Jellemzően nagyobb befektethető összegeknél merül fel az igény egy külföldi brókercégre, ahol biztonságosan, kedvező feltételek mellett lehet értékpapírokat vásárolni. Mind a hosszútávú befektetők, mind pedig az aktív kereskedők számára kiváló alternatíva lehet az Interactive Brokers, röviden IB. Lássuk, miért!

Az Interactive Brokers LLC (IB) egy amerikai székhelyű online brókercég. Az IB a legtöbb ügyletet bonyolító amerikai kereskedelmi brókercég, és a vezető forex bróker is. Lehetővé teszi a reszvények, kötvények, opciók, határidős ügyletek, forex, és ETF-ek kereskedését, vásárlását is.

Lássuk, milyen szempontok alapján érdemes brókercéget választani, és ezeknek miként felel meg az Interactive Brokers (IB):

1. Mennyire biztonságos az Interactive Brokers?

Mivel az IB az egyik legnagyobb brókercég, több mint 40 éves tapasztalattal, ezért a méretéből adódóan nincs kétség, hogy biztonságos. A cég mögött egy, a NASDAQ-on bejegyzett részvénytársaság áll, vagyis minden pénzügyi információja elérhető. Bevétele meghaladja az 1300 millió dollárt, míg nyeresége a 600 millió dollárt.

Az Interactive Brokers pénzügyi adatai 2017.12.10.

A cég tehát stabil (ezt jelzi a BBB+ hitelminősítése is), és transzparens. Az ügyfelek pénzét több bankban tartják úgy, hogy egyik banknál sincs több mint 5% egyszerre, így egy esetleges IB csőd esetén az ügyfelek minden pénzüket visszakapják.

Természetesen, ha csalás történne, és kiderülne, hogy hiányoznak értékpapírok vagy pénzek az ügyfelek számlájáról, akkor Amerikában / Európában is létezik befektetői védelem. Bár lássuk be, erre igen kicsi az esély tekintve a rendkívül szigorú szabályokat és adatközlési kötelezettséget.

Erre az esetre az amerikai számlákon tartott befektetésekre 500,000 dolláros SIPC védelem vonatkozik.

Ez körülbelül 134 millió forintig jelent védelmet csalás ellen. Elvileg megoldható az, hogy közös számlát nyitsz valakivel, aki sak nagyon kis részben (pl. 1%-ban) tulajdonosa a számlának, és akkor arra a számlára is él a védelem. Amint látni fogod, ez a költségek miatt kevésbé éri meg.

Fontos, hogy a saját befektetési döntéseid kockázata ellen semmi nem véd. Ha olyan cég kötvényeit veszed meg, amelyik utána csődbe megy, akkor itt senki nem fog kárpótolni.

Kereskedőknek érdekes lehet, hogy a market making és a brókeri tevékenységeket külön cégként végzik, és az ügyfeleik felé sosem alkalmaznak saját részre végzett kereskedési tevékenységet. Ez azért fontos, mert így elvileg nincs érdekükben játszani a spreadekkel, hogy kiüssék a stoppokat például.

Összességében szerintem keresve sem találsz sokkal biztonságosabb helyet a pénzednek.

Nézzük meg a másik nagyon fontos szempontot, a költségeket…

2. Az Interactive Brokers költségei

Az értékpapírszámla kiválasztásánál az egyik legfontosabb szempont a költség. Minden költség, amit a brókernek fizetsz elvon a hozamaidból, és nem termel további hozamokat. Hosszú távon rendkívül fontos a költség. Erről itt írtunk: Mennyit számít a költség hosszú távon?

Az Interactive Brokers az egyik legolcsóbb brókercég, mely a versenytársak 87%-nál olcsóbb. De az ezt alátámasztó összehasonlítások főként nagy összegű befektetések feltételezésével élnek. Azoknak, akiknek nincs 100.000 dollárjuk, vagyis közel 30 millió forintjuk, jobban át kell számolni a pontos költségeket.

Nagy előnye az Interactive Brokersnek, hogy fix költséget számol fel vásárlásonként, méghozzá elég kedvezőeket. Be lehet utalni forintot is, kedvezően át tudod váltani bármilyen devizára, és a kiutalás is ingyenes havonta egyszer.

Két költségstruktúra között lehet választani: “Fixed” és “Tiered” (lépcsőzetes).

A teljes árazást megtalálod itt, egy példa a két árazás összehasonlítására itt. Mi most az ETF-eket és a részvényeket fogjuk megnézni, mivel a legtöbb befektetőt ezek a termékek érdeklik.

Néhány példa részvényvásárlás költségeire

Amerikai részvényeket és ETF-eket vásárolni a fix költséget válaztva részvényenként 0,005 dollárba kerül, de minimum 1 dollárt ki kell fizetnünk.

Nézzük meg, hogy mit jelent ez, ha mondjuk egy Vanguard S&P500 ETF-et szeretnénk venni.

Ennek az árfolyama jelenleg 240 dollár, vagyis ennyiért kapunk meg egyetlen értékpapírt. Mondjuk 5.000.000 forintot szeretnénk befektetni, akkor (5.000.000 / (240*266) = ) 78 db részvényt akarunk vásárolni. A költségünk tehát 78 * 0,005 = 0,39 dollár lenne. A minimum 1 dollár miatt tehát 1 dollár a költségünk, nagyjából 260 forint. Brutálisan jó ár!

Nézzünk egy másik példát. Egy osztalékot nem fizető (adózási szempontból kedvezőbb) teljes világpiaci részvény ETF-et, EUNL-t szeretnénk vásárolni, szintén 5.000.000 forintért. Ezt a német tőzsdén tudjuk például megtenni, vagyis a költségünk 0,1%, de min. 4 EUR.

Az árfolyam 45 EUR, vagyis (5.000.000 / (45*310) = ) 358 db részvényt veszünk. Költsége pedig 0,1%, vagyis 5.000.000 * 0,001 = 5.000 Ft.

Ez már lényegesen drágább, mint az amerikai tőzsdén való vásárlás, de még mindig olcsóbb, mint mondjuk a KBC, ahol 0,3-0,35% a költség, és minimum 7-16 EUR.

Minimum díj: 10 dollár / hó!

A fő probléma viszont, hogy magas a minimum díja, egy úgynevzett “inactivity fee”. Ha nem költesz el egy hónapban legalább 10 dollárt az Interactive Brokersnél ALSZÁMLÁNKÉNT, akkor az ehhez szükséges költséget még pluszban levonják. Vagyis…

  • Ha az adott havi költséged nulla, akkor az inactivity fee 10 dollár. Teljes költség: 10 dollár.
  • Ha az adott havi költséged 4 dollár, akkor az inactivity fee 6 dollár. Teljes költség: 10 dollár.
  • Ha az adott havi költséged 12 dollár, akkor az inactivity fee 0 dollár. Teljes költség: 12 dollár.

Ezt az itthoni értékpapírszámlákkal összehasonlítva elég magas, ha egy Buy and Hold stratégiát akarsz követni viszonylag kis pénzzel. A KBC költsége pl. 0,01% / hó (min. 99 Ft / max 2.500 Ft). Ez 5.000.000 forint esetén (5.000.000 * 0,0001 =) 500 Ft havonta. Az IB-nél ugyanez 2.600 Ft, vagyis 0,052% / hó, ami közel 0,6% költség / év.

Ha csak tartod a befektetésed, akkor gyakorlatilag akkor lennének egálban, ha a KBC-nél is kijönne a 2.500 forintos maximum, vagyis amikor a 0,01% egyenlő 2.500 forinttal. Ez (2.500 / 0,0001 = ) 25.000.000 Ft esetén következik be.

A KBC esetén az alszámláknak nincs külön díjuk, vagyis az évente nyitott TBSZ számlák együttesen kerülnek ennyibe, az Interactive Brokersnél vezetett TBSZ számlákra viszont külön-külön vonatkozik a 10 dolláros minimum díj. (Igen, külföldön is lehet TBSZ-t nyitni.)

Akkor olcsó, vagy sem?

Attól függ. Ha a megtakarításod összege nagyon távol van a 20 millió forinttól, akkor valószínűleg neked nem fogja megérni. Egyébként, ha gyakran vásárolsz, akkor a vásárlásaidon spórolsz valamennyit a KBC-hez viszonyítva de alapvetően nem javaslom a piaci időzítést, kereskedést részvényekkel.

Az egyetlen kivétel ez alól a portfólió újrasúlyozásának stratégiája, mely úgy növelheti a hozamodat, hogy közben csökkenti a kockázatodat is. Ettől a stratégiától nagyjából éves szinten 0,5%-os plusz hozamot várhatsz, vagyis akár némi plusz költséget is megérhet. Ám nem sokat!

Ha évente egyszer rendezed át a 10 millió forintos portfóliódat,  ami mondjuk a teljes portfólió 20%-ának cseréjét jelenti, akkor éves szinten ennek a 20%-nak a 0,2%-át spórolod meg az Interactive Brokers-szel. Ez nagyjából 4.000 Ft, bár a minimum díjak miatt ez akár több is lehet.

Ez még mindig kevés, hogy kompenzáljon a havi 10 dolláros minimum díjért.

Nekem az a véleményem, hogy 20 millió forintos összeg alatt nem fogja megérni az Interactive Brokerst választani, és emiatt jobban jársz a KBC-vel. Ekkor viszont elég magasak az újrasúlyozásod költségei, tehát érdemes csak ritkán, és bizonyos korlátokkal végezni az újrasúlyozást.

Két évente például bőven elég, és csak akkor, ha a különbség meghaladja a 700.000 forintot, ami nagyjából a 7 EUR minimum díj kikerülését jelenti.

25 millió felett viszont szerintem jó választás az Interactive Brokers, mert bármilyen piacot elérsz vele, és olcsón tudsz újrasúlyozni. Szintén jó választás annak, aki nagyobb összeg mellett akar egyedi részvényportfóliót kialakítani az amerikai piacon, mivel ott igen kedvező a vásárlás költsége.

Én kis összegekkel nem javaslom egyedi részvények vásárlását, mert nincs lehetőség megfelelő diverzifikációra. Szerintem 10 millió forintig nyugodtsan lehet menni ETF-ekkel, és utána akár bele is lehet vásárolni egy-egy részvénybe, amikor már kisebb kitettséget jelent portfólión belül.

Természetesen vannak más bróker cégek, nem akarom egyiket sem erőltetni, ha szeretnéd megnézni, itt egy jó összehasonlítás: IB összehasonlítása. (sokan pl. Degiro-ra esküsznek)

Nézzünk meg még egyszempontot, ami a TBSZ számlákkal és adózással kapcsolatos:

3. Interactive Brokers adózás és TBSZ

2017 január 1 óta külföldi szolgáltatónál is van lehetőséged TBSZ számlát nyitni. Ez azért fontos, mert az árfolyamnyerségen keletkezett adót teljes mértékben megspórolhatod, ha legalább 5 évig a számlán tartod a befektetésedet. Ez 15+6% adómegtakarítást jelent. Ezen felül az osztalékokon kelektezett EHO-t is megpsórolod.

Hogyan tudsz TBSz számlát nyitni külföldön?

Ebben nincs gyakorlati tapaszutalatom, a nálam tapasztaltabbak megírhatnák kommentben. Azt tudom, hogy az IB-nél működik, tehát valóban van mód a TBSZ számla nyitására. Nagyjából a folyamat:

A számlanyitást követően 30 napon belül bejelentést kell küldeni a NAV-nak, melynek tartalmaznia kell a befizető nevét, adóazonosító jelét, a befizetett pénzösszeget, az átutalt pénzügyi eszközöket, valamint a pénzösszeg értékét.

A bejelentésen túl rendelkezned kell a pénzintézettől kapott olyan igazolással, amelyből megállapítható a TBSZ-en keletkezett jövedelem. Mindennek elmulasztása esetén hiába felelnél meg a külföldi TBSZ a magyar szabályoknak, az azon keletkező jövedelem után Magyarországon is kellene adót fizetni. (forrás)

Egyéb adókötelezettség

Ha külföldi részvényeket vásárolsz, akkor le fogják vonni az osztalékból az adókat, ami az osztalék 15%-át jelenti. Ezt a pénzt nem fogod viszont látni TBSz ide vagy oda. Ezért szoktam általában az osztalékot nem fizető ETF-eket javasolni. Ha osztalékfizető részvényeket tartasz, akkor ezzel számolnod kell, mint plusz költség.

Ez nem az IB hibája, ez az itthon tartott értékpapírszámládon is ugyanígy működne!

Tegyük fel, hogy a részvényeid átlagosan 4% osztalékot fizetnek. Ennek 15%-át kell leadóznod, vagyis a teljes tőkédre vetítve 0,6%-os plusz költséget jelent neked ez az adó. Részletes cikk: A befektetések adózása.

Mindamellett megjegyzem, hogy nem vagyok adószakértő, szóval bármilyen döntés előtt kérd ki szakértő véleményét.

Összefoglalva a lényeget: az IB-n venni olcsó, főként az amerikai piacon, viszont a számla minimális díja magas, ha nincs legalább 20 millió forintod náluk. A befektetői védelem 134 millióig véd, de egyébként is egy nagyon biztonságos cég. Nyitható náluk TBSz számla is, de ez kicsit macerásabb, mint itthon. A TBSZ számla külön alszámla, vagyis számlánként számolódik a 10 dolláros minimumdíj.

Ha van tapasztalatot, véleményed, akkor írd meg kommentben. Ha kérdésed van pénzügyekkel kapcsolatban, tedd fel itt!

Szeretnél jó döntést hozni egy konkrét pénzügyi kérdésben?

TEDD FEL KÉRDÉSED ÉS 24 ÓRÁN BELÜL VÁLASZOLUNK!

Sokan százezreket spóroltak meg azzal, hogy megírták kérdésüket mielőtt elfogadták egy ügynök, vagy pénzintézet ajánlatát. Próbáld ki, INGYEN!

TEDD FEL KÉRDÉSED MOST!