Az önkéntes nyugdíjpénztárnál és a nyugdíj elő-takarékossági számlánál is 20%-os adójóváírást vehetünk igénybe személyi jövedelemadónk mértékéig. Ez éves szinten 100.000-130.000 forintot jelenthet. De mégis mit kell feláldoznunk ezért? Miért nem éri meg igénybe venni ezt a lehetőséget?
Mindkét konstrukció esetén nyugdíj célra takarékoskodunk, és megtakarításunkat befektetjük. Mindkét számlának vannak költségei, de ezek viszonylag alacsonyak, főként a NYESZ esetében. Akkor mégis, mit kockáztatunk?

Az ÖNYP és NYESZ kockázatai

Ezek a termékek rendkívül kötöttek. Nagyon hosszú futamidejük van. A NYESZ-t egészen nyugdíjas korunkig és legalább 10 évig,  az ÖNYP-t nyugdíjas korunkig, vagy 20 évig kell hagynunk, hogy megérje a belefektetett pénzt és kockázatot. 40 évente nem, hogy jogszabályváltozások, de rendszerváltások vannak.

Mi lesz 20 év múlva a szabály? Mi lesz a feltétele a hozzáférésnek? A nyugdíjkorhatár? Mennyi lesz 20 év múlva a nyugdíjkorhatár? És ha 75 év lesz, akkor addig nem nyúlhatunk hozzá? Arról nem is beszélve, hogy az önkéntes pénztárak jóval instabilabb lábon állnak, mint egy bank vagy biztosító. Ráadásul ezeket a szabályokat egy tollvonással megváltoztathatják.

Ez egy őrült nagy kockázat és hatalmas elköteleződés. Bízunk ennyire a magyar jogszabályi környezetbe, főleg, ha a nyugdíjakról van szó? Mi a garancia arra, hogy ez a pénz valaha is a miénk lesz?

A másik óriási kockázat, hogy a nyugdíjas problémát néhány éven belül már nem fogjuk tudni halogatni, és nagyon sok idős fog nyomorúságos körülmények között élni. Szegénység lesz, a nyugdíjasok aránya megnő, az aktív dolgozókra óriási teher fog nehezedni, és valamit tenni kell majd.

Mit gondolsz, ugyan annyi nyugdíj fog járni neked, ha az állam tudja, hogy van 10.000.000 forintod a nyugdíj számládon? Vagy mondhatja azt, hogy te jól élsz. Neked nincs szükséged erre a segélyre annyira, mint a szegény embereknek. Így van egy fajta kockázata, hogy azok, akik most megtakarítanak, végül magukra lesznek utalva. Túlságosan átlátható ez a fajta takarékoskodás.

Nézzük meg, pontosan mennyit is kapunk ezért a kockázatért?

20%-ot. Na persze. Ez ugyan olyan jól hangzik, mint amikor a Fundamentás ügynöktől hallom, hogy ez nekem +30% a pénzemre. Ez csak az első évre igaz! Ha havi 20.000 forintot fizetek be, tehát évi 240.000 forintot, akkor igaz, hogy 20%-ot, azaz 48.000 forintot kapok év végén, de második évben már 480.000 forintom van bent, és annak csak a 10%-át kapom meg a következő 48.000 forinttal.

Mit is jelent ez?

Ez annyit jelent, hogy minél tovább tartjuk bent a pénzünket, ez a 20% jóváírás annál kisebb éves hozamnak felel meg. Mivel a hozam százalékosan számítódik, és az egész addig befizetett összegre. Kiszámítottam hát, hogy mekkora plusz éves hozamot jelent az egyes években a támogatás.

Egyszerűbben: ha megnézed a 17. sort, és ott az extra hozamot, akkor az megmutatja, hogy hány százalékkal hozott többet a megtakarításod minden évben azért, mert arra megkaptad a támogatást (és vállalta a kötöttségekkel járó kockázatokat).

[fusion_builder_container hundred_percent=”yes” overflow=”visible”][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”]

Tegyük fel, hogy az ÖNYP-on vagy NYESZ-en keresztül pénzpiaci alapokba, azaz rövidtávú államkötvényekbe és bankbetétekbe fektettünk. Ez hozott nekünk éves szinten 6%-ot. Az előző példánál maradva (17. év), nézzük meg, hogy mennyi extra hozamot értünk el azért, mert ezt egy támogatott konstrukción értük el.

6%-os hozamunk volt és ehhez hozzájön a táblázatban lévő 1,8%, azaz a hozamunk 7,8%-os éves hozamnak felel meg. Azt kell mérlegelni, hogy ez a fajta kockázat, megéri-e azt a plusz hozamot, amit a táblázat adott évre mutat.

Minél hosszabb az idő, annál nagyobb a kockázat és annál kisebb az extra évesített hozam!

Tegyük fel, 10 év múlva megyünk nyugdíjba

10 éves távlatban még lehet gondolkodni, lehet tervezni, valószínűleg érdemes kihasználni az állami támogatást, ami +3% hozamot jelent. Ebben az esetben természetesen ésszerűbb egy NYESZ-t nyitni. Azért NYESZ-t, mert olcsóbb, mint az ÖNYP, stabilabb és szabadabban tudunk mozogni a befektetésekkel is.

Tegyük fel, 20 év múlva megyünk nyugdíjba

Ekkor már szóba jöhet az ÖNYP is, bár nem sokkal szabadabb a felhasználása, a költségei magasabbak, így én itt még mindig a NYESZ-t választanám, ha választanék. Itt már elég nagy a likviditási kockázat, azaz, hogy bent kell hagyni a pénzt 20 évig. Ráadásul mindezt 1,5%-os extra hozamért.

Tegyük fel, 30, vagy több év múlva megyünk nyugdíjba

Semmiképpen sem NYESZ. Inkább ÖNYP, mert azt 10-20 év között is fel lehet venni, 21. évtől adómentes (jelenleg), De inkább azt mondanám, hogy hagyjuk a támogatást. Kezdjünk el megtakarítani és kezeljük mi magunk, a befektetési szabályoknak megfelelően.

Kérdésed van? Vitatkoznál? Írd meg kommentben, vagy nekem személyesen!

Tanácsot, véleményt kérnél? Kérj személyes, vagy ingyenes online tanácsadást!

[/fusion_builder_column][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”]

Szívesen tanulnál a pénzügyekről? Íme, egy 14 napos, ingyenes kihívás és tréning!

Szeretnél szakértői segítséget? Kérj valódi pénzügyi tanácsadást!

[/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]