Többen is írták, hogy a befektetésekről szeretnének bővebben hallani, illetve arról, hogy mit gondolok, mibe érdemes manapság befektetni.
Alapvetően nem hiszek a spekulációban és meggyőződésem, hogy nincsen olyan szakember, aki tudná, hogy egy befektetés milyen irányba fog elmozdulni.
Az, hogy egy bróker vagy alapkezelő az elmúlt években sikeres, nem jelent semmit. A több százezer befektetést kezelő személy közül már csak statisztikailag is kell, hogy legyen olyan, akinek éveken át jól megy a szekér. Ez nekem nem meggyőző. Sosem döntünk múltbéli hozamok alapján!
Indíthatok most 10 alapot, abból 4 év múlva lesz még 2 amelyik jól teljesített, akkor azt kezdem el eladni, a többiről hallgatok. Ezt csinálják is.
Esélyek vannak, elemzések, talán még trendek is, de sosincs tuti befektetés. Az egyik szakértő ezt mondja, a másik az ellentettjét. Jósolgatnak, ha nem jön be, elfelejtik, ha bejön,sztárként ünnepeltetik magukat. Mindennek van egy várható hozama és egy kockázata. Azaz több kockázata is van (pl.:partnerkockázat, likviditáskockázat, árfolyamkockázat, devizakockázat, stb.).
A kockázattól nem kell megijedni, ismerni kell. Ha a pénzt otthon tartja, akkor is kockázatot vállal, hiszen ebben az esetben arra „spekulál”, hogy a bankok nem fognak kamatot fizetni. Ráadásul mivel forintba tartja a pénzt, annak az értéke másodpercenként változik a devizapiacon. Ez valószínűleg éves szinten 3-4%-kal kevesebbet fog hozni, mintha bankba kötötte volna le, kockázata magasabb a banki lekötésnél.
Hogyan kell befektetni?
A profik sosem úgy fektetnek be, hogy megnéznek egy dolgot, és minden pénzüket beleteszik. Mindig kalkulálni kell az esetleges veszteségekkel, és úgy kell megállapítani a stratégiát a kezdetektől fogva, hogy ne érhessen meglepetés. Tehát lehet jól csinálni, de nem spekulációval.
Megint más kérdés, hogy kinek, mi a jó. Annak, akinek a pénzre rövid távon van szüksége egy 10%-os veszteség óriási gondot okozhat, és foghatja a fejét, amiért rossz lóra tett, míg ha van 10 évem várni, akkor a pillanatnyi árfolyam gyakorlatilag lényegtelen.
De az sem mindegy, hogy mi a célunk a befektetéssel. A család vésztartalékát, esetleg minden vagyonunkat akarjuk befektetni, vagy azt a pénzt, amit egyébként ha elbuknánk sem okozna jelentős problémákat. Ráadásul az eltérő célokhoz eltérő termékeket is tudunk párosítani, amelyek plusz előnyt / hátrányt jelenthetnek.
És ami a legfontosabb, az maga a befektető személye. Ha Önnek holnap 10%-kal kevesebbet érne a befektetése, mint ma, akkor hogyan reagálna? De most komolyan, képzelje csak el. Legyintene és azt mondaná, hogy ráérek még, majd visszamegy, vagy inkább gyorsan kivenné a pénzt, mielőtt még többet veszít? Oké, és ha 30%-kal lenne kevesebb holnapra? Mekkora az a veszteség, amit pszichésen még kezelni tud?
Ha 5%-nál már nyugtalankodik, akkor a részvény és nyersanyag befektetés biztosan nem Önnek való.
A téma még rövidítve is hosszú. Mindenképpen érdemes 2 millió felett szakemberhez fordulni, és inkább fizetni a tanácsokért, amit nekünk ad, mint később százezreket bukni a banki alkalmazott tanácsaival. Sajnos ezt sok esetben látom. Azt hozzátenném, hogy egy bank, vagy biztosító embere sosem valódi tanácsadó, még ha annak is hívja magát.
Mi a fontos még?
Minden megtakarítást, vagy befektetést 2 részre tudunk bontani.
Az egyik egy termék, amin keresztül történik a befizetés. Ilyen pl. egy bankszámla, egy TBSZ, egy életbiztosítás, vagy egy önkéntes nyugdíjpénztári számla.
A másik rész maga a befektetés, ami a pénzünket fogja gyarapítani. Ez lehet állampapír, bankbetét, befektetési alap, részvény, kötvény, arany, vagy bármi más.
A fontos, hogy mindkét rész rendben legyen. Bármilyen ajánlatot is kapunk, addig ne döntsünk, amíg mindkét oldalról meg nem győződtünk annak költségeiről, kockázatairól, feltételeiről (ez sokszor nehéz).
Ami a legfontosabb, hogy észben tartsuk:
A pénzpiacon sosincs csodatermék, nem lehet nagyon jót alkotni. Egyszerűen azért, mert a pénz befizetésével nem állítunk elő túl nagy értéket. Nincsenek nagy ötletek, az egész termékfejlesztés csak arra megy ki, hogy hogyan tudják ugyan azt szebben tálalni.
Mindenki ugyan azokhoz a papírokhoz fér hozzá, és senki sem tudja, hogy melyik papír árfolyama merre fog menni. Innentől kezdve nem sokat lehet tenni, ami érdemben megérné az ügyfélnek, mégis a termék eladásának óriási költségei vannak, amiket meg kell fizettetni az ügyféllel.
Milyen a jó befektetés?
A termék lehetőleg legyen kamatadómentes, rugalmas, és ami nagyon fontos: olcsó. Itt nem arról van szó, mint a közértben, hogy ami olcsó, az biztosan rosszabb minőségű is. Éppen ellenkezőleg! Mivel pl. minden OTP részvény ugyan olyan, a megvásárlására fordított pénz az elsődleges szempont.
A befektetésnek igazodnia kell a személyhez és a céljaihoz, de legyünk résen. Vannak olyan konstrukciók, amelyekben nagyon mélyen el vannak rejtve a költségek. Mutatok egy valós példát, miként lehet a gyanútlan ügyfeleket szempillantás alatt csőbe húzni.
Példa egy ravasz termékfejlesztésre
Én vagyok az X befektetési holding, aki szuper befektetéseket árul. Van egy számlám, ami 5 év után kamatadómentes, ingyenes, akkor fizet be, amikor akar, annyit amennyit akar.
A pénzt egy diverzifikált befektetési alapba helyezzük, amit „Abszolút Hozamú X” alapnak hívunk, és aminek az elmúlt 3 éves hozama évi 15% volt. Ennek a költsége csak 1%. Ez minden költség.
Ezzel aztán lehet aratni, ki ne szeretne ebbe befektetni, és a törvényi előírásoknak megfelelve minden költség a fent leírtakból áll. Mégis az ügynöknek megéri vele kimenni, nekem megéri reklámozni, és jó nagy hasznom is van rajta. Hogyan?
Ha megnézzük a befektetési alap tájékoztatóját, akkor a költsége valóban 1%. Az alap egy alapok alapja, ami másik befektetési alapokba fektet, így diverzifikál Kína, Európa, Amerika, stb. között. Ez is tök jó.
De milyen alapokba is fektet az Abszolút Hozamú X alap?
Az X befektetési holding alapjaiba:
- X Kína befektetési alap
- X Amerika befektetési alap
- X Európa befektetési alap
stb, amiknek éves költségük 5% + sikerdíj. De ez már nincsen benne a tájékoztatóba, mert nem a mi alapunk költsége, ugye az csak 1%. Ezek a plusz költségek sehol sem szerepelnek az ajánlatban, vagy az alap tájékoztatójában, hiszen nem az alap költségei, mégis dől a pénz az X cégnek.
A prospektusok meseszépek, mindenki jól jár vele, de ha mélyen utánamegyünk megtaláljuk a költségeket.
Ravasz igaz? Elmehetnék egy bankhoz terméket fejleszteni…
Mennyi az ideális költség?
Valójában ugyan ezeket a papírokat minimális költségekkel is el lehet érni. Attól függően, hogy mit szeretnénk szolgáltatásként kapni a 0,1%-3% éves költségig reális általában egy befektetés. Ennyiért már kisbefektetőknek is elérhető egy akár a teljes világgazdaságot lefedő befektetési portfólió, akár 10.000 forintos havi befektetésnél is.
Légy résen, és ne feledd: nincsenek csodák, csak szép csomagolás! Ha valamit nem ismersz, akkor ne vágj bele. Hallgass az ösztöneidre és ne feledd: az ügyintéző csak azért javasolja, amit javasol, mert az a dolga!
Tanácsot, véleményt kérnél? Kérj személyes, vagy ingyenes online pénzügyi tanácsadást!
Kérdésed van? Vitatkoznál? Írd meg kommentben, vagy nekem személyesen!
Szívesen tanulnál a pénzügyekről? Íme, egy 14 napos, ingyenes kihívás és tréning!
Szeretnél szakértői segítséget? Kérj valódi pénzügyi tanácsadást!
1. Azért vannak több évtizedes tapasztalattal rendelkező alapkezelők, tanácsadók, elemzők, szakemberek. Akiknek azért lehet adni a véleményére, az eddigi teljesítményük alapján. Persze ők se tévedhetetlenek, talán nem is fedhetetlenek. Mindenesetre letettek valamit az asztalra eddig. Ráadásul olyan elemzésekhez jutnak, olyan kapcsolatban állnak az elittel, amilyennel egy „kisember” soha nem fog rendelkezni. Csak gondold el, Magyarország az EU GDP-jének 1%-át nem adja -pitiáner kisország-, de aki tudta, hogy a Fidesz bevezeti a bankadót, végtörlesztést, nagy vonalakban ismerte a gazdaságpolitikát előre, az milliárdokat kereshetett.
Egy pár sor például a fundman.blog.hu-ról: „Peter Lynch az USA egyik legnagyobb befektetési alapjának, a Fidelity Magellan Fund-nak volt a menedzsere, 1977 és 1990 között, és arról volt híres, hogy ez idő alatt az alap mérete 18 millió dollárról 14 milliárdra nőtt, és évente átlagosan 29%-os hozamot ért el. ” Ugye nem gondolod, hogy ezt a teljesítményt csak a vakszerencse hozta létre? 🙂 Van pár ilyen cég, ember…
2. Minden befektetés spekuláció, sőt, a készpénz tartása is spekuláció, csak mások a kockázati faktorok.
3. Ha hoz 15%-ot évesítve az alap, akkor a jelenlegi hozamok mellett a kisember tesz arra, hogy jött az össze. 🙂 Ráadásul nem biztos, hogy azt ő meg tudná vásárolni mondjuk a nemzetközi tőkepiacon egyszerűen, olcsón, vagy nem tudnák olyan sikeresen átsúlyozni, stb..
4. Van ennél rosszabb verzió is, amikor szándékosan rossz terméket adnak el a befektetőnek, úgyhogy még jutalékot is kapnak érte. Eladnak egy hulladékportfoliót, amit átnyomnak a szerencsétleneknek, akik várják a csodát -sokszor nem akarnak kiszállni a bukóból egy egyszerű T+3 napos alapnál se). Egyébként a hulladékportfoliókat gyakran a unit linked életbiztosítások égisze alatt adják el, mert onnan még nehezebb kiszabadulni.
5. Az írod, hogy 2 millió felett kérje egy szakember tanácsát. Mennyibe kerül egy „szakember” tanácsa? 🙂 Mitől olyan jó szakember, ha kisbüfiket kell felhajtania ahhoz, hogy pénzhez jusson? 🙂 Mennyi 1 órai tanácsadás költsége, 35-50 ezer forint? Ez rögtön a befektetésre szánt 2 millió 1,75-2,5%-a, jó esetben kb. 6 hónapi banki kamat. Aztán mit tegyen, ha nem úgy működik a befektetés? Találkozzanak alkalmanként 35.000-50.000-ért 3 havonta? Ez messze elviszi a biztonságos hozamot, sőt, mínuszba kerül. Ráadásul azt írod, hogy nem hiszel a spekulációban, közben pedig az éves biztonságos hozam jó részét elköltik egyszeri tanácsadásra. Valami itt matematikailag és logikailag nem működik. 🙂
6. 10.000 forintért nem lehet olyan portfóliót alkotni, kezelni, mint amit írtál. 🙂 Az Unicreditnek van egy hasonló megtakarítási programja, ahol is befektetési alapokból -Pinoneer- kialakított portfólióba vásárolhatja be magát az ember, legalább havi 10.000 forintos megtakarítással, kockázattűrő képességétől függően -egész jó volt az utóbbi időben annak, aki kis pénzzel akar takarékoskodni-. De ez azért nem volt a világgazdaságot lefedő portfólió. 🙂
7. Írásaid javulnak, csak ne az lenne a vége, hogy senki nem tud semmit a világon, kivéve téged. Egyébként nem vonom kétségbe, hogy vannak olyanok, akiket többszörösen behúztak -mondjuk a családtagokkal együtt- rossz unit linked biztosításokba, egyéb drága biztosításokba, rossz befektetési programokba, egyéb nem túl jó befektetésekbe. Nekik biztosan sokszorosan megéri a 35.000-50.000 forintos tanácsadás. De az biztos, hogy pénzügyi befektetés területén nem a te segítséged kérném. 🙂
Köszönöm a kimerítő elemzést. Az a baj, hogy komolyan mondom, csak az átb*szást látom mindenhol. Beszélek pénzügyi közvetítőkkel, megkeresnek ilyen-olyan ajánlatokkal, és rendszeresen elmegyek ezekre. Az átlag emberek meg tapsolva hallgatják, hogyan húzzák le őket. Undorodom ettől és ezt valószínűleg általánosítom, de komolyan azt gondolom, hogy 2 millió forinttal érdemesebb egy igazi tanácsadást kérni – és egyébként a tanácsadást Csernok Miklós tartja, aki szerintem jókat mond – mert lehet, hogy 2%, de abból tanul annyit, hogy az életben többet nem verik át.
Nem a portfólióját kell kialakítani és 3 havonta találkozni, hanem elmondani az alap dolgokat, hogy tudjon önmaga is dönteni, vagy inkább lássa be, hogy nem ért hozzá és vegyen állampapírt. Nem az Unicreditre gondoltam, az valóban nem kellően diverzifikált. Én sem vagyok egy befektetési szakértő, nem is gondolom úgy. Egyszerűen csak sok mindent látok, és tájékozottabbnak gondolom magamat az átlag embernél, és ahogy írod is, nem lehet elégszer leírni, hogy vigyázzanak jobban a pénzükre.
Vannak jó szakemberek ezt elismerem, de nehéz laikusan megkülönböztetni a kamut a jótól, sőt inkább lehetetlen.
Először is köszönöm, hogy megjelentetted az írásom! Sokan soha nem teszik ki az olyan véleményeket, amelyek kritikát is tartalmaznak.
Jó régen én is benne voltam ebben a „szektorban”, de már hosszú évek óta nem foglalkozok vele, inkább csak saját és a család részére foglalkozok befektetési dolgokkal -lekopogom, eddig nem volt probléma, bár ehhez is kell szerencse-. Sajnos pontosan tudom, hogy mennyire lerohadt az ilyen típusú szolgáltatás. A 90-es évek elején még sokkal jobban odafigyeltek (odafigyeltünk) az ügyfél érdekére, bár sokan már akkor is hazudoztak, sok behúzás volt akkor is. A könnyű pénz vonzza a simlisséget, ha az emberben nincs elég tartás. Még kiváló termékeket is lehet úgy értékesíteni, hogy lehúzzák az ügyfeleket. Nem egyszer 10 milliókkal károsították meg az ügyfeleket volt munkatársaim -pár hónap alatt is, mert annyiszor átforgatták az ügyfél pénzét 5-6-7 %-os vételi jutalékú külföldi alapokba, amire még jött egy rakat egyéb költség is-, volt olyan, hogy a megtakarításon kívül még több ingatlanra CHF-alapú hiteleket is vetettek fel velük -finoman szólva is ráutaló magatartással-, mert biztos, magas hozamokat ígértek nekik. A mai napig én is rendszeresen érzékelem, hogy családtagjaimat, barátaimat, ismerőseimet hogy húzzák le, vagy akarják lehúzni. Legyen szó biztosítási, befektetési tanácsadóról, illetve banki alkalmazottról.
Ennek ellenére azt mondom, vannak jó elemzők, alapkezelők. Ha az ember odafigyel, van egy kis ismerete a befektetések területén, akkor egészen tűrhető hozamokat képes elérni, vállalható kockázat mellett.
Aki pedig minimális szinten se ért a befektetésekhez, az egyszerűen tartsa a pénzét állampapírban, pénzpiacin, tőkegarantált befektetési alapban, betétben, mert ott minimális a kockázat.
Hozzá kell tennem -minden vitánk ellenére-, Te és Csernok egy fontos hiányt pótoltok azzal, hogy a pénzügyi termékeket, konstrukciókat próbáljátok megismertetni az emberekkel, felhívva figyelmüket a buktatókra, kockázatokra, illetve a lehetséges nyereségekre! Nem egyszer nekem is hasznos információkkal szolgáltatok, amit megköszönök. Ha biztosítási konstrukció kellene, Titeket hívnálak -mert teljesen hülye vagyok hozzá már 🙂 -! 🙂
További sok sikert, sok elégedett ügyfelet!
Kedves Tanácsadó! Olvastam írását, és kérdések fogalmazódtak meg bennem! QUESTOR csoport ígér olyan befektetést, ami adómentes, ha pénzemet TBSZ számlára helyezem el! Mi ennek a buktatója, adómentesség, de cserébe valami más levonandó költség? Állami garanciás betét , államcsőd esetén az állami garancia elveszíti jelentőségét, a befektető elveszíti minden pénzét? Prémium Államkötvény 5 éves időtartam esetén, sávos legmagasabb kamatot ígéri? Lehetséges, hogy ez csak csalogató, megtehetnek olyant, hogy várnak, minél többen ráharapjanak és aztán államcsődöt jelentenek, és az alanyok pénze elveszik, de az államnak megmarad? Ma az országunk közel áll az államcsőd állapotához? Érdemes, külföldi , német, osztrák (hozzánk ezek vannak közel) bankba kivinni a pénzünket? Esetlegesen itt lévő külföldi képviseleteknél pénzt elhelyezni? Nem vagyok jártas pénzügyekben! Elnézést, ha kérdéseim butaságnak tűnek! Tisztelettel: oltyanedit@citromail.hu Szép napot! — Eredeti üzenet — Feladó: „Szendrei Ádám – Online Pénzügyi Tanácsadás” <comment-reply@wordpress.com> Címzett: <oltyanedit@citromail.hu> Elküldve: 2013. november 14. 20:32 Tárgy : [Új bejegyzés] Mások véleménye káros a pénzének? szendreiadam posted: „Többen is írták, hogy a befektetésekről szeretnének bővebben hallani, illetve arról, hogy mit gondolok, mibe érdemes manapság befektetni . Alapvetően nem hiszek a spekulációban és meggyőződésem, hogy nincsen olyan szakember, aki tudná, hogy egy befektetés”
TBSZ nél feltétel, hogy 5 évig hagyja bent a pénzt. A Questorral óvatos lennék, kockázatos. Nem állunk államcsőd közelében, az állampapír biztonságosnak mondható. Nem éri meg kis pénzt külföldre vinni.
Érdemes lenne személyes tanácsadást kérnie.