Hogyan érhetünk el banki kamatokat megszégyenítő hozamokat úgy, hogy közben ne kelljen attól rettegnünk, hogy a magas hozam egyik napról a másikra veszteségbe fordulna át?

Amikor megkérdezem az ügyfeleimet, hogy mekkora hozamot akarnak elérni befektetéseiken, általában azt a választ kapom, hogy a lehető legmagasabbat, a maximálisat. Persze, ki ne szeretne több pénzt ugyanannyi erőfeszítésért? Ki ne szeretné, ha a befektetett pénze keményen dolgozna? Mégis, ördögi csapdába kerülhetnek azok, akik nem elég óvatosak.

Hozam és kockázat, a két testvér kéz a kézben

A befektetések területén, és a pénzügyi területen úgy általában igaz, hogy a magasabb hozam együtt jár a magasabb kockázattal. Gondoljon bele: ki rakna pénzt egy olyan befektetésbe, ami ugyanakkora hozamot termel, mint egy másik, csak magasabb kockázattal. Vagy, ki fektetne alacsonyabb hozamú befektetésbe, ha a kockázata mindkettőnek ugyanakkora?

Ez a befektetés lehet ingatlan, nemesfém, régiség, föld, részvény, pénz, autó, akár egy sajtos szendvics is. Mindennek megvan az aktuális piaci ára, amennyiért azt abban a pillanatban éppen el tudjuk adni, vagy meg tudjuk venni. Ezek az árak a másodperc töredéke alatt kiegyensúlyozódnak, ha egy apró kis elmozdulás is keletkezik a kockázati tényezőben.

Tegyük fel, jön egy amerikai gyorsjelentés, ami a várakozásoknál jobb volt. Azaz: csökkent Amerika kockázata? Egy másodperc múlva már meg is ugrottak az árak, így a piac máris beárazta a befektetésbe az alacsonyabb kockázatot. Nincs rés, nincs tuti, nincs magas hozam alacsony kockázat nélkül. De mégis van egy módszer, amivel csökkenthetjük a kockázatot, és mégis magas hozam ütheti a markunkat. Ezt nevezzük diverzifikálásnak.

Mit jelent a diverzifikálás?

Más szóval a befektetések megosztását jelenti. Hétköznapi nyelven mondva, nem tartjuk az összes tojásunkat egy kosárban. Nem teszünk fel minden pénzt egy lóra. Hogyan használhatjuk ki ezt a javunkra?

Képzeljük el, hogy megvesszük X légitársaság részvényeit, és azt reméljük, hogy ezzel magas hozamot érhetünk el. Ebben az esetben bármilyen hír az X légitársaságról katasztrofális véget vethet a hozam elvárásainknak. Ha akár a céggel, akár a repüléssel általában, vagy a részvényekkel kapcsolatban negatív hangulat üti fel a fejét, bajban vagyunk. A kockázat magas. Mit tehetünk?

Ne csak egy cég részvényét vásároljuk meg, hanem több cégét. Mondjuk veszünk 5 féle légitársaság részvényéből. Ekkor egy cég zuhanása már sokkal kisebb gondot jelent, de mi van akkor, ha a pilóták egyszer csak sztrájkolni kezdenek? Vagy felröppen egy hír, hogy az egyik nagy repülőgép gyártó eladott néhány műszakilag kifogásolható repülőt ezeknek a cégeknek?

Hogy ezt kiküszöböljük, vehetünk vasúttársasági részvényeket is. Ekkor még mindig ki vagyunk téve minden olyan eseménynek, ami a szállítmányozási iparágat negatívan érinti. Ezt statisztikában úgy mondjuk, hogy nagy a korreláció, azaz az együttmozgás ezeknek a cégeknek a papírjai között.

Fontos, hogy a befektetést iparágak szerint is megosszuk. De ha még csak amerikai részvényeket vettünk, akkor jelentősen ki vagyunk téve az amerikai gazdasággal kapcsolatos híreknek, spekulációknak. Éppen ezért célszerű földrajzi régiók szerint is megosztani a befektetést. Ugyanakkor, ha csak részvényeket veszünk, akkor egy esetleges pánik a részvénypiacokon, vagy egy negatív befektetői hangulat ismét az összes befektetésünkre hatással lesz. Éppen ezért eszközönként is diverzifikálni kell. Ezen felül deviza szerint, és földrajzi régió szerint is.

Úgy kell összeállítanunk a befektetési portfóliónkat, hogy abban az egyes befektetések között a korreláció kicsi legyen, akár negatív. (Ha az egyik esik, a másik nő.)

Miért könnyebb így magasabb hozamot elérni?

Diverzifikálás nélkül a befektetés olyan, mint egy magas, egyedülálló fa egy tomboló vihar közepén. Minden szélfúvástól recsegnek ropognak az ágai, minden erősebb lökésnél már-már azt hisszük, hogy vége. Egy villám pedig azonnal a halálát jelenti.

Ha diverzifikálunk az olyan, mint egy erdő. Még, ha a viharban egy-egy ág le is törik, vagy egy fába belecsap a villám, az erdő valószínűleg még évszázadokon át állni fog.

Nézzünk egy valós példát

Ez a grafikon egy olyan befektetés teljesítményét mutatja, amely kizárólag a mezőgazdasági alapanyagok területén fektetett be. A megvásárolt termékek elsősorban: búza, kukorica, szójabab, szójaolaj, cukor, kakaó, kávé, gyapot, marha- és sertéshús, melyeket árutőzsdei kereskedésben határidős és származékos ügyletek kötésével valósítottak meg.

Magas hozam, magas kockázat

Ez a befektetés tartalmazza az előbbit, de azon felül még sok mást is. Kínai részvények, európai részvények, kötvények, nyersanyagok, ingatlanok, stb.

Magas hozam alacsony kockázattal

Látható, hogy a portfólió sokkal kiszámíthatóbb a második estben. Ez sem mentes a kockázatoktól, hiszen az előbbi hasonlattal élve, egy futótűzben minden fa az erdőben elpusztul, vagyis még így is vannak kockázatok, amelyek az egész befektetésre kihatnak, de jóval alacsonyabb.

Mindkét befektetés távol áll még a tökéletesen diverzifikált portfóliótól. Az, hogy kinek mi a megfelelő kockázati szint és mi a várható hozam, azt mindig egyedileg kell eldönteni. Nincsen olyan befektetés, ami mindenkinek ideális lenne. Ha szeretnéd, hogy a pénzed biztonságban legyen és hozamot is termeljen, mindenképpen oszd meg különböző befektetések között.

Tanácsot, véleményt kérnél? Kérj személyes, vagy ingyenes online pénzügyi tanácsadást!

Szeretnél jó döntést hozni egy konkrét pénzügyi kérdésben?

TEDD FEL KÉRDÉSED ÉS 24 ÓRÁN BELÜL VÁLASZOLUNK!

Sokan százezreket spóroltak meg azzal, hogy megírták kérdésüket mielőtt elfogadták egy ügynök, vagy pénzintézet ajánlatát. Próbáld ki, INGYEN!

TEDD FEL KÉRDÉSED MOST!