetni,
- privilegizált követelés: ilyen pl. a közüzemi költség, a tartásdíj, a járadékszerű kártérítés, a sérelemdíj, a közös költség, amelyeket az alábbi (egyéb) követelésekre jutó megtérülés 1,2-szereséig törleszteni kell,
- egyéb követelés: pl. banki fogyasztási hitelek, ki nem fizetett vállalkozói munkák, munkavállalói követelések, lakásbérleti tartozások tartoznak ide, ezek legalább 38%-át kell visszafizetni:
- hátrasorolt követelések: pl. kezes, adóstárs, közeli hozzátartozó, saját cég felé fennálló tartozások, ezeknek csak 5%-át kell mindenképpen visszatörleszteszni.
Megszüntetés, meghiúsítás, mentesülés
Az adós az ügy uraként bármikor megszüntetheti az adósságrendezési eljárást, ez azonban a törvény szerint meghiúsításnak minősül, ugyanúgy, mint a jövedelem, illetve vagyon eltitkolása.
A meghiúsítás jogkövetkezménye, hogy az adós tíz évig nem vehet részt adósságrendezési eljárásban. A jogszabályi feltételeket teljesítő, jóhiszeműen eljáró adósok számára a még fennmaradó adósságok megfizetése alól a bíróság végleges mentesítést ad.
„A magáncsőd a jelenleg alkalmazható bírósági végrehajtáshoz képest méltányolható feltételeket támaszt az adóssal szemben. A központi költségvetésből ráadásul az adósok törlesztési támogatást igényelhetnek majd, a hitelezők pedig az eddiginél nagyobb megtérülésre számíthatnak ott, ahol erre egyébként már nem lenne esély. A magáncsőd a jövőben fontos intézmény lehet, sikeressége viszont attól függ majd, hogy hány adós él ezzel a lehetőséggel” – mondta Dr. Erdős Gábor a Deloitte szakértője.
[/fusion_builder_column][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”]
Szívesen tanulnál a pénzügyekről? Íme, egy 14 napos, ingyenes kihívás és tréning!
Szeretnél szakértői segítséget? Kérj valódi pénzügyi tanácsadást!
[/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
