Ki ne szeretne többet költeni? Mit szólnál, ha azt mondanám: nyugodtan tedd ezt, hiszen minél többet költesz, annál több pénzed lesz.
Nem egy csodamódszert fogok bemutatni, hanem egy egyszerű alapelvet, amivel anyagi biztonságot és magasabb életszínvonalat érhet el, szórakozva.
Az átlag ember úgy tekint a fizetésére, mint egy jól megérdemelt jutalomra, ami hó végén megérkezik, majd hó közben elkölthető. De mit is nevezünk költségnek, és hogyan lehet ebből pénzt csinálni?
Költség az, amikor pénzt költünk. Ki ne szeretne költeni?
Kacatok
A költségeket célszerű két külön csoportba rendezni. Az első csoportba a kacatok kerülnek. Ide sorolhatunk mindent, ami nem létszükséglet, de jobban érezzük magunkat tőle, viszont nincsen pozitív hatással a jövőbeni keresetünkre.
Ezek a költségek az igazi költségek, amikkel nem jutunk előrébb. Ide tartozik az, ha megiszunk egy sört, ha veszünk egy új TV-t, vagy egy új autót, amit csak hétvégente használunk.
Ide tartozik legtöbbünknek a sport, a szórakozás, a kávé, az ebéd, vagy a gyógyszerek.
Befektetések
Befektetésnek tekinthetünk minden olyan költséget, amelyik valamilyen módon hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben többet keressünk, nagyobb bevételünk legyen, mint ma. Itt nem szó szerint a befektetésekre kell csak gondolni, mint a részvények vagy kötvények. Mi tartozik még ide?
Ide sorolhatjuk a szakmai könyveket, előadásokat, kutatásokat, amiket végzünk. Rengeteg értékes, hasznos dolog van, amire elkölthetjük a pénzünket. Tanfolyamok, képzések, saját vállalkozás beindítása, gyűjtemények, hobbik, stb.
Hogyan költhetsz annyit, amennyit csak akarsz a hobbidra?
Egyszerű: olyan hobbit célszerű választani, aminek a költségei a második kategóriába esnek. Választhatja valaki például azt az életet, hogy amikor 17 órakor hazaérkezik a munkából, felbont egy doboz sört, és beül a TV elé, de ugyanígy dönthet amellett, hogy gyöngyöket fűz párjával.
A TV-hez nem kell semmi. Nincs szükség fejlődéshez, nem kell kreativitás, de ami az átlag embert boldoggá teszi az az, hogy NINCSEN KUDARC sem.
Bármi hasznosba, azaz olyan dologba vágunk is bele, ami értéket próbál meg teremteni, előbb utóbb falakba ütközünk. Amikor azt látjuk, hogy nincs előttünk jól kitaposott út, akkor lehet tudni, hogy jó irányba haladunk ahhoz, hogy valami újat, esetleg valóban értékeset hozzunk létre.
Ez sokaknak nem megy, mert nem akarnak semmit sem csinálni, csak pihenni. Vagy akarnak, de félnek, hogy „mi lesz ha…”
Hogyan lehet hobbiból pénzt csinálni?
Vizsgáld felül: a te költségeidnek mekkora része az, ami a befektetés kategóriába sorolható? Mennyi olyan tevékenységet végzel, amit szeretsz, ugyanakkor előrébb visznek a céljaidhoz?
Van valami olyan, amit szívesen csinálna, esetleg párjával közösen, de egyszerűen lustaságból nem vágott még bele?
Ilyen lehet például a jobb agyféltekés rajzolás. Nekem ez egy régi vágyam, hogy megtanuljak rajzolni, mert mindig is szerettem, de nagyon rosszul tudok. Pedig sokszor jól jönne mivel elég sok marketing anyagot készítek a pénzügyi tanácsadáshoz, tehát hozzájárulna a karrieremhez.
Egy ilyen tanfolyamon elindulni néhány tízezer forint, utána pedig folyamatosan képezheti magát tovább. TV helyett rajzolhatnak, festhetnek, de maradhatunk akár a gyöngyfűzési példánál is.
Először is el kell dönteni, hogy mit szeret csinálni, mi az amiben jó. Gondoltál már arra, hogy írsz egy könyvet és kiadod?
Mikor belefogok egy-egy új dologba nem nézem, hogy pontosan hogyan fogom megcsinálni, egyszerűen csak elkezdem. Nem aggódom azon, hogy majd elakadok-e. Egyszerűen nekilátok és utánanézek, hogy hol kellene elkezdeni. Az interneten rengeteg hasznos infó van a kezdéshez, sőt kis munkával olyan dolgokat meg lehet oldani ingyen, amit most még el se hinne.
Ha belekezdesz valamibe, azt minden nap tudod fejlesztgetni. Ha megunod az egyik részét (mondjuk a könyv írást) másik nap foglalkozhatsz egy másik aspektusával (a kiadás megtervezésével, vagy a borító dizájn elkészítésével).
Mikor lesz egy hobbiból pénz?
A legtöbben azt a hibát követik el, hogy türelmetlenek, és mellette nem elég kitartóak. Pontosan ezért fontos, hogy szeressük amit csinálunk, mert akkor nem kell aggódni, hogy kárba veszik a munkánk.
Van egy ismerősöm, aki a gyöngyfűzéssel kezdte. Először csak magának fűzött, de hamar olyan sok egyedi tárgya lett, – és egyre jobbak – amiket már nem akart otthon tárolni, így hát elkezdte őket eladni. Persze hordta is őket, és amikor megkérdezték ismerősök, hogy honnan van, mondta, hogy nekik is tud csinálni, olyan amilyet csak akarnak.
A cél még itt sem a profit szerzése volt. Mindössze annyiért adta az árut, amennyibe az alapanyag került neki. (máris ingyen volt a hobbija) Ezután a megmaradt tárgyakat feltette az internetre is, apró hirdetésekben árulta, blogot kezdett írni, tippeket adott a hozzá hasonló érdeklődésű kreatív embereknek, és nemsokára elismert szakemberként tekintettek rá.
Hogy ezek a költségei is megtérüljenek már magasabb árat kért el a portékákért, de még így is bőven megfizethető maradt. A vásárlókról adatbázist épített, rendszeresen törődött az ügyfeleivel, akiknek újabb és újabb akciókat talált ki, és ők pedig szívesen vásároltak tőle.
Néhány év alatt többet keresett a hobbijából, mint az alkalmazotti állásából, ráadásul azzal foglalkozott, amivel mindig is szeretett volna.
Szerintem mindenkinek van ilyen, egyszerűen csak nyitott szemmel kell járni, és nem félni attól, hogy belevágjon valamibe. Nem kell nagyban kezdeni, nem kell százezreket belefektetni. Nem kell nagyra vágyni sem, egyszerűen csak át kell billenteni a mérleget a befektetések felé.
Ami kicsiben nem működik, az nagyban sem fog.
Ha színház helyett egy értékesítési előadásra meész el, vagy egy szakmai konferenciára, mit veszítesz? Ha az esti Facebookozás helyett egy ingyenes online tanfolyamot kezdesz el, mit veszítesz? Ha a Csillag születik helyett rajzolsz, mit veszítesz?
Még csak azt sem mondhatjuk, hogy azok, akik a kacatokra költenek, többet szórakoznak. Ugyan mivel szórakoztatóbb egy éjszakát végig bulizni, mint megálmodni egy pénztermelő ötletet, vagy megtervezni egy ruhát, megfesteni egy képet, vagy rendbe tenni a kertet?
Persze a buliszervezésből és a zenélésből is meg lehet élni, csak el kell kezdeni a pénzt átcsoportosítani az ezzel kapcsolatos befektetésekre, és nem a kacatokra költeni.
Tanácsot, véleményt kérnél? Kérj személyes, vagy ingyenes online pénzügyi tanácsadást!
Kérdésed van? Vitatkoznál? Írd meg kommentben, vagy nekem személyesen!
Szívesen tanulnál a pénzügyekről? Íme, egy 14 napos, ingyenes kihívás és tréning!
Szeretnél szakértői segítséget? Kérj valódi pénzügyi tanácsadást!
Kacatok:
Szerintem ez a felsorolás egy oltári nagy hülyeség. Az ember mentális és/ vagy fizikális egészségét igenis nagyban befolyásolja, hogy van-e megfelelő baráti társasága, akikkel el tud menni egy jót sörözni, kikapcsolódni, sportolni. Az utazás, az élmények, a világlátás szintén nem minősíthető „kacatnak”. Jó, hogy például a „nemi élet” nem került ebbe a felsorolásba. A felsoroltak hozzájárulnak a testi és lelki egészséghez, alapvetően meghatározzák az életminőséget, azaz fontos hatással vannak az ember életére.
Ha befektetési szempontból vizsgáljuk, akkor is lehet -sőt, szerintem van- pozitív hatása.
A mentális és fizikai egészség pozitív kihatással van az élet minden területére, így a „befektetési területre” is. Például, ha valaki társaságkedvelő, akkor könnyebben juthat megfelelő kapcsolatokhoz, ismeretanyaghoz, ami pozitívan hathat a pénzkeresetére -szakmai előremenetel, befektetési tipp, üzleti lehetőség-. Külföldi utazások során az ember szintén hasznos tapasztalatokhoz, ötletekhez juthat. A mentális és fizikai egészség segít elviselni a stresszt, a kiegyensúlyozott ember alkalmasabb racionális döntésre. Sorolhatnám még.
Az ember párjával való gyöngyfűzésen halálra röhögtem magam, ehhez nincs hozzászólni valóm. 😀
Hobbiból pénz:
Nem feltétlenül rossz ötlet. Azzal viszont manapság vigyázni kell néha, hogy értékesítési és egyéb „konferenciákon” vegyen részt egy delikvens, mert gyakran megesik, hogy sokkal rosszabbul jár, mint sörözne, tévét nézne és a hasára köpködne. 🙂 Elég csak a forexes tanfolyamokra és egyebekre gondolni -tőzsdei kereskedés-, ahol a befektetési eszközökkel való kereskedésre teljesen alkalmatlan, naiv emberek tömegét húzzák be olyan területre, ahol általában elbukják a befektetett vagyonuk jelentős részét. Az ún. szakmai konferenciák sokszor nem mások, mint marketingeszközök az emberek lehúzásához. Persze nem azt mondom, hogy mind az. Szerintem is fontos lenne, hogy a magyar társadalom minél nagyobb része jusson hozzá megfelelő gazdasági, befektetési ismeretekhez. A hangsúly természetesen a „megfelelő” szó van! 🙂
A szórakozásról, az élet megélésről eltérő véleményünk van. Bizony-bizony akár egy átmulatott, majd jól végződő éjszaka is egész életre szóló emléket is adhat. Az emlékek pedig nem mérhetők pár ezer, pár tízezer forintban. De ide tartozik az utazás, a sport, a szórakozás, a pihenés -egyéb fajtái- is, A hangsúly az arányokon, illetve a „kacatok” és „befektetések” minőségén, hasznosságán van. Már nem egyszer észrevettem, hogy túlságosan leegyszerűsítve, fekete-fehér módon gondolkozol, néha annyira leegyszerűsíted a dolgokat, hogy már nincs közük a valósághoz.
Nekem nem okozna örömet, ha a halálos ágyamon lenne x milliárd forintnyi vagyonom -pedig a seggükön ülő, „szakmai konferenciára” járó, kertrendező „befektetők” sokszor nem jutnak annyira se, mint azok, akiknek bizony fontosak azok a kacatok, és hajlandóak rá áldozni bőven-, közben meg elfelejtettem volna „élni”. 🙂
A hangsúly az arányokon van, ebben egyetértünk. Az ilyen indirekt hatásokat, hogy ha én minden nap elmegyek a kocsmába, hátha hallok egy jó befektetési lehetőséget nem tekintem befektetésnek. Tény, hogy a kapcsolati tőke sokat segít, de az sem mindegy, hogy ki milyen kapcsolatokat szerez.
Amint írtam ezt mindenki magának kell eldöntenie, mindössze arra irányult a cikk – lehet mégsem volt elég egyszerű -, hogy a semmiből nem lesz semmi, és lehet találni olyan hobbit is, ami értéket teremt, nem elbutít.
Csak szeretném, ha többen megpróbálnának fejlődni picikét.
Szerény véleményem szerint a „kacatok” közé azok a pótcselekvések tartoznak, amelyeknek nincs pozitív hozadéka, viszont „forrásokat” kötnek le -anyagi,idő, mentális stb.-.
Viszont okoskodásomért „cserébe” kérném 2 befektetési alapról a véleményed. 🙂
http://www.erste-am.hu/hu/maganbefektetok/alapok_adatai/alapkereso/1-11001/overview;GPJSESSIONID=xd4sSRtc2LYhvCZJhjJlW8k7FpMKGQG59VYCQBPbZwW175gQ9n2l!313214313
http://www.bloomberg.com/quote/MERGAAI:LX
Rájöttem, hogy mit akarsz ezzel az egyszerű cikkel mondani, elvégre józanparaszt:) vagyok! 🙂
A baj az, hogy túl volt egyszerűsítve a dolog. Erősen benne van az elkopott, ósdi eladásmarketing duma, ami mindent óvodás szintre butít le. Azt azonban figyelembe kellene vennetek, hogy ezzel a bugyuta leegyszerűsítéssel már több millió embernek adtak el több millió terméket -pénzügyi és nem pénzügyi-, majd jelentős részük ezeknek a termékeknek nem hozta azt, amit az értékesítők sugalltak, a befektetők vártak, ergo csalódást okoztak.
Lehet, hogy én vagyok nehéz eset, de ha valaki nekem ilyen leegyszerűsített dologgal akar eladni terméket, akkor azonnal rövidre zárom a tárgyalást, mert úgy veszem, hülyének tart a másik fél. Szeretem a nyers, őszinte, racionális és tényszerű tárgyalást befektetés területén. Persze némileg egyszerűsíteni kell, nem lehet mindenre kiterjedő teljes tájékoztatást adni, de a sarkalatos pontokat nagyon tisztán kell láttatni annak, aki el akar adni valamit.
Mari néni se fogja bevenni ötödjére, hogy ha most befektet egy termékbe, akkor nyugdíjas korára Kaliforniába mehet lakni, de ha nem, akkor csak a szociális temetés marad neki. 🙂
Ezeket minden sértés nélkül írom. Szerintem mind a kiszámolo.hu, mind a te blogod érdekes kérdéseket feszeget, sok olyan dolgot felhoz, amin elgondolkozik az ember. Sok segítséget ad az embereknek, elsőegíti a pénzügyi kultúra fejlődését. Például én a biztosítás területén elég hülye vagyok -bár régen én is dolgoztam életbiztosítási területen-, sok fontos dologra felhívtátok a figyelmem.
Tehát az írásom nem támadás, hanem vélemény.
A két általam említett alapról tényleg érdekel a véleményed.
Örülök, ha kommentelsz legyen az akár negatív is. Elvégre ebből tanulok én is. Véleményként kezelem. Majd igyekszem a felvilágosultabb közönségnek is kellően hasznos cikkeket írni.
Az alapokról
Szerintem nem fogok túl sok újat mondani. Elég kockázatos egymagában a gyógyszeripari alap. A hozama nagyban függ a globális gazdasági helyzettől, a deviza árfolyamoktól, a gyógyszeripartól. Egy nagyobb portfólió részeként tudnám elképzelni, illetve magát a gyógyszeripart kellene jobban tanulmányozni, ebben nem vagyok otthon.
Jegyzési költsége magas, kezelése elfogadható. Kérdés, hogy egy ETF nem éri-e meg jobban?
Ez a Blackrock alap nem rossz első ránézésre. Milyen számlán keresztül tudod elérni illetve mi alapján választottad?
1. Az gyógyszeripari területről olvastam egy-két iparági elemzést, ahol is valószínűsítik, hogy az egészségügy egész jól fog teljesíten a közeljövőben -és remélhetően hosszabb távon is-, Az 1 éves hozam se volt „rossz” (forintban 33,5%), de a jövőbeli várakozások is jók. Ráadásul az egészségügyi szektor általában nagy válságok alatt is kevesebbet esik. A fejlődő országokban is egyre nagyobb kereslet -egyelőre nő a középosztály, amely képes megvásárolni a modern termékeket- , illetve a fejlett országok elöregedő lakossága is jó alapot teremt az egészségügyben utazó cégeknek. /forint vagy euró alapú/
2. A BlackRocknak ennek az alapról olvastam valahol, aztán utánanéztem, megtetszett. Ha nem lesz nagy besülés a tőzsdéken (70% körüli a részvényarány), akkor jól hozhat. Egyelőre bizakodó vagyok – amit egyelőre erősítenek az elemzők is-. Elég diverzifikált papír, ráadásul a BalckRock név nem cseng rosszul. 🙂 Bár írtad, hogy ne a visszatekintő hozamok alapján döntsünk -sztem pedig fontosak a visszatekintő adatok-, de nekem az is tetszik. A 2008-as világválság alatt is elég jól állta a sarat. /euró vagy dollár alapú/
Hát, talán, ha a QE leáll, akkor lesz egy kis dollárerősödés -főleg a feltörekvő valutákhoz képest, Büki már erre játszik kb. 3/4 éve, eddig nem sok sikerrel 🙂 -. A jegybanki alapkamat alacsony, a forint sérülékeny, illetve valószínűsítem, hogy a devizaalapú hiteles megoldás is azért kell, mert a kormány gyengíteni akarja a forintot. Vagy az alapkamattal játszik -ezzel már nem, mert levitte-, vagy gyengíti a forintot -exportösztönzés, adósság inflálás, munkaerő olcsóbbá tétele-. Heimék és a századvégesek -kormányközeli- is egyre többször utaltak már arra, hogy túl erős a forint -305 körüli euró szintet szeretnének stabilan, bár ezzel a kormánnyal nem lesz egyszerű tartani 🙂 -. Mármint ezeket azért írtam, hogy miért lenne talán érdemes devizaalapú alapba fektetni. Majd kiderül, mi lesz.
Az Ersténél mindkét alap elérhető 1,5%-os vételi -ami jóval alacsonyabb, mint amit a külföldi befektetők fizetnek értük-, díjmentes visszaváltási jutalékkal.
Portfólióba néztem ki. Azt hiszem, kissé kockázatos lenne magában ez a két alap. 🙂 Röviden és tömören ennyi. Kíváncsi lettem volna kicsit bővebben a véleményedre, mert én nem vagyok „profi”, még „félprofi” se, csak „józanparaszt”, legalábbis remélem, elérem az ehhez szükséges szintet. 😀