Ezek a garantált hozamú termékek, amik tulajdonképpen klasszikus vegyes életbiztosítások, akár nyugdíjcélra is megköthetőek. Pont ezért rengetegen esnek bele ebbe a csapdába, mivel biztonságosabbnak érzik a többi terméknél. Tényleg az?

Mi is ez a garantált hozam?

Ezeknek a termékeknek az esetében a biztosító előre megmondja, hogy mekkora összeget ad az adott befizetések mellett lejáratkor. Ez szinte mindig kevesebb, mintha a pénzünket más befektetési termékbe helyeznénk el, és még az adott biztosítási szolgáltatásra fizetnénk egy kockázati életbiztosítást. Tehát ezek a termékek a mi számításaink és véleményünk szerint soha nem érik meg.

Mekkora költségekkel dolgoznak ezek a biztosítások?

A biztosító a költségeket nem köteles feltüntetni, mivel a felvehető összeget garantálja. Azonban ez nem jelenti, hogy nincsenek költségek. A MABISZ ajánlása szerint 2015 óta a vegyes életbiztosításokra is kell TKM mutatót készíteni, ami jól reprezentálja a költségek mértékét. Sajnos ezt néhány biztosító (pl. Grawe) nem teszi meg.

Ha a biztosító 2,1%-os hozamot garantál, de a termék TKM értéke 2,27%, akkor hiába a “garancia”, hiszen valójában 0,17%-kal fogyni fog a pénzed évente a költségek miatt. Tehát nem hogy több pénzed nem lesz, de inkább kevesebb.

Röviden összefoglalva ez kívülről, egy ügyfél szempontjából a következőképpen nézhet ki: ebben a megtakarítási formában helyetted kezelik a pénzed, a befektetésed minimum hozamát garantálják, az efölött elért hozam valamekkora százaléka, vagy akár az egésze is a tied, és ráadásul a szerződésben, amit aláírsz, szó sincs arról, hogy ezeknek bármilyen költsége lenne.

Pedig van. Mindössze arról van szó, hogy pillanatnyilag még nem kötelező a nem unit linked biztosításoknál közzétenni a költségeket, illetve július 1.-jétől a TKM-et (teljes költségmutató) már nekik is fel kell tüntetniük.

Melyik a jobb? Klasszikus vegyes vagy befektetési egységekhez kötött?

A klasszikus vegyes biztosításon kívül létezik még befektetési egységekhez kötött életbiztosítás. A kettő között a különbség számottevő. A vegyes biztosításnál nem dönthetünk arról, hogy milyen eszközalapokba fektetik a pénzünket, és a garancia teljesítése miatt ez általában egy kötvénytúlsúlyos konzervatív befektetés, ami tulajdonképpen egy igen alacsony kamatot jelenthet.

A befektetési egységekhez kötött életbiztosításnál (unit-linked) viszont mi magunk választhatjuk ki, hogy a biztosító által felkínált (10-60 db) eszközalap közül melyikbe, milyen arányban fektessen be az alapkezelő. Ez azért pozitív, mivel mi saját magunk döntünk arról, hogy milyen kockázat mellett, milyen kamatkörnyezetben gyarapodjon a megtakarításunk.

Érdemes tehát vigyázni ezekkel a megtakarításokkal, mert a gyanútlan ügyfeleket gyakran behálózzák a garancia ígéretével kecsegtető ügynökök. A kiszámítható, de ingadozó hozam még mindig jobb, mint a garantált veszteség.

Szeretnél jó döntést hozni egy konkrét pénzügyi kérdésben?

TEDD FEL KÉRDÉSED ÉS 24 ÓRÁN BELÜL VÁLASZOLUNK!

Sokan százezreket spóroltak meg azzal, hogy megírták kérdésüket mielőtt elfogadták egy ügynök, vagy pénzintézet ajánlatát. Próbáld ki, INGYEN!

TEDD FEL KÉRDÉSED MOST!