Többen is írták, hogy a befektetésekről szeretnének bővebben hallani, illetve arról, hogy mit gondolok, mibe érdemes manapság befektetni.

Alapvetően nem hiszek a spekulációban és meggyőződésem, hogy nincsen olyan szakember, aki tudná, hogy egy befektetés milyen irányba fog elmozdulni.

Az, hogy egy bróker vagy alapkezelő az elmúlt években sikeres, nem jelent semmit. A több százezer befektetést kezelő személy közül már csak statisztikailag is kell, hogy legyen olyan, akinek éveken át jól megy a szekér. Ez nekem nem meggyőzőSosem döntünk múltbéli hozamok alapján!

Indíthatok most 10 alapot, abból 4 év múlva lesz még 2 amelyik jól teljesített, akkor azt kezdem el eladni, a többiről hallgatok. Ezt csinálják is.

Esélyek vannak, elemzések, talán még trendek is, de sosincs tuti befektetés. Az egyik szakértő ezt mondja, a másik az ellentettjét. Jósolgatnak, ha nem jön be, elfelejtik, ha bejön,sztárként ünnepeltetik magukat. Mindennek van egy várható hozama és egy kockázata. Azaz több kockázata is van (pl.:partnerkockázat, likviditáskockázat, árfolyamkockázat, devizakockázat, stb.).

A kockázattól nem kell megijedni, ismerni kell. Ha a pénzt otthon tartja, akkor is kockázatot vállal, hiszen ebben az esetben arra “spekulál”, hogy a bankok nem fognak kamatot fizetni. Ráadásul mivel forintba tartja a pénzt, annak az értéke másodpercenként változik a devizapiacon. Ez valószínűleg éves szinten 3-4%-kal kevesebbet fog hozni, mintha bankba kötötte volna le, kockázata magasabb a banki lekötésnél.

Hogyan kell befektetni?

A profik sosem úgy fektetnek be, hogy megnéznek egy dolgot, és minden pénzüket beleteszik. Mindig kalkulálni kell az esetleges veszteségekkel, és úgy kell megállapítani a stratégiát a kezdetektől fogva, hogy ne érhessen meglepetés. Tehát lehet jól csinálni, de nem spekulációval.

Megint más kérdés, hogy kinek, mi a jó. Annak, akinek a pénzre rövid távon van szüksége egy 10%-os veszteség óriási gondot okozhat, és foghatja a fejét, amiért rossz lóra tett, míg ha van 10 évem várni, akkor a pillanatnyi árfolyam gyakorlatilag lényegtelen.

De az sem mindegy, hogy mi a célunk a befektetéssel. A család vésztartalékát, esetleg minden vagyonunkat akarjuk befektetni, vagy azt a pénzt, amit egyébként ha elbuknánk sem okozna jelentős problémákat. Ráadásul az eltérő célokhoz eltérő termékeket is tudunk párosítani, amelyek plusz előnyt / hátrányt jelenthetnek.

És ami a legfontosabb, az maga a befektető személye. Ha Önnek holnap 10%-kal kevesebbet érne a befektetése, mint ma, akkor hogyan reagálna? De most komolyan, képzelje csak el. Legyintene és azt mondaná, hogy ráérek még, majd visszamegy, vagy inkább gyorsan kivenné a pénzt, mielőtt még többet veszít? Oké, és ha 30%-kal lenne kevesebb holnapra? Mekkora az a veszteség, amit pszichésen még kezelni tud?

Ha 5%-nál már nyugtalankodik, akkor a részvény és nyersanyag befektetés biztosan nem Önnek való.

A téma még rövidítve is hosszú. Mindenképpen érdemes 2 millió felett szakemberhez fordulni, és inkább fizetni a tanácsokért, amit nekünk ad, mint később százezreket bukni a banki alkalmazott tanácsaival. Sajnos ezt sok esetben látom. Azt hozzátenném, hogy egy bank, vagy biztosító embere sosem valódi tanácsadó, még ha annak is hívja magát.

Mi a fontos még?

Minden megtakarítást, vagy befektetést 2 részre tudunk bontani.

Az egyik egy termék, amin keresztül történik a befizetés. Ilyen pl. egy bankszámla, egy TBSZ, egy életbiztosítás, vagy egy önkéntes nyugdíjpénztári számla.

A másik rész maga a befektetés, ami a pénzünket fogja gyarapítani. Ez lehet állampapír, bankbetét, befektetési alap, részvény, kötvény, arany, vagy bármi más.

A fontos, hogy mindkét rész rendben legyen. Bármilyen ajánlatot is kapunk, addig ne döntsünk, amíg mindkét oldalról meg nem győződtünk annak költségeiről, kockázatairól, feltételeiről (ez sokszor nehéz).

Ami a legfontosabb, hogy észben tartsuk:

A pénzpiacon sosincs csodatermék, nem lehet nagyon jót alkotni. Egyszerűen azért, mert a pénz befizetésével nem állítunk elő túl nagy értéket. Nincsenek nagy ötletek, az egész termékfejlesztés csak arra megy ki, hogy hogyan tudják ugyan azt szebben tálalni.

Mindenki ugyan azokhoz a papírokhoz fér hozzá, és senki sem tudja, hogy melyik papír árfolyama merre fog menni. Innentől kezdve nem sokat lehet tenni, ami érdemben megérné az ügyfélnek, mégis a termék eladásának óriási költségei vannak, amiket meg kell fizettetni az ügyféllel.

Milyen a jó befektetés?

A termék lehetőleg legyen kamatadómentes, rugalmas, és ami nagyon fontos: olcsó. Itt nem arról van szó, mint a közértben, hogy ami olcsó, az biztosan rosszabb minőségű is. Éppen ellenkezőleg! Mivel pl. minden OTP részvény ugyan olyan, a megvásárlására fordított pénz az elsődleges szempont.

A befektetésnek igazodnia kell a személyhez és a céljaihoz, de legyünk résen. Vannak olyan konstrukciók, amelyekben nagyon mélyen el vannak rejtve a költségek. Mutatok egy valós példát, miként lehet a gyanútlan ügyfeleket szempillantás alatt csőbe húzni.

Példa egy ravasz termékfejlesztésre

Én vagyok az X befektetési holding, aki szuper befektetéseket árul. Van egy számlám, ami 5 év után kamatadómentes, ingyenes, akkor fizet be, amikor akar, annyit amennyit akar.

A pénzt egy diverzifikált befektetési alapba helyezzük, amit “Abszolút Hozamú X” alapnak hívunk, és aminek az elmúlt 3 éves hozama évi 15% volt. Ennek a költsége csak 1%. Ez minden költség.

Ezzel aztán lehet aratni, ki ne szeretne ebbe befektetni, és a törvényi előírásoknak megfelelve minden költség a fent leírtakból áll. Mégis az ügynöknek megéri vele kimenni, nekem megéri reklámozni, és jó nagy hasznom is van rajta. Hogyan?

Ha megnézzük a befektetési alap tájékoztatóját, akkor a költsége valóban 1%. Az alap egy alapok alapja, ami másik befektetési alapokba fektet, így diverzifikál Kína, Európa, Amerika, stb. között. Ez is tök jó.

De milyen alapokba is fektet az Abszolút Hozamú X alap?

Az X befektetési holding alapjaiba:

  • X Kína befektetési alap
  • X Amerika befektetési alap
  • X Európa befektetési alap

stb, amiknek éves költségük 5% + sikerdíj. De ez már nincsen benne a tájékoztatóba, mert nem a mi alapunk költsége, ugye az csak 1%. Ezek a plusz költségek sehol sem szerepelnek az ajánlatban, vagy az alap tájékoztatójában, hiszen nem az alap költségei, mégis dől a pénz az X cégnek.

A prospektusok meseszépek, mindenki jól jár vele, de ha mélyen utánamegyünk megtaláljuk a költségeket.

Ravasz igaz? Elmehetnék egy bankhoz terméket fejleszteni…

Mennyi az ideális költség?

Valójában ugyan ezeket a papírokat minimális költségekkel is el lehet érni. Attól függően, hogy mit szeretnénk szolgáltatásként kapni a 0,1%-3% éves költségig reális általában egy befektetés. Ennyiért már kisbefektetőknek is elérhető egy akár a teljes világgazdaságot lefedő befektetési portfólió, akár 10.000 forintos havi befektetésnél is.

Légy résen, és ne feledd: nincsenek csodák, csak szép csomagolás! Ha valamit nem ismersz, akkor ne vágj bele. Hallgass az ösztöneidre és ne feledd: az ügyintéző csak azért javasolja, amit javasol, mert az a dolga!

Tanácsot, véleményt kérnél? Kérj személyes, vagy ingyenes online pénzügyi tanácsadást!

Kérdésed van? Vitatkoznál? Írd meg kommentben, vagy nekem személyesen!

Szeretnél jó döntést hozni egy konkrét pénzügyi kérdésben?

TEDD FEL KÉRDÉSED ÉS 24 ÓRÁN BELÜL VÁLASZOLUNK!

Sokan százezreket spóroltak meg azzal, hogy megírták kérdésüket mielőtt elfogadták egy ügynök, vagy pénzintézet ajánlatát. Próbáld ki, INGYEN!

TEDD FEL KÉRDÉSED MOST!