[fusion_builder_container hundred_percent=”no” equal_height_columns=”no” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” parallax_speed=”0.3″ video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” overlay_opacity=”0.5″ border_style=”solid”][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” center_content=”no” last=”no” min_height=”” hover_type=”none” link=””][fusion_text]
Igaz az, hogy egy bekötött szemű majom is éppolyan jó befektető lenne, mint a legnagyobb alapkezelőknél dolgozó szakemberek? Örök kérdés, hogy az aktívan, profik által kezelt befektetési alapok vajon tényleg képesek-e megverni a passzív alapokat, melyek gyakorlatilag csak a piac mozgását követik.
A kérdés fontos, és koránt sem csak elméleti. Mi értelme lenne egy profira bízni a pénzünket, ha kiderülne, hogy valójában mi magunk is kiválóan be tudjuk azt fektetni? Igaz lehet, hogy azok akik jobbra-balra zsonglőrködnek a papírokkal, végül csak plusz költséget termelnek?
Az alábbi érdekességet Bogdán Balázs független bankár küldte nekünk:
11 évvel ezelőtt, 2006-ban történt egy nagyon érdekes dolog…
Az 1 millió dolláros fogadás…
Warren Buffett, legendás befektetési guru egy fogadást ajánlott, Ted Seidesnek és az ő általa legjobbnak tartott Hedge Fund menedzsernek, hogy vajon túl tudják-e szárnyalni az amerikai tőzsdeindex, az S&P500 teljesítményét.
A fogadás tárgya 1 millió dollár volt, amelyet egy alapítványnak adományoz a vesztes.
A verseny időtartama 2008 január elseje és 2017 december 31-e között tart. Vagyis tartott…
Egyébként a fogadás megtalálható az erre szakosodott weboldalon a Longbets.org-on.
Nézzük, hogy állt a fogadás 2015-ben:
Az első év nem sikerült túl jól a passzív alapnak, évtizedek óta nem látott esés volt a tőzsdén. Ilyenkor remekelhetett a hedge fund, kiderült, mennyire igaz a nevében a lefedezés a veszteségek ellen.
Azonban a további évek nem sikerültek ilyen jól az aktívan kezelt alapnak, újra csak 2015-ben tudta túlszárnyalni a Buffett által választott Vanguard S&P 500 ETF teljesítményét, akkor is csak 0,3%-kal.
A nagy különbség nem azért van elsősorban, mert annyival gyengébbek a hedge fund-nál, hanem a költségek miatt.
Az éves költség 2% + a hozam ötöde, ezzel szemben a passzív indexkövető alap költsége mindössze 0,05%.
Nézzük a tavaly év végi állást:
Az S&P500 indexet követő passzív alap kumulált hozama 85,4%, amely mögött messze elmarad még a legjobb hedge fund menedzser is 62,8%-kal.
Ez azt jelenti, hogy ha 1 millió forint megtakarításodat 9 évvel ezelőtt dollárban betetted volna Buffett által megnevezett Vanguard S&P500 indexalapba, akkor most 1,98 millió forinttal lennél gazdagabb.
Vagyis 2,98 millió forintod lenne, minden erőfeszítés nélkül, mert ráadásul a dollár forintban egyébként 52%-kal drágult ez idő alatt (173-ról 294-re).
Napokkal ezelőtt azonban Ted Seides, a hedge fund menedzser, aki fogadott Warren Buffettel arról, hogy az öt hedge fund, amit kiválasztott le tudja nyomni tíz év alatt az S&P 500 hozamát,
[fusion_highlight color=”#cd2122″ rounded=”no” class=”” id=””] elismerte, hogy vesztett, nyolc hónappal azelőtt, hogy a fogadás lejárt volna. [/fusion_highlight]
Mi ebből a tanulság?
Minden évben rácsodálkozik a nagyközönség mit is ajánl Warren Buffet befektetésre. Index alapot. Olcsó, egyszerű, index követő passzív alapot.
Látod, még a legjobbnak vélt hedge fund menedzserek sem tudták megverni a legismertebb S&P500 index követő alapot, akkor mi, akiknek se akkora tudásuk, se akkora csapatuk, se olyan technológiai hátterük nincs, hogyan tudnánk.
Erről bévebben itt: Piaci időzítés: olcsón venni, drágán eladni?
Ez egy egyszerű, olcsó befektetés hosszú távra. Az elmúlt 10 évben majdnem megtriplázta az a pénzét, aki ebbe fektetett. Ha összehasonlítod a bankbetétek vagy állampapírok kamataival sokkal jobban jártál volna ezzel.
Persze, ez egy kockázatos befektetés, hiszen részvényekbe fektet, de nemcsak egybe, hanem 500 különböző amerikai vállalatba, amelyek méret (piaci kapitalizáció) és likviditás alapján kiérdemelték a helyet, hogy bekerüljenek az indexbe.
A rendszeresen felbukkanó hírek csak megerősítik, hogy Buffett nagyon régóta ajánlja ugyanazt az átlagbefektetőnek. Nem a saját alapját, nem másik aktív befektetési alapot, hanem olcsó, passzív index alapot.
Már a 2004-es Berkshire részvényesi találkozón kifejtette ezt a véleményét:
“Amennyiben egy nagyon olcsó index alapba fektet be – lehetőleg nem egy időpontban a teljes összeget, hanem hosszabb időtávon egyenlő részletekben – jobban fog teljesíteni, mint a befektetők 90%-a. Amennyiben szeretne heti 6-8 órát foglalkozni a befektetéseivel, csinálja. Amennyiben nem, egyenlő részletekben, időben elnyújtva vásároljon index alapot.
Ezzel biztosítja a diverzifikációt két fontos területen, eszközök között és időben. A legrosszabb befektetése ami lehet, a készpénz. Mindenki beszél arról, hogy a készpénz a király, meg hasonlók. A készpénz folyamatosan veszít az értékéből az idő előrehaladtával. De a jó cégek egyre többet érnek.”
Bankoljunk Tudatosan, Független Bankár
Források:
https://lustaport.wordpress.com/2014/07/31/10-bol-9-fogorvosnak-ezt-ajanlja-warren-buffett/
http://fortune.com/2016/05/11/warren-buffett-hedge-fund-bet/
https://www.bloomberg.com/view/articles/2017-05-03/why-i-lost-my-bet-with-warren-buffett
valuewalk.com
[/fusion_text][/fusion_builder_column][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”yes” center_content=”no” hover_type=”none” link=”” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” background_color=”#eaeaea” background_image=”” background_position=”left top” undefined=”” background_repeat=”no-repeat” border_size=”1″ border_color=”#2492d6″ border_style=”solid” border_position=”top” padding=”10 10 10 10″ margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” last=”no”][fusion_text]
Szia, Bogdán Balázs vagyok! Egész életemben pénzzel, pénzügyi dolgokkal foglalkoztam, tanulmányaimat is ezen a területen folytattam. Az egyetem elvégzését követően, a Morgan Stanley amerikai befektetési bank ajánlott munkaszerződést.
Az itt eltöltött 3 év alatt lehetőségem volt Londonban is dolgozni és testközelből figyelni a piaci szereplőket. Ezt követően az MSCI ajánlott fel egy befektetési tanácsadói pozíciót. 2 év után szakértő, majd vezető tanácsadó lettem. Most Magyarországon, független tanácsadóként segítek másoknak.
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
Mi az a minimum összeg amiért érdemes ETF-t venni?
Köszönöm!
Szia,
Én a KBC-nél szoktam venni, ott 0,35% körül van a jutlék, de min 7 EUR. Attól függ mennyit teszel félre, én meg szoktam várni, amíg 7-800.000 Ft összegyűlik és utána fektetek be, hogy a minimum díjba ne ütközzek. Rendszeres megtakarításra van más megoldás is, mint az ETF, ami sok esetben olcsóbb.
Szóval ez sok dologtól függ. A kérdezz minket menüpont alatt privátban is le tudod írni, hogy mit szeretnél, és igyekszünk segíteni!
Köszi!
Az olcsó passzív index alapnál az nem szempont, hogy ilyenek csak külföldi devizában érhető el? Pl. ha valaki követi a táncsot, és minden pénzét ebbe teszi, akkor nézhette, hogy a dollár esésével hogyan csökken a vagyona:
Ha hosszú távú befektetés, akkor ez egyben devizaspekuláció is, nem? Ki tudja, hol fog állni az USDHUF 10, 20 év múlva, amikor hozza akar nyúlni a pénzhez? Foritban nem járhat rosszul a végén, ha valaki ebbe teszi a pénzét? Még ha csak 60%-át is (60/40), akkor is szép veszteség lehet belőle, nem?
Szia, de szempont, de nem kell minden pénzt amerikai részvényekbe fektetni, és akkor nincs akkora dollár kitettséged. Ha akarsz vehetsz olyan ETF-et is, ami pl EUR-ban, vagy frankban van fedezve, vagyis nem a dollártól, hanem ezen devizáktól függ majd az árfolyam. Ebben semmilyen spekuláció nincsen, nem számítunk sem árfolyam emelkedésre, sem csökkenésre, az értéket a mögöttes cégek teljesítménye szolgáltatja. De forintban, sőt akár dollárban is rosszul járhat, bárki, bármibe is teszi a pénzét, ezt nevezzük kockázatnak. De hosszú távon még mindig kisebb a kockázata amerikai részvényeket venni, mint forintban tartani a pénzt. A devizákkal, befektetésekkel kapcsolatosan ezt a cikket javaslom: https://penzugyi-tudakozo.hu/befektetes-kulfoldi-devizaban-dollarban-euroban-vagy-svajci-frankban/