A főként amerikai pénzügyi oldalak gyakran írnak a hedge fundokról ( fedezeti alapokról), mint befektetési lehetőség. Ezek az alapok sok hasonlóságot mutatnak a hagyományos befektetési alapokkal, azonban van néhány fontos különbség.

A befektetési- és a fedezeti alapoknál is arról van szó, hogy egy erre szakosodott alapkezelő összegyűjti a befektetők pénzét, azt kezelik, és a hasznot a befizetések arányában osztják szét. Mindkét esetben megvalósul egy gyors, és egyszerű diverzifikáció, és mindkét esetben egy – feltehetően – hozzá értő ember kezeli a pénzed.

A hedge fundok alapvetően azzal tudják jobban menedzselni a kockázatokat, hogy különböző fedezeti ügyleteket köthetnek bizonyos kockázatok kivédésére. Innen kapták nevüket is. (Angolul: hedging)

Mi a különbség a hedge fund és a befektetési alapok között?

A hedge fundok alapvetően jogilag különböznek a befektetési alapoktól: egyszerűen más szabályok vonatkoznak rájuk. Nagyobb a mozgásterük a különböző fedezeti ügyletek kapcsán, valamint short poziciókat is felvehetnek, amivel zuhanó piacon is képesek hozamot realizálni, és magas tőkeáttételt is alkalmazhatnak.

Míg befektetési alapot már akár 10 ezer forinttal is vehetünk, addig a hedge fundoknak a minimális belépési korlátjuk ehhez képest igen magasan van: 100.000 – 1.000.000 dollár is szükséges lehet, hogy hedge fundba fektess.

A bonyolultabb pénzügyi műveletek, valamint a magasabb tőkeáttétel miatt a hedge fundok kockázatait nehéz megítélni, de alapvetően kockázatos befektetésekről van szó. Ezeknek a befektetéseknek az elterjedéséből adódóan sok új szereplő jelenik meg a piacon, akik közül vannak, akik ugyan ilyen gyorsan el is tűnnek. A megbízható szakember kiválasztása így itt még fontosabb, mint egy befektetési alapnál. Hedge fund és befektetési alapok

Egy hedge fund ügyfeleinek száma ritkán éri el az 500 főt, ugyanakkor a magas belépési limit miatt így is óriási vagyonokat kezelnek. A hedge fundok tehát csak egy szűk réteg számára elérhetőek, és nem értékesítik őket általánosságban a lakosságnak. Éppen ezért sokkal kevesebb szabály is vonatkozik rájuk, bár a 2008-as válság után némiképp szigorodtak a rájuk vonatkozó szabályok is.

Híres hedge fund menedzserek például Soros György, és Warren Buffet. Utóbbi jelenleg a Berkshire Hathaway igazgatója. (már nem kezel hedge fundot)

A hedge fund és az abszolút hozamú alapok közötti különbség

A hedge fundok a legnagyobb hasonlóságot az abszolút hozamú alapokkal mutatják, hiszen ezek az alapok is képesek csökkenő trendben profitot termelni, és alkalmazhatnak némi tőkeáttételt is. Az „abszolút hozam” a stratégiára utal, miszerint minden körülmény között is pozitív hozamra törekszik az alap. Ez azonban inkább marketing fogás, mint valós stratégia.

Egy ilyen leírást – főleg a válság óta – igen megnyugtató olvasni, ugyanakkor, ha jobban belegondolsz, valójában éppen, hogy semmit nem árul el az adott alap stratégiájáról. Hiszen ki ne szeretne a zuhanó piacon is nyerni? De ha egyszer zuhan a piac, akkor mégsem nyerhet mindenki.

Ahány abszolút hozamú alap, és hedge fund, annyi féle stratégia, ami itthon is igen veszélyes játék lehet a kisbefektetők számára, akik nem mérik fel rendesen a kockázatokat. Az abszolút hozam egy jól csengő fekete doboz, amit jól el lehet itthon adni, jelentsen is akármit.

Költségeiket tekintve is ezek az alapok állnak legközelebb a hedge fundokhoz. Mindkettő jellemzően 1,5-3% alapkezelési díjat, valamint 20% sikerdíjat számít fel általában. A befektetési alapoknál ez jobban eltérő, míg a hedge fundoknál  inkább sztenderd.

Mondhatnánk, hogy az abszolút hozamú alapok amolyan butított, kiskereskedelmi hedge fundok, amit az átlag ember is megengedhet magának. Ezeknek van helye a portfólióban, ugyanakkor nem szabad minden abszolút hozamú alapot egyenlőként, és főként nem alacsony kockázatúként kezelni.

A hedge fundok (fedezeti alapok) által használható technikák

A fedezeti ügyletek célja, hogy mérsékeljék, vagy kiszűrjék a kockázatokat. Ehhez használhatunk biztosításokat, swapokat, opciókat, határidős ügyleteket, ETF-eket, derivatívákat, stb. A fedezeti alapok gyakorlatilag fektethetnek bármibe: értékpapírokba, nyersanyagokba, ingatlanokba, derivatívákba, devizákba, és egyéb pénzügyi termékekbe is.

Az egyik gyakran használt technika a shortolás, vagyis mikor előbb kölcsön kérünk egy értékpapírt, azt eladjuk, majd – remélhetőleg – miután esik az árfolyama vissza vásároljuk, és vissza adjuk annak, akitől kölcsön kértük. Ez a hagyományos „veszek egy részvényt majd eladom” (long pozíció) technikának az ellebtéte, vagyis akkor nyerünk vele, ha az értékpapír értéke csökken.

Végül egy érdekes tény: egy tanulmány (Yale ls NYU Stern) egy 6 éves periódust vizsgált, mikor is az offshore hedge fundok átlagos éves hozama 13,6% volt, miközben az S&P 500 átlagos éves hozama 16,5%. Ezen felül a hedge fundok bezárásának aránya évente 20% fölé emelkedett, így hosszú távra választani hedge fundok talán nehezebb, mint részvényt.

Rengeteg az új hedge fund, és olyan szakértők is elkezdtek ezzel az üzlettel foglalkozni, akiknek kevés tapasztalatuk van, vagy céljuk csak a gyors meggazdagodás. Ahogy mindig, az ilyen befektetési döntéseknél is résen kell lenni.

[fusion_builder_container hundred_percent=”yes” overflow=”visible”][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”]

Szívesen tanulnál a pénzügyekről? Íme, egy 14 napos, ingyenes kihívás és tréning!

Szeretnél szakértői segítséget? Kérj valódi pénzügyi tanácsadást!

[/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]