Befektetésekkel foglalkozó körökben klasszikusnak számít a 60/40-es portfólió, ugyanakkor az utóbbi időben néhány kritika is érte ezt a stratégiát. Tudd meg, mi is a 60/40-es portfólió lényege, illetve hogy milyen érvek és ellenérvek hozhatóak fel ezzel kapcsolatban! Így magad is könnyebben dönthetsz pénzügyeidben.

A felkészült pénzügyi tanácsadók legtöbbször a 60/40-es portfóliókat szokták javasolni ügyfeleiknek. Egyszerűen azért, mert ez az “arany középút” amely a legtöbb élethelyzetben, a legtöbb ember számára ideális, ha nem akar naponta foglalkozni befektetéseinek kezelésével. Igazi lusta portfólió!

Ennek lényege, hogy a befektetni kívánt tőkéd 60 százalékát részvényekbe, 40 százalékát pedig kötvényekbe fektesd, hogy kellően diverzifikált legyen a portfóliód. 

1913-2013KötvényekRészvények60/40
Haszon1,82%6,59%5,11%
Volatilitás6,68%18,61%11,79%
Sharpe0,220,330,40
Maximális visszaesés-59,06%-78,94%-52,38%

Forrás: Global Financial Data

Ahogy a fenti táblázatból látod, a 60/40-es stratégia lényege a diverzifikáció: az alacsonyabb kockázatú kötvényekkel balanszírozod ki a portfóliód részvény szakaszát. Így ugyan kisebb lesz a várható nyereséged, de a kockázatod is kevesebb.

A 60/40 portfólió

60/40 portfólióStandard&Poor’s 500
Haszon9,88%13,04%
Standard szórás7,26%13,14%
Sharpe-ráta1,331,00

 

A fenti, 2010-2016-os időszakot összefoglaló táblázatból az szűrhető le, hogy a 60/40-es portfólió csupán 9,88 százalékos növekedést hozott, miközben például az S&P 500 13 százalék fölött teljesített.

Az úgynevezett Sharpe-ráta terén viszont ismét jobb eredményt mutat a 60/40-es stratégia. Ez a mutató ugyanis azt jelzi, hogy mennyi rizikót és bizonytalanságot, volatilitást kell tolerálnod ahhoz, hogy ezt a hasznot zsebre tehesd. Eszerint bár a 60/40 hozama kisebb volt, azt biztonságosabban érte el.

Ugyanez a hozam trend látható az alábbi grafikonon is 1913-2013 között.

real returns, 1913-2013
Forrás: Financial Global Data

Mire jó akkor a 60/40?

Az imént azt láttuk, hogy a 60/40-es stratégiánál csökkent a várható haszon egy tiszta részvénybefektetéshez viszonyítva (ugyanakkor a befektetési kockázat még nagyobb arányban csökkent!). No de a világválság után ez nem is lehet meglepő, hiszen a fenti táblázat a válságból való kilábalás időszakáról szól, amikor a részvények eszeveszett módon megindultak fölfelé.

A 60/40 nem egy csodamódszer, egyszerűen nem ígér mást, mint azt, hogy a részvények és a kötvények közti diverzifikációval jobb kockázat / hozam arány fogsz tudni elérni, mint ha csak az egyik, vagy csak a másik eszközt preferálnád. Ez természetesen hosszú távon igaz. Nyilván alacsonyabb kockázathoz alacsonyabb hozam is társul, de nem mindegy, hogy mennyivel!

A Sharpe mutatóból éppen azt látjuk, hogy kevésbé csökken a hozamunk, mint a kockázatunk:

Ne csak a hozamból indulj ki. A sharpe mutató egy könnyen alkalmazható mutató a portfóliók összehasonlítására. Minél magasabb annál jobb hozamot tudsz elérni adott szórás (kockázat) mellett. Bár ennek a mutatónak is meg vannak a korlátai, érdemes lehet a portfóliódat inkább erre alapozni, mintsem a múltbeli hozamadatok alapján döntést hozni.

Évente súlyozd újra, ha még jobb portfóliót akarsz!

Mi az, amit a legtöbb befektető szüntelenül el akar érni? A hullámzó árfolyamokat figyelve mindig olcsón venni, és drágán eladni. Nézzük meg az S&P500 index (500 nagy amerikai vállaltból álló kosár) árfolyamát:

Az S&P500 index árfolyama (1976-2016)

sp500

Forrás: Google.com

Hol vettél volna? Nyilván ott, ahol olcsó volt. 1995-ben, 2002-ben, 2009-ben igaz? És mikor adtál volna el? A csúcson. Naná. Visszanézve könnyű ezt mondani, de kevés befektetőnek van gyomra beletenni minden pénzt egy olyan piacba, ahonnan éppen mindenki menekül és azt kiabálja, hogy össze fog omlani a tőzsde.

Az emberek és az elemzők nem hülyék. Valóban a legtöbben úgy látták akkoriban, hogy nem érdemes részvényt tartani, ezért is adtál el sokan, ezért csökkent az árfolyam. Utólag persze könnyű megmondani, hogy anno mit kellett volna tenni. De nézd meg most a grafikont. Vennél, vagy eladnál?

Minden jel arra utal, hogy további 20-30%-ot simán emelkedni fog még az S&P500. Újabb és újabb rekordok dőlnek meg. De meddig tart a jó hangulat?

No… Mit szólnál, ha neked ezzel egyáltalán nem kellene foglalkoznod? Mit szólnál, ha a 60/40 portfóliód automatikusan akkor adná el a részvényeidet, amikor azok magasan állnak, és akkor venne, ha olcsón tudsz részvényt venni?

Ehhez nincs más dolgod, mint tartani a 60/40 részvény, kötvény arányt. Nézzük meg, mit történik ekkor:

Az elméleti háttér az, hogy amikor esnek a részvények, akkor a súlyuk csökken a portfóliódon belül, vagyis amikor újra visszaállítod a 60/40 arányt, akkor a kötvényeidből részvényeket kell vásárolnod. Amikor emelkednek a részvényeid a kötvényeidhez viszonyítva, akkor fordítva, a “drága” részvényeidből adsz el, és biztonságos kötvényekbe helyezed őket addig, amíg megint nem csökken az értékük.

Ezzel a stratégiával gyakorlatilag érzelemmentesen, spekulációk nélkül tudod megvalósítani a befektetésed kezelését. Ehhez egyébként elég nagy önfegyelem kell. Ez a stratégia csak akkor működik, ha nem veszel figyelembe semmilyen egyéb hírt, információt, és nem kezdesz el magad spekulálni.

A legjobb, ha egyszer elhatározod, hogy ezt a stratégiát követed, akkor semmi mást nem teszel, mint minden évben egy adott napon (általad előre meghatározott, pl. a szülinapod) rápillantasz a befektetésedre, és újra súlyozod azt.

Ha jobban érdekel, akkor számos példát találsz erre a stratégiára. Nyilván ahány időtáv, kiválasztott nap, vagy piac, annyiféle eredményt fogunk kapni, de nagyjából átlagos az, amit most mutatok neked.

(A következő példákban 1990-től vizsgáljuk a portfóliókat egy képzelt 10.000 dolláros befektetéssel

1. Példa: 60/40 portfólió éves újrasúlyozás nélkül

60-40-portfolio-nor-1990

Az eredmények számokban:

 

eredmenyek1-60-40

Magyarázat:

  • Final Balance: végső értéke a befektetésnek
  • CAGR: éves hozam
  • Std Dev.: szórás (kockázat jellemzője)
  • Best/Worst Year: a legjobb/legrosszabb év hozama
  • Max. Drawdown: max. veszteség a csúcstól
  • Sharpe Ratio: a kockázat és a hozam egy számban. Minél magasabb, annál jobb a portfólió

A 60/40 portfólió hozama (amint azt tudni lehetett) a részvények és a kötvények hozama közé esik, hiszen ezek együtteséből tevődik össze. Szintén igaz ez a maximális veszteségre is, ami a részvényeknél több mint 50%, a 60/40 esetében viszont mindössze 36%. Egy ilyen portfólióval az elmúlt 26 év során a befektetnek a legrosszabb évben is “mindössze” 25,5%-os veszteséggel kellett megbirkóznia lelkileg.

A Sharpe mutatója azonban a kötvényeknek volt a legjobb. Ebben közre játszik az is, hogy az elmúlt 20 év igazán kedvezett a kötvényeknek, melyek mindemellett igen alacsony szórással rendelkeznek, ugyanakkor amint láthatjuk a befektető alig a 60/40 portfólióval elért összeg felét tudhatja magáénak egy ilyen kötvényportfólióval.

Ebben a példában nem nyúltunk a portfólióhoz. Ugyan 60/40-nel indultunk az időközben eltolódott a részvények irányába, ami emelte a részvénykitettséget, így már nem volt összhangban az eredeti kockázati elvárásokkal.

Nézzük meg, mi történik, ha évente egy alkalommal rápillantunk a portfóliónkra, és visszaállítjuk a 60/40 arányt.

2. Példa: 60/40 portfólió éves újrasúlyozással

60-40-portfolio-evente1-1990

A grafikon nem sokban különbözik első ránézésre, nézzük a számokat:

eredmenyek2-60-40

Itt azt látjuk az előző táblázattal összehasonlítva, hogy az újrasúlyozás hatására némileg javult a hozamunk, de ami még szembetűnőbb, hogy tovább csökkent mellette a kockázatunk. Vagyis csökkent a szórás, és csökkent a maximális veszteségünk is. Elég ritka az ilyen tapasztalat a befektetések területén.

És mi történne, ha félévente, vagy negyedévente súlyoznál újra? 

Kutatások azt mutatják, hogy nem sok különbség van. Valójában az éves újrasúlyozás bőven elegendő, és az sem javasolt minden befektetésnek, hiszen attól függ, milyen számlán keresztül fektettél be. A költségek ugyanis nagyon gyorsan megehetik a plusz hozamodat.

Másik oldalról viszont, ha most akarsz számlát nyitni, akkor érdemes lehet azon is elgondolkodnod, hogy olyan megtakarítást válassz, ahol a váltásoknak nincsen, vagy minimális a költsége (bár elég kevés ilyen van), vagy akár automatikusan megcsinálják az újrasúlyozást neked.

Ha tényleg egy passzív befektetést szeretnél (amit javaslok az emberek 90%-ának), ami messze átlag feletti hozamokat hoz, de nem kell vele foglalkozni, és a Te általad meghatározott kockázat mellett fut mindvégig, akkor ez egy nagyon jó megoldás lehet.

Fő előnye az újrasúlyozásnak tehát: javítja a kockázat / hozam arányod, illetve nem hagyja, hogy a kitettséged elszaladjon bármelyik irányba is, azaz mindvégig tartani tudod az eleinte meghatározott stratégiád és kockázati szinted.

Kell figyelni az alapkamatot?

Mivel a hosszabb időre szóló kötvények jellemzően érzékenyebben reagálnak a kamatszint alakulására, a mostani alacsony kötvényárfolyamok is emelkedésnek indulhatnak idővel. Amivel mindenképp számolnod kell, hogy ha a kamatszint ismét elindul felfelé, akkor a kötvények árfolyama ezzel ellentétesen fog változni.

Erről itt tudsz olvasni: Kötvények

Ha az alapkamat és a kötvényhozamok emelkednek, akkor sokan kiszállnak a kockázatos részvényekből, és inkább a biztosabb kamatok felé hajlanak majd.

Ez a részvénypiacon eladásokat generálhat. Egy esetleges kamatemelkedés tehát mind a részvények árfolyamára, mint a kötvényekre negatívan hathat.

Ráadásul, ha az emberek bizonytalannak érzik a helyzetüket, takarékoskodni kezdenek, visszaszorítják költéseiket, ami szintén a részvények árfolyamát fogja csökkenteni.

Ez természetesen a 60/40-es portfóliók visszaesését is magával hozhatja, tehát ezt is számításba kell venned. Most olyan korban vagyunk, ahol mindkét eszköz teljesítménye egyszerre kezdhet el lefele menni.

Ezen nem kell aggódnod. Egyrészről, nem kell hosszú lejáratú kötvényeket venned, és akkor nem érint a kamatemelkedés, másrészről a 60/40 csak egy irányelv. nyugodtan kiegészítheted például 10% arannyal, ha attól félsz, hogy túl sok pénzt veszítesz.

Egyébként pedig, ha hosszú távon gondolkodsz, akkor nem kell félned. Sokkal többet veszítesz azon, ha félsz elindulni, mintha 1-2 éven keresztül leesik az árfolyam. Gondolj az árfolyamesésre úgy, mint amikor leértékelés van a Tesco-ban. Sokkal jobb lesz 30-40%-kal olcsóbban bevásárolni, mint teljes áron. Ha esik a befektetésed? Nem gond, mert mire visszamegy, még többet fog érni.

A lényeg, hogy olyan stratégiát határozz meg, ami megfelel a kockázatvállalási hajlandóságodnak. Amint látod a 60/40 évente újrasúlyozva a legrosszabb évben is csak 25%-ot esett. Ha ezt nem bírod ki, akkor valószínűleg inkább 70/30, vagy 80/20 portfólióban kellene gondolkodnod, esetleg megmaradni a banki kamatoknál.

Pro és kontra

Nézzük tehát az érveket és ellenérveket ehhez a stratégiához.

A részvények általában jobban teljesítenek, több nyereséget hoznak, mint a kötvények. Ilyen esetben – de ugyanígy történne fordított helyzetben is – a részvényekben lévő vagyonod aránya megnő, mondjuk 65 százalékra, miközben a kötvényvagyonod 35 százalékra esik. Ha ragaszkodsz az eredeti 60/40-es arányhoz, akkor el kell adnod pár részvényt, illetve venned néhány kötvényt. Belegondolva azonban miért tennéd ezt: eladnád azokat az eszközeidet, amelyek jobban teljesítenek, hogy gyengébbet vásárolj?

Emellett az is ellenérv lehet, hogy számos olyan tényező van, amely miatt ez az arány nem megfelelő. A fiatalabbaknak, a tájékozottabbaknak, illetve a likviditást jobban igénylőknek ugyanis jellemzően 60 százaléknál nagyobb arányt lehet érdemes részvényekben, és 40 százaléknál kevesebbet kötvényekben tartaniuk. Azoknak azonban, akik idősebbek, kevésbé tájékozottak, vagy épp nem igényük a pénz gyors hozzáférhetősége, fordítva lehet kedvezőbb a pénzük elhelyezése.

Ugyanakkor látnunk kell, hogy a nagy átlagnak mégis kedvező lehet ez a 60-40-es felosztás, hiszen stabil nyereséggel kecsegtet, főként a hosszú távban gondolkodóknak lehet előnyös. A lényeg az, hogy a 60/40-es arány megtartását a szükséges diverzifikáció miatt javasolják a szakértők, és ennek általában meg is felel ez a stratégia.

Itt is igaz azonban, hogy ahány ház, annyi szokás, tehát neked is a saját igényeidhez és lehetőségeidhez kell igazítanod ezt az arányt.

Szeretnél jó döntést hozni egy konkrét pénzügyi kérdésben?

TEDD FEL KÉRDÉSED ÉS 24 ÓRÁN BELÜL VÁLASZOLUNK!

Sokan százezreket spóroltak meg azzal, hogy megírták kérdésüket mielőtt elfogadták egy ügynök, vagy pénzintézet ajánlatát. Próbáld ki, INGYEN!

TEDD FEL KÉRDÉSED MOST!