Demográfiai körkép: ki tartja majd el a nyugdíjast?

Azzal ma már a legtöbb ember tisztában van, hogy ahhoz, hogy az állam valamit adni tudjon, ahhoz azt a pénzt valahonnan be is kell szednie. A nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma 2012-ben 2.869.026 fő volt.

Ezt a nyugdíjrendszert már akkor sem lehetne fenntartani, ha a magyar demográfia válság nem súlyosbítaná a problémát.

A társadalombiztosítás jövője komoly veszélyben van, mivel az öregségi index (65 évnél idősebbek száma osztva a 14 év alatti fiatalok számával), valamint a kivándorlók száma is folyamatosan növekszik. Ezért mielőbbi nyugdíjreformot kellene bevezetni. A születések számának csökkenése, valamint a kivándorlások számának folyamatos növekedése együttesen veszélyezteti a társadalombiztosítás stabil működésének jövőjét.

A Népesedési Kerekasztal úgy látja, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távú stabilitásának kulcsa ezekben a problémákban keresendőek. Ennek eredményeképpen a nyugdíjreform kérdésének mielőbb napirendre kell kerülnie, mivel ennek megoldása – pártoktól függetlenül –  a kormányzatra tartozik.

A nyugdíj rövid története

Nem is olyan régen még egyáltalán nem volt nyugdíj, mindössze 85 éve létezik ilyen fogalom, Magyarországon 1928-ban jelent meg az erről szóló törvény. Célja az volt, hogy megvédje az időseket az éhínségtől. Ebben az időben a várható élettartam 48 év volt. Tehát az emberek átlagosan 48 éves korukban meghaltak. A nyugdíjkorhatárt is ehhez igazították, méghozzá jóval az átlag életkor fölé, 65 évre.

Nagyon kevesen élték meg a nyugdíjas kort, és azokat, akik megélték, csak nagyon kevés ideig kellett eltartani. Ne feledjük, hogy akkoriban a nyugdíj maximum az éhenhalástól védett meg. A nyugdíjrendszer tőkével fedezett volt, ingatlanok álltak mögötte, azaz volt egy vagyon, amiből a nyugdíjakat fizették.

Ezt a vagyont a második világháború idején a kormány felhasználta, az épületek egy része megsemmisült, és bevezették a felosztó kirovó rendszert, amikor is nincsen semmiféle vagyon, amiből fizetnék a nyugdíjakat. Ez egy óriási piramis játékhoz hasonlít, ahol a befizetők (aktív dolgozók) pénzéből fizetik ki a nyugdíjasokat.

A Sztóyai kormány népszerűségi okokból 60 évre csökkentette a nyugdíjkorhatárt, és négyszeresére emelte a nyugdíjakat. Manapság is hasonló a helyzet. Egyik kormány sem meri csökkenteni a nyugdíjakat, sőt néhány éve még 13. meg 14. havi nyugdíjakat akartak szórni, hogy ezzel szerezzék meg a hatalmat. Természetesen a nyugdíjasok most már úgy gondolják, hogy ez igenis jár nekik.

Hogyan állunk ma?

Mára a nyugdíj fogalma egyenlő lett egy időskori 20-25 éven át tartó fizetett szabadsággal, ahol a fizetésünk 70-80%-át minden további nélkül megkapjuk, és mellé további kedvezményeket is igénybe vehetünk, mint például az ingyenes utazás. A férfiak átlagosan 60,4 a nők 58,4 éves korukban mennek nyugdíjba.

A várható élettartam jelenleg nőknél 78 év, férfiaknál 71. Természetesen ennél nagyon sokan jóval hosszabb ideig is élnek.

Amire számítani kell, az a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedése (már most is 65 év azoknak, akik 1957 után születtek), a nyugdíjak csökkentése, megadóztatása, kiváltságok visszavonása.

A nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők átlagosan fejenként 100.533 forintot kaptak az államtól a különböző címeken, ami így összesen 288.431.790.858 forint kiadást jelent az államnak.

De honnan van ez a pénz?

Természetesen az aktív keresők befizetéseiből. De kik ők, és mennyien vannak? Az alábbi korfa Magyarország népességét ábrázolja az 1869-es évben. Látható, hogy jóval több fiatal volt, mint idős, illetve nagyon kevesen voltak, akik megélték a 65 éves kort.

Magyarország korfája 1869

Magyarország korfája 1869

Bár a csecsemőhalandóság nagyobb volt, mint ma (ez látszik az 5-9 évesek hirtelen csökkenésében), a korfa egy egyenlő szárú háromszögre hasonlított. Ilyen korfa mellett könnyű nyugdíj ígéretet tenni, hiszen a rendszerbe bekerülő „új belépők” (gyerekek) jövőbeni fizetése garantálni tudja az idősek ellátását.

A rendszer látszólag működőképes. Vessünk egy pillantást az alábbi grafikonra, amely az élveszületések (piros) és a halálozások (kék) számát mutatja meg. Látható, hogy 1980 körül a két vonal metszi egymást. Innentől kezdve fogy a magyar népesség, azaz kevesebb gyermek születik, mint ahányan meghalnak.

Élveszületések és halálozások

Forrás: profitline.hu előadás

Az élveszületések grafikonján két csúcspontot figyelhetünk meg. Az első csúcs Ratkó Anna nevéhez fűződik, aki abortusztilalmat és gyermektelenségi adót vezetett be, hogy fenntartsa Magyarország létszámát. Részben a sok, családra vágyó fiatal, részben a harminc éve életbe léptetett születésösztönző intézkedések következtében az 1974-es és az 1975-ös év újabb demográfiai csúcsot hozott.

2013-ban a korfa így néz ki:

Korfa 2013 magyarország

Forrás: wikipedia

A két demográfiai csúcs közül az első most ért el abba a korba, amikor tömegesen kezdenek nyugdíjba vonulni. Ez egy óriási megterhelést jelent a nyugdíjrendszernek, de a második hullám az, amitől a legtöbben tartanak. (Jelenleg Magyarország 38,1%-a 50 év feletti.)

Az UN World Population Prospects 2008 –as kimutatása szerint Magyarországon 2040-től várható a “nyugdíjkatasztrófa”, ugyanis ekkor mennek majd a legtöbben nyugdíjba. A következő generációra egyre nagyobb teher fog nehezedni, és számítások szerint ekkorra már egy aktív korú embernek el kell tartania egy nyugdíjast.

Maygarország demográfia 2040

A korfa két csúcsán lévő emberek ekkor érik majd el a nyugdíjkorhatárt. Az alsó részen elhelyezkedő aktív korú és dolgozó emberek képtelenek lesznek eltartani ennyi embert.

Mert kik is tartják el a többieket?

Vegyük a mai korfát, és azokat az embereket, akik elvileg dolgoznak. Ez a 18-62 éves korosztály. Persze ebből nem dolgozik mindenki, hiszen vannak diákok, munkanélküliek, stb.

Korfa dolgozók

Forrás: profitline.hu előadás

De nézzük csak meg jobban: ebből vegyük le az inaktívakat (világoskék), a rokkant nyugdíjasokat (sötétkék), a minimálbéren dolgozókat (lila),

Nézzük, mennyien maradnak? (piros)

Korfa eltartók

Forrás: profitline.hu előadás

Ebből még vonjuk le, hogy majd a fele állami alkalmazott, akit szintén a többiek tartanak el.

A KSH által definiált létminimum jelenleg 85.960 forint, az átlag nyugdíj pedig 95,616 forint. Már most sincsen túl nagy mozgástere annak, aki csak az állami gondoskodásra hagyatkozik, de ezek a kilátások nagymértékben fognak romlani az elkövetkező évtizedekben.

Ehhez érdemes még hozzákalkulálni egy rosszabb szcenáriót is, amikor is mondjuk éppen egy 2008-2009-es válsághoz hasonló recessziós időszakban válik tarthatatlanná a nyugdíjrendszer.

Összefoglalva, akármilyen jól is keresel jelenleg, a nyugdíjad biztosan jóval kevesebb lesz, mint a mostani nyugdíjasoké.


Még ha sikerül is időben nyugdíjba menned, semmi nem garantálja, hogy a meglévő nyugdíjakat ne csökkentenék (sőt biztosan fogják), hiszen egyszerűen az ország nem bírja el a rengeteg kedvezményt és kiváltságot, amit a nyugdíjasok kapnak.

Persze a nyugdíjasok elég nagy szavazóbázis, ezért ehhez kell egy tökös kormány, aki bevállalja, hogy nem lesz népszerű az idősek körében, de attól, hogy halogatjuk, a helyzet nem oldódik meg.

Tanácsot, véleményt kérnél? Kérj személyes, vagy ingyenes online pénzügyi tanácsadást!

2017-02-13T21:14:27+00:00 január 23rd, 2014|Nyugdíj|3 hozzászólás

3 hozzászólás

  1. Kivlov január 23, 2014 at 12:03 du. - Reply

    “Azzal ma már a legtöbb ember tisztában van, hogy ahhoz, hogy az állam valamit adni tudjon, ahhoz azt a pénzt valahonnan be is kell szednie”

    Pont ez a baj, hogy ezzel még mindig nincs tisztában a lakosság nagy része.

    Itt a másik gond: “ki tartja majd el a nyugdíjast?”
    A kérdésnek arra kellene vonatkoznia, hogy meg fognak-e élni munkájukból az aktívak, a növekvő számú eltartandó, inaktív mellett? Merthogy a nyugikhoz nyúlni senki nem mer…

  2. Endre bá április 6, 2017 at 6:35 du. - Reply

    “A várható élettartam jelenleg nőknél 78 év, férfiaknál 71. Természetesen ennél nagyon sokan jóval hosszabb ideig is élnek.”

    Meg nagyon sokan jóval rövidebb ideig is. Az átlag már csak ilyen 🙂

    De komolyra fordítva a szót, én nagyon nem szeretem az olyan írásokat, amelyek arról szólnak, hogy “á nem is lesz nyugdíj”. Azért nem szeretem, mert ez arra ösztönzi az embereket, hogy ne fizessenek járulékot és elfogadják, ha a munkaadójuk zsebbe fizet. A valóság az, hogy aki rendesen fizet járulékot, annak lesz nyugdíj, valószínűleg kevesebb, mint ma, ezért érdemes még előtakarékoskodni. Aki feketén dolgozik, nem fizet járulékot, az meg élete végéig dolgozhat vagy mehet koldulni.

    OFF: miért kell ilyen halvány betűkkel kínozni a posztolókat?

  3. Hatgyerekes anyuka június 26, 2017 at 1:21 du. - Reply

    A cikk jó, de a következtetéseket végig kéne vinni!
    Igenis több gyerekre van szüksége a társadalomnak. Persze, őket is a dolgozóknak kell eltartani, de ellenkező esetben ne is számítsunk semmi jóra!

Leave A Comment