Sok kisbefektető fél attól, hogy mi történni, amikor eljön a részvénypiaci rally vége, és elkezdenek esni a részvények árfolyamai. Egy passzív portfólióval a befektetők kénytelenek lennének tétlenül nézni, ahogy zuhannak az árfolyamok. És ki tudja meddig? Ebben a cikkben egy egyszerű stratégiát mutatok, amivel előre meghatározott módon tudunk közbeavatkozni.

Arról már számtalanszor esett szó a blogon, hogy kisbefektetőként az árfolyammozgásokra ad-hoc módon reagálni egyáltalán nem kifizetődő dolog.

Erről itt is írtunk: Miért buknak az átlagemberek a befektetéseken?

Egyszerűen fogalmazva azért, mert igyekeznek az árfolyammozgásokra reagálni, és ki-be ugrálnak a befektetéseikből. Ha esik az árfolyam, eladnak, ha nő, akkor vesznek. Ezzel a tökéletes ellentétét csinálják annak, mint amit kellene: olcsón veni, és drágán eladni.

Készítettünk egy kalkulátort, amivel kiszámolhatod, hogy miként kell átrendezned a portfóliódat: ide kattintva töltheted le! (A cikk elolvasása szükséges az alkalmazásához!)

Részvények és kötvények viselkedése

Számos kutatás azt bizonyítja, hogy a kisbefektető akkor jár a legjobban, ha egy egyszerű, passzív befektetési stratégiát követ. Vesz néhány olcsó ETF-et (index alapot), kialakít belőlük egy a kockázattűrő képességének megfelelő portfóliót, és kivárja a teljes futamidőt.

Arról, hogy ezzel a stratégiával mennyivel többet érhetsz el, mint a tipikus befektető, itt írtunk: Hogyan (NE) kezeld a pénzed, hogy ÁTLAG FELETTI hozamokat érj el?

A portfólióban érdemes előre meghatározni a különböző eszközosztályok arányát. Az egyik legegyszerűbb, de hosszú ideje remekül teljesítő portfólió megosztás a 60/40 portfólió. Ennél a felosztásnál 60% részvény és 40% kötvényt tartunk.

Általánosságban igaz, hogy a részvények hosszú távon magasabb hozamot hoznak, mint a kötvények ugyanakkor a részvények árfolyam ingadozása is magasabb. A kötvények fix (garantált) kamatot fizetnek addig, amíg kibocsátójuk képes erre, a részvények pedig nyereséget termelnek a tulajdonosoknak.

Egy jól megosztott, több száz részvényből álló portfólió akár értéke 60%-át is elveszítheti egy nagyobb válság során. Nézzük meg a 2009-es válságot az amerikai részvény- és kötvénypiacon:

10.000 dollár befektetésének alakulása 2007-2017-ig az amerikai részvény és kötvénypiacon

Ez egy tipikus eset, ami jól mutatja, miként viselkednek a kötvények és a részvények egy gazdasági váltság során. (Persze nem mindegy milyen kötvényekről beszélünk, tudni kell, hogy a kötvények árfolyama is eshet ennél jóval nagyobbat is!)

A részvények bár ez időszak alatt jóval nagyobb hozamot hoztak, mégis 2009-ben közel az értékük 50%-át elveszítették. Aki 10.000 dollárt fektetett be 2007-ben, az már csak 5.457 dollárt vehetett volna fel 2009-ben.

Nem leszel okosabb, mint a piac!

Sokszor felmerül a kérdés, hogy mit kell tehát tenni, amikor látjuk, hogy esnek az árfolyamok. Ahogy korábban már írtunk róla, sajnos sosem tudjuk megmondani az adott pillanatban, hogy érdemes-e be- vagy kiszállni.

Egyszerűen azért esik vagy emelkedik a piac, mert aktuálisan az elemezők és emberek többsége úgy gondolja, hogy az a reális árszint. Az ár úgy alakul ki, hogy pontosan annyit akarnak venni, mint eladni. Ha ez az egyensúly kicsit is felborul, az ár azonnal követi, vagyis elmozdul.

Nem leszel okosabb, mint a piac. Mindenki tudja, hogy a mélyponton kellene venni. De hol van a mélypont? Fontos megérteni, hogy aktuálisan sosem láthatod, hogy merre megy majd tovább az árfolyam. Azért van mélypont, mert akkor adnak el a legtöbben, és akkor vesznek a legkevesebben.

Azért adnak el a mélypont közelében, mert akkor még minden a további esés irányába mutat, és nem tudni, mikor fordul. Ha fordul is, bármikor eshet újra!

Próbáld ki ezt a tesztet, hogy mennyire lehet árfolyam grafikon alapján megmondani, hogy merre megy majd a piac!

Éppen ezért a jó befektetési stratégia semmilyen teret nem enged az érzelmeknek. Előre definiált szabályok szerint kell befektetned, hogy kiszűrd a csordaszellemet, és teret engedj az aktuális rémhíreknek, “guru” véleményeknek, ami mind arra sarkal, hogy a kövesd a nyájat!

Ha te is eladsz, amikor mindenki más, akkor éppúgy a mélyponton fogsz eladni, ahogy a legtöbben teszik.

Akkor hogyan profitálj az árfolyammozgásokból?

Bármit is találsz ki, az olyan legyen, ami:

  1. A múltban több időtávon, több portfólióval lemodellezve is működött
  2. Konkrét, általad is könnyen elérhető információra alapoz
  3. Pontosan tudod, hogy mikor kell cselekedned, és mit
  4. Előre fix szabályt tudsz létrehozni, tehát számszerűen kifejezhető

Az nem stratégia tehát, hogy “majd veszek, ha esik az árfolyam”. Mennyit esik? Mennyit veszel?

Az sem jó, ha azt mondod, hogy “ha 15%-ot esik az árfolyam, majd veszek”. Ha ezt lefuttatod visszamenőlegesen hosszú időtávra, akkor bizony elég sokat buksz egy ilyen stratégiával. A pénzed jórészt szabadon fog állni, és amikor 15%-ot esik, random befektetsz, lehet éppen a zuhanás közepén.

Az általunk javasolt legkézenfekvőbb, és bárki által könnyedén elvégezhető ilyen dinamikus elem a portfólió FIX IDŐKÖZÖNKÉNTI újrasúlyozása.

A fix időköz azt jelenti, hogy előre meghatározott napokon, például évente, minden évben augusztus 31-én. A dátum pontos meghatározása és tartása is azért fontos, hogy ne a pszichológiánkra bízzuk, és ne kelljen az aktuális piaci hatások alatt döntést hozni.

Mit jelent az újrasúlyozás?

Tegyük fel, hogy elindulsz egy 60/40 portfólióval, 10.000 dollárral, és évente egyszer újra súlyozod. Amikor elindulsz, akkor 6.000 dollárért veszel részvényt, és 4.000 dollárért kötvényt. A vállalt hozamod és kockázatod megfelel a 60/40 portfóliónak, vagyis éves kb. 7%-os hozamot várhatsz, 35%-os maximális árfolyamveszteséggel.

Ahogy eltelik 1 év, a kötvények emelkednek 5%-ot, a részvények pedig tételezzük fel, hogy 20%-ot.

Ekkor a portfólió így néz ki:

Láthatod, hogy mivel a részvények jobban hoztak, ezért eltolódott a portfólió súlya, és több a részvényed, mint az eredetileg tervezett 60%. Ez két dolgot jelent:

  1. A részvények drágultak, drágábban tudsz részvényt venni / eladni
  2. A portfóliód kockázata megnőtt, hiszen a részvények kockázatosabbak

Nem vészes, mondhatnánk, de ha további 5 éven keresztül feltételezzük, hogy a részvények tovább rallyztak, és  12%-ot, míg a kötvények “csak” 4%-ot hoznak, akkor a portfóliód a következőképpen fog kinézni:

A 28%-os kötvény arány azt jelenti, hogy több mint 25%-kal kevesebb a kötvényed, mint kellene, hogy legyen. A részvényeid viszont jelentősen megdrágultak.

Mit tenne egy okos befektető akkor, amikor drágák a részvények?

Eladna! Hiszen drágán akarunk eladni, és olcsón venni!

Az újrasúlyozás nem más, mint az eredeti 60/40 arány visszaállítása. Ezzel két dolgot is elérhetünk…

Egyrészről visszaállítjuk az eredeti kockázat / hozam arányunkat, ami a stratégiánkban szerepel, másrészről pedig drágán adjuk el a részvényeink egy részét, amit biztonságba helyezünk a kötvényekbe.

(Amikor esik majd a részvénypiac, akkor ebből a tartalékból fogunk olcsón bevásárolni!)

Tegyük fel, hogy a példánál maradva élünk a portfóliónk újrasúlyozásával, és az ekkor már 17.779 dolláros vagyont visszaállítjuk 60/40 arányban.

A portfólió újrasúlyozásához feltétlen töltsd le ezt a kalkulátort, ami segít nem csak számolni, de a saját szabályaidat is vezetheted benne. (Én is ezt használom!)

Ekkor tehát a portfólió:

Kötvény40%$7 120
Részvény60%$10 679

Nézzük meg, mi történik, ha a nagy ralli után a részvénypiac egy jelentőset zuhan!

Mit kell tennünk, ha esik a részvénypiac?

Számoljunk a legrosszabbal. A részvénypiac 60%-ot esik egy év alatt. A portfóliónk teljesen felborul, és az arány a következő lesz:

Ha továbbra is az újrasúlyozás stratégiáját követjük, – márpedig ezt kell tennünk, ha ezt tűztük ki eleinte célként – akkor ismét az lesz a feladatunk, hogy visszaállítsuk a kötvény, részvény arányt.

Eladunk tehát annyi kötvényt, amennyi ahhoz szükséges, hogy abból részvényt vásárolva ismét visszaálljon a megfelelő arány. Ehhez a kalkulátort itt tudod letölteni!

Mit tettünk? Olcsón vettünk részvényeket, hiszen a piac most esett össze, az okos befektető most vásárol be! Nem mellesleg visszaállítottuk az eredeti kockázati hajlandóságunknak megfelelő portfóliót.

Nézd meg, hogy miként ingadozik a részvénypiac hosszútávon:

Az amerikai részvénypiac alakulása 1993-tól 2017-ig (10.000 dolláros befektetés példáján)

A nagy zuhanásokat nagy emelkedések követik. Ezért ha a mélyponton a kötvényeidből részvényeket vásárolsz, akkor az emelkedésből többet profitálhatsz, mint amennyit az esésnél elszenvedtél.

Amikor tehát emelkedik a piac, az újrasúlyozással csökkented a kockázatodat, biztonságba helyezel pénzt, várva az esést. Amikor viszont a piac zuhan, megragadod az alkalmat és bevásárolsz a kötvényeidből, hogy magasabb hoazmot érj el.

Mit várhatsz tőle a gyakorlatban?

Az ilyen elméleti befektetések mindig rendkívül jól hangzanak papíron, aztán a gyakorlat pedig sokszor megcáfolja a papírformát. Azt mindenesetre érdemes megjegyezni, hogy nem a bölcsek kövéről van szó, amivel pár év alatt megtöbbszörözheted a vagyonodat.

Ugyanakkor a múltbeli adatok azt mutatják, hogy egy ilyen stratégiával (a költségeket egyelőre nem számítva) elérhető magasabb hozam, alacsonyabb kockázattal.

Hasonlítsunk össze két teljesen egyforma portfóliót (60/40 amerikai piacon) melyek annyiban különböznek, hogy az egyiket újrasúlyozzuk, míg a másikat nem.

(Használt alapok: Vanguard Total Stock Market Index Fund és Vanguard Total Bond Market Index Fd)

1. Portfólió újrasúlyozás nélkül

Nézzük a sima 60/40 portfóliót.

A portfólió eredménye:

*Mi mit jelent?

Initial balance: indulási tőke | Final Balance: Jelenlegi tőke | CAGR: Évesített hozam | Stdev: szórás (kockázati mutató) | Max. Drawdown: max. árfolyamveszteség (kockázati mutató) | Sharpe ratio: a portfólió hozam és kockázat aránya egyetlen számban. Minél magasabb, annál jobb!

2. Portfólió újrasúlyozással

Ugyanez a portfólió, évente egyszeri újrasúlyozással:

A portfólió eredménye:

Szándékosan nem akarok sem olyan eseteket keresni, amikor rendkívül jól működött ez a stratégia, sem olyat, amikor egyáltalán nem. Időtávokkal és különböző piacokkal játszogatva mindkettőre lehetne példát találni, de azt gondolom ezek az eredmények jól reprezentálják, hogy mire lehet számítani hosszú távon.

A Sharpe mutatókat összehasonlítva azt láthatjuk, hogy a második esetben javult a kockázat hozam arányunk. Csak a hozamot tekintve azt mondhatjuk, hogy minimálisan nőtt a hozam. A kockázati mutatók viszont egyértelműen javultak: kisebb az árfolyam ingadozás, és kisebb a maximális veszteség is.

A portfóliók összehasonlítását és a teszteket a portfoliovisualizer-rel csináltam, ahol te is számos hasonló tesztet le tudsz futtatni!

Gyakorlati problémák, tippek, tanácsok…

Minden váltogatásos stratégiával az a probléma, hogy minden váltásnak a legtöbb esetben költsége van. Amint láthatod még egy ilyen remek elgondolás sem fogja megváltani a világot.

Most képzeld el azt, hogy évente a váltásokért kifizetsz 0,5%-ot a hozamodból. Rögtön nem lenne ilyen fényes az eredmény!

Mit tehetsz, hogy csökkentsd a költségeket?

Egyrészről szerintem érdemes meghatározni egy “minimum átrendezési összeget”, ami azt jelenti, hogy bizonyos összeg alatt figyelmen kívül hagyjuk az újrarendezést. Ezt előre definiálni kell. Ahogy mondtam, a stratégiát nem útközben találjuk ki, hanem előre.

A legtöbb brókercégnél például van egy minimális költsége a vásárlásnak. Ebbe nem szeretnénk beleütközni, ezért szerintem 6-700.000 forint alatt kár bármilyen összeget is mozgatni.

A költségek alacsonyan tartása a legfontosabb, bármilyen befektetést is csinálsz! Erről cikk itt: Mennyit számítanak a költségek?

Ha szimpatikus ez a stratégia, akkor írj nekünk itt, mert vannak olyan megoldások, amivel az adott célhoz tudunk találni akár teljesen költségmentes megoldást is. Például:

  1. Hosszú távú megtakarításnál van olyan termék, ami ingyenesen és automatikusan elvégzi az újrasúlyozást. (Erre 20% adókedvezmény is igénybe vehető nyugdíj célra)
  2. Vannak olyan alapok, melyek alacsony költség mellett végeznek hasonló dinamikus portfólió kezelést
  3. Segítünk megtalálni a legjobb számlát, amivel az adott stratégiát véghez tudod vinni
  4. Megmutatjuk, hogy rendszeres megtakarítás mellett miként súlyozhatsz újra anélkül, hogy plusz költségeid keletkeznének

Összefoglalva a fentieket, szerintem ez egy olyan stratégia, amit a kockázatok kiegyensúlyozása miatt érdemes lehet végezni, de csak akkor, ha megfelelően alacsonyan tudod tartani a költségeket.

Ha valaki nem akarja tétlenül nézni, ahogy a befektetései esnek, vagy éppen megdrágulnak, akkor ez mérföldekkel jobb, mintha ad-hoc módon eladna és venne az aktuális piaci hírek alapján.

A piaci hírekre, általános hangulatra való reagálással (piaci időzítéssel) éppen az ellenkezőjét érjük el annak, amit szeretnénk, és a saját hozamunkat vágjuk meg, miközben egyáltalán nem vagyunk képesek eltalálni az időzítéseket.

Mentsd el magadnak ezt az újrasúlyozás kalkulátort, még jól jöhet!

Szeretnél jó döntést hozni egy konkrét pénzügyi kérdésben?

TEDD FEL KÉRDÉSED ÉS 24 ÓRÁN BELÜL VÁLASZOLUNK!

Sokan százezreket spóroltak meg azzal, hogy megírták kérdésüket mielőtt elfogadták egy ügynök, vagy pénzintézet ajánlatát. Próbáld ki, INGYEN!

TEDD FEL KÉRDÉSED MOST!