Az állami támogatást, adókedvezményt ígérő nyugdíjcélú megtakarítások jó lehetőséget kínálnak ugyan az öngondoskodáshoz, azonban semmi sincs ingyen: minden konstrukciónak megvan a maga költsége. Érdemes körültekintően megnézni, hogy milyen és mekkora mértékű díjak merülnek fel az egyes megoldásoknál.

Hogy a várható hasznok és a költségek közt eligazodhass, most szeretnék egy kis segítséget adni. A költségek figyelmen kívül hagyása ugyanis a legnagyobb hiba, amit elkövethetsz egy megtakarítás választásnál. Mutatom, hogy miért…

Nem vitás, hogy a különféle nyugdíjcélú megtakarítások  egyik legnagyobb előnye a kínált adókedvezmény. Az adókedvezményt a személyi jövedelemadódból igényelheted vissza, tételesen az éves befizetésed 20 százalékát, persze a megadott összeghatáron belül.

Vagyis, ha dolgozol, és például a munkáltatód fizet utánad SZJA-t, akkor a befizetett 100 forintod helyett 120 Ft-ot írnak jóvá a nyugdíjcélú megtakarításodon. Ennek mértéke a nyugdíj-előtakarékossági számlánál (NYESZ) maximum évi 100 ezer, (vagy 130 ezer, ha 2020 előtt nyugdíjba mész) az önkéntes pénztáraknál 150 ezer, a biztosításoknál pedig 130 ezer Ft. Ezeket együttesen is kiaknázhatod, de így sem igényelhetsz vissza 280 ezernél többet évente.

Ez a dolog pozitív része, ezzel valószínűleg nem sokat mondtam. De nézzük meg pontosan, hogy mi alapján is érdemes akkor választani a különböző nyugdíjcélú megtakarítások között.

Mi alapján érdemes választani?

Amikor pénzt takarítunk meg, egyetlen dolog érdekel minket: mennyit fogunk belőle viszont látni, amikor szükségünk van rá. Más szóval: mennyi az adózás és költség utáni NETTÓ HOZAMUNK.

Nettó hozam = össz. hozam – költség – adó

Mivel minden hosszú távú megtakarítás általában kamatadómentes, ezért az adót vegyük is ki a képletből:

Nettó hozam = össz. hozam – költség

Mivel mindegyik biztosítónál, pénztárnál és alapkezelőnél is hasonló értékpapírokhoz juthatunk hozzá, vagyis a globális részvény, kötvény és ingatlanpiacot érhetjük el, ezért a hozamod nem a szolgáltatótól, hanem a vásárolt eszközöktől függ majd.

Minden nyugdíjbiztosításnál ugyanazokat a piacokat érjük el (legalább is nagyon hasonlóakat). Minden NYESZ-nél is ugyanazok a lehetőségeink vannak. Minden önkéntes pénztár is hasonlóan fektet be. A kérdés az, hogy ezt mekkora költség mellett érheted el. Ebben már sokkal nagyobb különbségek vannak!

Még ha igaz is, hogy valahol van magasabb hozamú alap, akkor ahhoz magasabb kockázat is társul: a kockázat és a hozam mindig kéz a kézben jár. Ekkor viszont a portfóliód többi elemét kell alacsonyabb hozamú, kvázi biztonságosabb eszközökbe fektetned, és végül ugyanazt a kockázat / hozam arányt fogod elérni. (Hogyan csinálj hatékony portfóliót?)

Hiába mondja tehát az ügyintéző / tanácsadó / ügynök, hogy X társaságnál jobb az alapkezelő, jobbak a hozamok, ezt sosem tudhatod előre. Ezért teljesen felesleges ez alapján dönteni. Ha ezt nem hiszed el, akkor olvasd el ezt: Miért buknak az átlagemberek a befektetéseiken?

A legjobb, ha minden társaságnál azzal számolsz, hogy ugyanakkora hozamokat érhetsz el. Attól függően, hogy milyen befektetést választasz, kb. 3-8%-kal érdemes számolni. Nyilván egy kötvény portfólió kisebb hozamot hoz, mint egy részvény, de almát az almával hasonlítsunk össze!

Két azonos befektetés közül tehát az a jobb, amelyiket alacsonyabb költségekkel tudjuk elérni!

Ha érdekelnek a legjobb tippjeink azzal kapcsolatban, hogy miként duplázhatod meg (szó szerint) a nyugdíjadat azáltal, hogy odafigyelsz a nyugdíjcélú megtakarításaidra, akkor nézd meg ezt a videót:

 Hogyan duplázhatod meg a nyugdíjad anélkül, hogy többet tennél félre?

A gazdag nyugdíjaskor számodra is elérhető! Ebben a 6 perces, ingyenes videóban megmutatjuk, hogyan lesz egy jó döntéssel dupla akkora nyugdíjad, mint amit mások képesek elérni. Kattints a gombra a videóhoz:

NÉZD MEG AZ INGYENES VIDEÓT!

 

Mennyit számít a költség?!

Végezzünk egy összehasonlító kalkulációt az eddigiek összesítésére. Mondjuk, hogy havonta 30 ezer forintot tudsz félretenni ilyen célra. Ekkor évente 360 ezer forintot teszel be összesen. Számoljunk éves 7 százalékos hozammal 20 éves futamidőre és 3 százalékos indexálással (vagyis 3%-kal emeljük évente a félretett összeget, hogy az kövesse az inflációt).

Nézzük meg első körben adókedvezmény nélkül:

  • 1,5% éves költség mellett
  • 3% éves költség mellett
  • 5% éves költség mellett

Ahogy látni fogod, bizony az az egy-két százalék nagyon is sokat számít majd a végén. A kalkulátor nem túl bonyolult, egy sima kamatos kamat excel tábla, amiben minden év végén hozzáadjuk az egyenleghez a hozamot és az adókedvezményt, majd levonjuk a költséget. A használt excel táblázatot innen le tudod tölteni.

Különböző költségű megtakarítások összehasonlítása eltérő időtávokon

(Klikk a képre a nagyításhoz)

megtakaritasok-koltsege

A “veszteség” címszóval ellátott oszlopban azt láthatod, hogy a tőle bal oldalra lévő megtakarítással mennyit veszítettél volna azzal, hogy nem az 1,5%-os éves költséggel dolgozó megtakarításon keresztül érted el a 7%-os hozamot.

Míg az első pár évben ez mondhatni “jelentéktelen” összeg, addig 20 éves távon már 2,6 és 5,3 millió forint a különbség. Ha belegondolsz, hogy csak évente 360.000 forintot teszel félre, ez megdöbbentően nagy különbség.

Persze, mondjuk 35 év múlva 14 millió forint nem annyit fog érni, mint ma. De ha megnézed a végösszegek arányait, akkor azt láthatod, hogy az az 1,5%-os különbség a végösszegekben kb. 20% különbséget jelent. Minél hosszabb az időtáv, annál többet számít 1,5%!

(3%-os inflációval számolva a 14 277 988 Ft mai értéken 5 074 159 Ft-nak felelne meg.  Azért ez sem kevés egy rossz döntésért, nem?)

Talán ez a grafikon még jobban szemlélteti a különbségeket:

megtakaritasok-koltsegei

Mennyi ideig dolgozol ezért a pénzért?

Sokaknak megérne akár hónapokra is fizetés nélküli szabadságra menniük csak azért, hogy megtalálják a legjobb nyugdíjcélú megtakarítást. Ennek ellenére a legtöbben úgy választanak befektetést, mint ha cipőt vennének: az első ami szembe jön és tetszik, azt leemelik a polcról. Kész is az anyagi katasztrófa.

Most számoljuk ki még egyszer ugyanezt, de most számoljunk a 20%-os adókedvezménnyel is. A maximálisan kihasználható adókedvezmény legyen évente 130.000 Ft.

A táblázatunk ekkor így alakul:

Különböző költségű megtakarítások összehasonlítása eltérő időtávokon 20% adókedvezménnyel (max. 130.000 Ft / év)

(Klikk a képre a nagyításhoz)

megtakaritasok-koltsege2

Érdemes összevetni ezt a táblázatot az előzővel. 20 éves időtávon például a 20% adókedvezmény pontosan annyit számít, mint az 1,5% plusz költség. (1,5% helyett 3% költség) Vagyis teljesen feleslegesen indítasz el egy megtakarítást csak azért, mert kapsz rá adókedvezményt, ha egyébként 1,5%-kal kénytelen vagy magasabb költséget fizetni.

Az 5%-os költségen az adókedvezmény sem sokat tud lökni. Látható, hogy 5% költség mellett alig növekszik a vagyonunk, és milliókat bukunk a költségeken. Sajnos mégis számos nyugdíjcélú megtakarítás költsége inkább az 5% körül mozog, mintsem az 1-2% körül, és az MNB új szabályozása sem akadályozza ezt meg.

Miért számít ennyire a költség?

A hosszú időtáv miatt. Az 1,5%-os költség ugyanis a teljes bennlévő tőkére vonatkozik, míg a +20% adókedvezmény csak az adott évi befizetésedre. Ráadásul 130.000 Ft-ban maximalizálva van. Az 1,5% tehát évről évre több és több, míg az adókedvezmény alig növekszik a befizetésekkel. Láthatod, ahogy a kis 1,5%-ok exponenciálisan emelkednek a futamidő előrehaladtával.

A kamatos kamat ereje miatt lenne fontos, hogy minél magasabb hozamot érj el, és ez lenne a vagyonod gyarapodásának a motorja is. Ha azonban ezt a motort leterheled a költségekkel, akkor megakadályozod a pénzt, hogy megfelelő ütemben növekedjen.

Könnyű egy szerződésben elrejteni 1,5% plusz költséget úgy, hogy az ügyfél ne vegye észre, de nem ritkán találkozom olyannal is, hogy a terméket közvetítő tanácsadók sem látják át az általuk ajánlott szerződéseket. Amikor azután megmutatom a számokat, alig akarnak hinni a szemüknek.

Mellesleg… Az átlagember ha észre is venné ezeket a “kis költségeket”, nem tulajdonítana jelentőséget nekik. Mi az a 1,5%?! – Gondolják. De ez egy igen drága nemtörődömség.

A legegyszerűbb, és legkockázatmentesebb módja annak, hogy növeld a nettó hozamod, ha csökkented a költségeid!

A nyugdíjcélú megtakarítások költségei

Szeretnénk, ha nyitott szemmel járnál. Bár nem könnyű, de ki lehet számolni ezeket a költségeket a bonyolultabb termékeknél is. Első lépésként nem árt tudni, hogy mit kell keresni. Minden megtakarítás esetén több költség van, és ezek összegéből áll majd össze a végleges költség. Néhányat könnyebb megtalálni, mert szem előtt van (számlavezetési díj) néhányat viszont alaposan eldugnak előlünk.

Nézzük, a különböző nyugdíj megtakarítások esetén milyen költségekkel találkozhatunk:

Nyugdíj Előtakarékossági számla

A NYESZ-nél ugyebár arról szól, hogy rugalmasan, te magad állíthatod össze a portfóliót, amelybe a pénzedet befekteted. Az egyetlen megkötés, hogy az  Európai Gazdasági Térségben kibocsátott és tőzsdére bevezetett értékpapírok és befektetési alapok közül válogathatsz csak.

Amit a NYESZ-nél fizetned kell, az alapvetően a számla éves díja, az alapkezelő által felszámított díj, valamint az általad kiválasztott értékpapírok kereskedési költsége. Az első díjtétel összege a „2005. évi CLVI. törvény a nyugdíj-előtakarékossági számlákról” jogszabály rendelkezései szerint évente minimum 2 000 Ft. A tartott értékpapír-portfólió után pedig évi 0,1-0,2 százalékot kell fizetned.

A legnagyobb tétel itt az alapkezelők által felszámolt díj, valamint az alapok közötti váltásoknak a költségei. Mivel csak forintban nyilván tartott befektetési alapokba tudsz befektetni, így nincs lehetőséged olcsó, passzív alapok (ETF-ek) vásárlására. Ezzel máris felment az éves költséged éves 2,5-3% körüli összegre.

Az Önkéntes nyugdíjpénztár

Az önkéntes nyugdíjpénztárnál a szolgáltatónál elérhető egyszerűbb és kockázatosabb csomagokból választva fektetheted be befizetéseidet.

Itt az éves befizetéseidből vonják le a működési költségeket, ha pedig nem fizetsz be, akkor a már bent lévő tőkéd hozamából vonják ezt le. Hogy ez mekkora levonást jelent, azt a szolgáltatók maguk határozzák meg, tehát ez egy változó érték. Ez jellemzően egyszeri 3-5 százalék között alakul a szolgáltatók közti árverseny alapján. Általában igyekeznek minél nagyobb befizetésre ösztönözni ügyfeleiket a szolgáltatók azzal, hogy a nagyobb befizetésekre egyre kisebb díjat szabnak ki.

Az MNB nyugdíjpénztári tagok díjterheléséről szóló legfrissebb kiadványát itt láthatod.

Alapvetően probléma az önkéntes pénztárakkal, hogy a portfóliók jelentős részét állampapírokban / kötvényekben tartják, így jelentősen alacsonyabb hozamot várhatunk tőlük, mint nagyobb részvénykitettség mellett. Emlékszel? Almát az almával: az önkéntes pénztár portfóliója nem fog akkora hozamot hozni, mint egy NYESZ vagy nyugdíjbiztosítás részvényportfóliója.

Ez éves szinten 2-3%-kal is megcsorbíthatja a megtakarításaidat, bár az önkéntes pénztárak nagy összegek befizetése esetén igen költséghatékonyak tudnak lenni!

Nyugdíjbiztosítások költségei

A biztosításoknál a szolgáltatónál elérhető alapok közül válogathatsz, hogy melyikbe, melyikekbe kerüljön a pénzed. Itt tehát ennyiben szűkebb a választék, de azért nem annyira leegyszerűsített a helyzet, mint a pénztáraknál.

A nyugdíjbiztosítások költségeit a Teljes Költség Mutató, azaz a TKM összegzi. A TKM egyetlen, százalékos adatban mutatja meg, a betett pénzed mekkora részét vonja le a szolgáltató ennél a konstrukciónál.

A TKM minden költséget és bónuszt magában foglal, vagyis ha feltételezzük, hogy minden nyugdíjbiztosítás ugyanakkora hozamot képes elérni, akkor elegendő a TKM alapján dönteni. Vagyis majdnem. A TKM ugyanis csak egy mintapéldára számított érték. A Te szerződésedre nem feltétlen igaz, azonban az arányokat jól mutatja.

Laikus befektetőknek így azt javasoljuk, hogy ha a nyugdíjbiztosítás mellett dönt, és nem tudja kiszámolni a pontos költségeit, akkor TKM alapján válasszon terméket.

A költségek, amire figyelned kell: vagyonkezelési költség, kezdeti költség / szerződéskötési díj (Ez a legnagyobb tétel általában), adminisztrációs  díj, díjbeszedési költség, és a kockázati életbiztosítás költsége.

Ha biztosra akarsz menni, kérd ki véleményünket:

Szeretnél jó döntést hozni egy konkrét pénzügyi kérdésben?

TEDD FEL KÉRDÉSED ÉS 24 ÓRÁN BELÜL VÁLASZOLUNK!

Sokan százezreket spóroltak meg azzal, hogy megírták kérdésüket mielőtt elfogadták egy ügynök, vagy pénzintézet ajánlatát. Próbáld ki, INGYEN!

TEDD FEL KÉRDÉSED MOST!