Hogyan érhetünk el banki kamatokat megszégyenítő hozamokat úgy, hogy közben ne kelljen attól rettegnünk, hogy a magas hozam egyik napról a másikra veszteségbe fordulna át?
Amikor megkérdezem az ügyfeleimet, hogy mekkora hozamot akarnak elérni befektetéseiken, általában azt a választ kapom, hogy a lehető legmagasabbat, a maximálisat. Persze, ki ne szeretne több pénzt ugyanannyi erőfeszítésért? Ki ne szeretné, ha a befektetett pénze keményen dolgozna? Mégis, ördögi csapdába kerülhetnek azok, akik nem elég óvatosak.
Hozam és kockázat, a két testvér kéz a kézben
A befektetések területén, és a pénzügyi területen úgy általában igaz, hogy a magasabb hozam együtt jár a magasabb kockázattal. Gondoljon bele: ki rakna pénzt egy olyan befektetésbe, ami ugyanakkora hozamot termel, mint egy másik, csak magasabb kockázattal. Vagy, ki fektetne alacsonyabb hozamú befektetésbe, ha a kockázata mindkettőnek ugyanakkora?
Ez a befektetés lehet ingatlan, nemesfém, régiség, föld, részvény, pénz, autó, akár egy sajtos szendvics is. Mindennek megvan az aktuális piaci ára, amennyiért azt abban a pillanatban éppen el tudjuk adni, vagy meg tudjuk venni. Ezek az árak a másodperc töredéke alatt kiegyensúlyozódnak, ha egy apró kis elmozdulás is keletkezik a kockázati tényezőben.
Tegyük fel, jön egy amerikai gyorsjelentés, ami a várakozásoknál jobb volt. Azaz: csökkent Amerika kockázata? Egy másodperc múlva már meg is ugrottak az árak, így a piac máris beárazta a befektetésbe az alacsonyabb kockázatot.
Nincs rés, nincs tuti, nincs magas hozam alacsony kockázat nélkül. De mégis van egy módszer, amivel csökkenthetjük a kockázatot, és mégis magas hozam ütheti a markunkat. Ezt nevezzük diverzifikálásnak.
Mit jelent a diverzifikálás?
Más szóval a befektetések megosztását jelenti. Hétköznapi nyelven mondva, nem tartjuk az összes tojásunkat egy kosárban. Nem teszünk fel minden pénzt egy lóra. Hogyan használhatjuk ki ezt a javunkra?
Képzeljük el, hogy megvesszük X légitársaság részvényeit, és azt reméljük, hogy ezzel magas hozamot érhetünk el. Ebben az esetben bármilyen hír az X légitársaságról katasztrofális véget vethet a hozam elvárásainknak.
Ha akár a céggel, akár a repüléssel általában, vagy a részvényekkel kapcsolatban negatív hangulat üti fel a fejét, bajban vagyunk. A kockázat magas. Mit tehetünk?
Ne csak egy cég részvényét vásároljuk meg, hanem több cégét. Mondjuk veszünk 5 féle légitársaság részvényéből. Ekkor egy cég zuhanása már sokkal kisebb gondot jelent, de mi van akkor, ha a pilóták egyszer csak sztrájkolni kezdenek? Vagy felröppen egy hír, hogy az egyik nagy repülőgép gyártó eladott néhány műszakilag kifogásolható repülőt ezeknek a cégeknek?
Hogy ezt kiküszöböljük, vehetünk vasúttársasági részvényeket is. Ekkor még mindig ki vagyunk téve minden olyan eseménynek, ami a szállítmányozási iparágat negatívan érinti. Ezt statisztikában úgy mondjuk, hogy nagy a korreláció, azaz az együttmozgás ezeknek a cégeknek a papírjai között.
Fontos, hogy a befektetést iparágak szerint is megosszuk. De ha még csak amerikai részvényeket vettünk, akkor jelentősen ki vagyunk téve az amerikai gazdasággal kapcsolatos híreknek, spekulációknak. Éppen ezért célszerű földrajzi régiók szerint is megosztani a befektetést.
Ugyanakkor, ha csak részvényeket veszünk, akkor egy esetleges pánik a részvénypiacokon, vagy egy negatív befektetői hangulat ismét az összes befektetésünkre hatással lesz. Éppen ezért eszközönként is diverzifikálni kell. Ezen felül deviza szerint, és földrajzi régió szerint is.
Úgy kell összeállítanunk a befektetési portfóliónkat, hogy abban az egyes befektetések között a korreláció kicsi legyen, akár negatív. (Ha az egyik esik, a másik nő.)
Miért könnyebb így magasabb hozamot elérni?
Diverzifikálás nélkül a befektetés olyan, mint egy magas, egyedülálló fa egy tomboló vihar közepén. Minden szélfúvástól recsegnek ropognak az ágai, minden erősebb lökésnél már-már azt hisszük, hogy vége. Egy villám pedig azonnal a halálát jelenti.
Ha diverzifikálunk az olyan, mint egy erdő. Még, ha a viharban egy-egy ág le is törik, vagy egy fába belecsap a villám, az erdő valószínűleg még évszázadokon át állni fog.
Nézzünk egy valós példát
Ez a grafikon egy olyan befektetés teljesítményét mutatja, amely kizárólag a mezőgazdasági alapanyagok területén fektetett be. A megvásárolt termékek elsősorban: búza, kukorica, szójabab, szójaolaj, cukor, kakaó, kávé, gyapot, marha- és sertéshús, melyeket árutőzsdei kereskedésben határidős és származékos ügyletek kötésével valósítottak meg.
Ez a befektetés tartalmazza az előbbit, de azon felül még sok mást is. Kínai részvények, európai részvények, kötvények, nyersanyagok, ingatlanok, stb.
Látható, hogy a portfólió sokkal kiszámíthatóbb a második estben. Ez sem mentes a kockázatoktól, hiszen az előbbi hasonlattal élve, egy futótűzben minden fa az erdőben elpusztul, vagyis még így is vannak kockázatok, amelyek az egész befektetésre kihatnak, de jóval alacsonyabb.
Mindkét befektetés távol áll még a tökéletesen diverzifikált portfóliótól. Az, hogy kinek mi a megfelelő kockázati szint és mi a várható hozam, azt mindig egyedileg kell eldönteni.
Nincsen olyan befektetés, ami mindenkinek ideális lenne. Ha szeretnéd, hogy a pénzed biztonságban legyen és hozamot is termeljen, mindenképpen oszd meg különböző befektetések között.
Tanácsot, véleményt kérnél? Kérj személyes, vagy ingyenes online pénzügyi tanácsadást!
Szívesen tanulnál a pénzügyekről? Íme, egy 14 napos, ingyenes kihívás és tréning!
Szeretnél szakértői segítséget? Kérj valódi pénzügyi tanácsadást!
1, Nem láthatóak az elért hozamok
2. Nincsenek referenciahozamok
3. Visszamenőlegesen bárki készíthet szép hozamokat
3. A mostanában 750 milliárd dollárnyi vagyont kezelő norvégiai vagyonalap 10 év alatt átlagban évente 5%-os hozamot ért el, pedig ott aztán diverzifikált volt a portfólió
Nem értem, ennek mi köze a cikkhez? A grafikonok nem mutatnak hozamot. A kiszámíthatóságot akartam csak érzékeltetni. Van olyan alap is, ami 10 év után is mínuszban van. És?
Az egésznek az a címe : „Magas hozam, alacsony kockázattal”
Ezek után értelmetlenség a cikk, ugyanis nem tudja az ember, hogy mihez képest magas a hozam, mihez képest alacsony a kockázat.
Egyébként, az olyan vegyes alapok is tudnak nagyon csúnyán hozni -vagyis inkább vinni-, amelyek diverzifikáltak – kötvény/részvény/nyersanyag/állampapír stb; globális kitettség-.
Egy befektetési alap -vegyük annak egy magánbefektető által saját magának kialakított portfóliót is- nem attól jó, alacsony kockázatú, magas hozamú, hogy minél több eszközbe fektetjük. Ha így lenne, akkor mindenki ezt csinálná, aztán égben lennének a hozamok.
A norvég állami alapról azért írtam, mert a világ legnagyobb állami vagyonalapja, -feltételezem, hogy kiváló szakértőket, elemzőket tudnak megfizetni-, az alap állománya meglehetősen diverzifikált, mégis 10 év alatt átlagosan 5%-os hozamra volt képes -persze nem forintban, hanem dollárban-. Ezek után el lehet döntetni, hogy ez magas vagy alacsony hozam-e, illetve azt is, hogy egy „mezei magyar tanácsadó” mivel tud többet nyújtani, mint a norvég állami vagyonalap – kb. 150.000 milliárd forint az alap vagyona-szakemberei. 🙂
Teljesen úgy jön le amit ír, mintha arra célozna, hogy én nem tudok olyan jól befektetni, mint azok a tanácsadók. Mármint ez a „mezei magyar tanácsadó” ez én lennék?
Nem értem, hogy miről beszél. Egy szóval nem mondtam, hogy jobban tudom, mint azok, akik az 5% hozamot érték el. Egyébként dollárban az nem rossz. És nem értem, hogy mit akar írni. Lehet, hogy én mezei vagyok, de azt Ön is elismeri, hogy a norvégok szakértők, és ők is diverzifikálnak. Akkor mit akar mondani?
Egyébként minden szakértő így fektet be. „akkor mindenki így csinálná” -> mindenki így csinálja, aki egy kicsit is ért hozzá. Azt sem mondtam, hogy a vegyes alapok nem hozhatnak rosszul, a cikk nem erről szól. 1970-es évek óta bizonyított tény, hogy a diverzifikálás bizonyos kockázatokat csökkent, ez egy alapvető törvény, miért kell ezen kötekedni? Olvasson utána.
A lényeg nem az, hogy vegyünk részvényt, kötvényt, nyersanyagot, állampapírt, a világban mindenfelé szétszórva. Hanem az, hogy aránylag jól találjuk el a jövőbeli trendeket a felsorolt eszközökben és földrajzi területeken, illetve tartsunk vérmérsékletünknek, kockázati hajlandóságunknak megfelelően kockázatos és kevésbé kockázatos eszközöket -pl.kockázatosabb részvény vagy stabil minősítésű állam állampapírja-, illetve fektessünk be eltérő befektetési kockázatú földrajzi helyekre -pl. Fekete-Afrika vagy Európa-. Az írásból az jött le, hogy az „alacsony kockázat és magas hozam” akkor jön, ha diverzifikálunk mindenbe és mindenfelé. Ez nem így van. A diverzifikálás fontosságát egy percig sem vitatom. A leírt „módszert” bíráltam, illetve azt, hogy hozamról és kockázatokról beszélt, de viszonyítási alapokat nem adott.
A tanácsadókról nincs túl jó véleményem. Ismertem egy párat, meg az ügyfeleiket is, akik nem egyszer 10 milliókat buktak el a jótanácsokon, miközben a tanácsadók az ún. töltési díjakból vagy a vételi/eladási jutalékokból szép pénzeket vettek ki. Ezzel nem Önt akartam megbántani, minősíteni, mert biztos vannak kivételek, feltételezem, Ön is. Csak sajnos ebben az országban van egy ilyen trend. Ahol pl. a K&H úgy átverte a saját privátbanki ügyfeleit, hogy nem egyszer a befektetett pénzügyi vagyonuk 95%-át bukták, ott elég gyenge a bizalom. Pedig én is azok közé tartozok, akik azt mondják, hogy fontos lenne, hogy egy tisztességes, korrekt, viszont jól megfizetett befektetési tanácsadói réteg kialakuljon, mert szüksége van rá a társadalomnak, ugyanis a jelentős vagyonnal rendelkezők része nem ért alapfokon se a pénzügyi befektetésekhez.
Egyébként sztem tegeződjünk. 🙂
Értem, egyet is értek, és éppen ezért írtam a cikket, mert elég sokan keresnek meg azzal, hogy „pénzügyi tanácsadó” értsd biztosítási ügynök beletette az amúgy is rossz terméken keresztül a pénzt 1db alapba, és a kérdés, hogy az jó vagy rossz.
Nem hiszek a trendek előre megjóslásában, főleg nem az átlag emberek szintjén vagy egy biztosítási eszközalapnál, így szerintem még mindig jobban jár, ha megosztja a befektetését legalább 5-10 alap között. (Vagy visszavásárolja, mert sokszor még az is jobb).
Szerintem kár a tuti befektetési alapot keresni és minden pénzt beledobni, csak mert az elmúlt pár évben jól hozott. Az ábrán szándékosan nincs hozam, mert értelmetlen lenne, hiszen bármilyen grafikont betehetnék, és azt gondolná az egyszerű ember, hogy ez valami csodamódszer. Nem az, nem is mondtam. A cikk lényege: ha megosztja a befektetéseket, akkor némileg csökken a kockázat.
80 éves néni kérdezte tőlem, hogy mikor adja el az OTP részvényét, mert minden pénze abban van. Hát nem tudom, de szerintem neki nem kellett volna minden pénzét OTP részvénybe tenni, feltételezem nincs tisztában a trendekkel. Erről akartam írni, bocs, ha nem ez jött le, de köszönöm a hozzászólásokat, így legalább tisztázódott.