UPDATE: 2017-től az Értékpapszámlákra vonatkozó összehasonlítást itt éred el: Melyik a legjobb értékpapírszámla?
Mi is az értékpapír?
Értékpapír alatt valamilyen jogot (pl. hitelviszony, tulajdonviszony) megtestesítő forgalomképes okiratot (elektronikus jelet) értjük. Esetenként fizikai formában is megtalálható, de az átlagos befektetésekben inkább a dematerializált (elektronikus úton létrehozott és tárolt) változat a jellemző. Ezeket az alapkezelők különféle szempontok (pl. földrajzi terület, szektor, stb.) alapján összeállított portfóliókba, alapokba csomagolják. Ezeknek az alapoknak (befektetési jegyeinek) a nyilvántartása értékpapírszámlán történik. Ez lehet kifejezetten erre a célra létrehozott számla, azonban a legtöbb nyugdíj-előtakarékossági számla, valamint számos megtakarítási és tartós befektetési számla is rendelkezik ilyen kiegészítővel. Az, hogy milyen számlán tartjuk az értékpapírjainkat főként az adózásban jelenthet változásokat. (Például kamatadó kedvezmények.) Mielőtt belevágnánk egy ilyen vállalkozásba, érdemes lehet utánajárni az éppen aktuális és hatályos jogszabályoknak, vagy kikérni egy pénzügyekben járatos, pártatlan szakember véleményét.
Devizás/forint alapú?
A befektetés pénzneme a funkción nem változtat, azonban devizás értékpapírok esetén nagyobb választék tárul elénk alapok terén. Ezek az alapok forint gyengülése esetén nyilvánvalóan jobban teljesítenek. (Az árfolyam-különbözetből befolyó pénzügyi bevétel ugyanúgy adóköteles sajnos.) Amennyiben külföldön jegyzett részvényeket vásárolunk, érdemes minősített közvetítőn keresztül intézni az ügyletet, mert így elkerülhetjük a kettős adózást. (Ha nem így teszünk, akkor elég sok időbe és pénzbe kerülhet elintézni, hogy visszautalják a többletbefizetést.) Magyarországon a tőkepiaci ügyletek nyeresége után 16%-ot kell adóznunk. Külön kérésre (nagyon ajánlott) elintézhető, hogy csak az ügyletek összevont nyeresége után kelljen megfizetni. Ezen felül érdemes tudtában lenni, hogy a jogszabályok teret adnak a veszteségek 3 évre visszamenőleg történő görgetésére. (Tehát csökkenthetjük az adott évi nyereségünket az előző évi veszteséggel.)
Mik egy jó értékpapírszámla ismérvei?
Legfőképpen az elérhető alapok száma, valamint az értékpapírszámla költségei a meghatározóak. Az alábbi táblázatban néhány meghatározó értékpapír kereskedelemmel foglalkozó intézmény költségeit hasonlítjuk össze.
| KBC | Concorde | Budacash | Erste | |
| Számlavezetés költsége (/hó) | 0,01%, min 99 Ft | 799 Ft/alszámla | 800 Ft (fizetés: negyedévente 2.400) | 0,01%/hó, min 125 Ft |
| Kiutalás költsége | 0,05%, min 500, max 10.000 Ft | 0,115% min 500 max 10 000 Ft | 0,15%, min 250, max 10.000 Ft | 0,45%, min 500, max 15.000 Ft |
| Prompt megbízási díjak (BÉT) | 0,20-0,35%, min 199 Ft | 0,9%, min 3.000 Ft | 1%, min 3.000 Ft | 0,3%, min 200 Ft |
Az adatok az internetes úton elért szolgáltatások díjait mutatják be, egyéb plusz költségek nélkül. Természetesen számos egyéb pénzintézet foglalkozik még értékpapírokkal, a lista korántsem teljes körű.
Elérhető alapok, vételi/eladási ár eltérése:
Értékpapírszámla választásakor mindenképpen érdemes megnézni, hogy hány alap érhető el, valamint milyen más nemzetközi tőzsdéken jegyezhetünk további alapokat. Ezenfelül az egyes alapoknak különféle egyéb költségei is lehetnek, jellemzően az eladási és vételi ár eltérése a piaci értéktől. Maradjunk hát a fenti kiragadott példáknál: – KBC: Sok külföldi piac, valamint nemzetközi alap elérhető. A vételi ár nem túlzottan magas (legtöbb esetben 1,5%), valamint az eladás is szinte ingyen van. További információ: https://www.kbcsecurities.hu/dokumentumok/letoltheto/2014-07-01_140303_kondicius_lista_20140623_javitott_hu.pdf – Concorde: A Concorde is rengeteg alapot szállít, azonban érdemes lehet megnézni az egyes alapok vételi/eladási árfolyamait (néhol ez 10%-ot is eléri mindkét esetben). Concorde alapokról többet: http://www.con.hu/resources/pdf/kondicioslista_2014_06_02.pdf – Budacash: kevesebb alappal dolgozik, mint a többi cég. Vétel: ált. 3-6%, eladás: 2-6% (egy éven belüli) https://www.budacash.hu/content/media/default/mediastore/0/834/4345/dijtetelek.pdf – Erste: Szemmel láthatóan itt érhető el a legtöbb alap, és a hozzájuk tartozó költségszerkezet sem tűnik riasztónak (vétel: 0,75-1,5% körüli vagy fix; eladás: 0,00% vagy fix általában). http://erstebroker.hu/static/befrt/download/Erste_Befektetesi_Zrt_Internetes_Dijjegyzek_140512.pdf A fenti intézményeken kívül még számos más vállalat is foglalkozik értékpapírszámlákkal (OTP, Equilor, CIB, …). Ha Ön mélyebben szeretne elmerülni a témában, ilyen területen szeretne befektetni, ne sajnálja az idejét az alapok elsajátítására, mert később sokszorosan megtérülhet a befektetett energia. A legtöbb intézménynél elérhetőek úgynevezett Demó-számlák is, melyeken „játékpénzzel”, de valós körülmények között tesztelhetjük befektetői kompetenciáinkat.
A kiutalási költségnek nincs jelentősége abban az esetben, ha a bankszámlákhoz van kötve az értékpapír számla, mert ez esetben a kettő között ingyen át lehet vezetni.