Először is szeretnék mindenkit óvatosságra inteni.  Profik, ismerősök, okos emberek is milliókat buknak rossz döntések miatt! A Pénzügyi tanácsadó nem jófejségből ül le, a bróker nem kedvességből találkozik harmadjára velünk, és a privátbankár sem azért hív, mert rég hallott felőlünk.

Akár bankról, akár biztosítóról van szó, mindent megtesznek azért, hogy kicsit nagyobbat csippenthessenek le a pénzünkből. Nem is beszélve a mindenféle csodabefektetésről, meg 15%-os havi hozamokról.

Az első tipp: ha nincsen legalább 5 éves befektetői tapasztalata, akkor ne is foglalkozzon semmivel, ami évi 12% felett ígér. Tapasztalat nélkül ez is óriási kockázat, még akkor is, ha igaz, bár a legtöbb ilyen az átverés.

Gyakorlatilag, amit Önnek ajánlani fognak azon szinte biztos, hogy jutalék van. Ha jutalék van egy szerződésen, akkor azt a szerződés költségeiből fizetik meg, ami Önnek veszteség. Általában ilyenek az MLM cégek, brókerek, tanácsadók, ügynökök és banki alkalmazottak által ajánlott termékek.

Első lépés a jó befektetés kiválasztásához

Legelőször is tudnunk kell a célt. Miért akarunk befektetni? Mi a célunk a befektetéssel? Milyen időtávban gondolkodunk? Mire fog kelleni a pénz, és mi van, ha elbukjuk? Mi van, ha csak a fele lesz meg, mert rossz lóra tettünk?

Ehhez pénzügyi pontos, precíz pénzügyi tervezés és önismeret szükséges.

Ha tudjuk a célunkat, határozzuk meg, hogy mennyit vagyunk hajlandóak kockára tenni. Azt mondom, határozza meg a kockázattűrő képességét, de ez nem egyszerű. Ez a poszt nem erről szól, de ha ezzel nincs tisztában, vagy rosszul választja meg, akkor csúnya vége lehet.

Tehát célok, kockázatok, tervek és csak azután az eszköz.

Második lépés – Milyen költségeket vállaljunk?

Az egész befektetés alapja az, hogy minél magasabb a várható hozam, annál kockázatosabb is a befektetés. Ezt fogadjuk el, és ha bárki másként állítaná, hagyjuk faképnél mihamarabb. Ha csodamódszert talált, vagy bizonyítékot az ellenkezőjére, semmit se írjunk alá.

Bizonyos kockázati szinthez tehát tartozik egy hozam elvárás. Ez a piacon egyensúlyban van. Logikus, hiszen ki lenne az a bolond, aki nagyobbat kockáztat, kisebb hozamért?

Ezt az egyensúlyt egy dolog borítja fel, mégpedig a befektetés eléréséhez szükséges költségek.

Példa:

  1. Állampapír (alacsony kockázat) várható hozama: 7%
  2. Részvények (magas kockázat) várható hozama: 10%

Az állampapírokat egy ingyenes számlán keresztül lehet vezetni, míg mondjuk egy részvény befektetési alapért elkérnek ilyen-olyan-amolyan költségek címén 3%-ot.

Nos, akkor most mi van? Mindegy melyikbe fektet, hiszen mindkét esetben 7%-ot nyer, de a részvény csomaggal, sokkal nagyobb kockázatot vállalt. Persze akiknek szerencséjük van és tőlük független módon, de megkapják a 7%-ot legtöbbször észre sem veszik, hogy átverték őket.

Nem pénzt kaptak kevesebbet, csak kockázatot vállaltak, feleslegesen. Tehát, nem csak az idő, de a kockázat is pénz. Magasabb kockázatért, magasabb hozamot várjon el, és fordítva!

Ha a 10%-os hozamú befektetések kockázatosak, és csak 5 évnél hosszabb időre ajánlják őket, akkor mit gondol, egy havi 15%-os befektetés milyen kockázatokat rejt? (Legtöbbször azt, hogy a cég sem igazi, aki eladja)

Itt sokan csapdába esnek. Azt mondják 1% költség az nem sok. 1% pl. 7.000.000 forintra vetítve 2 év alatt kb 140.000 forint! Mondjuk egy havi fizetés. Akkor megéri utána járni? Megéri 20.000 forintot fizetni egy valódi tanácsadónak?

Harmadik lépés – Mibe érdemes befektetni?

Az első, amit tisztázni kell, hogy például Németországban, ahol a bankbetét kamata 1,5%, az infláció pedig közel 3%, még véletlenül sem javasolnék hosszú távra bankbetétet.

Ugyanakkor hazánkban, ahol jelenleg 2,8% az infláció, és a kamatok 4-6% között ingadoznak, igenis egy jó opció, még közép illetve hosszú távra is. A különböző befektetési alapok hozamai sem igen haladják meg ezeket a kamatokat, ugyanakkor jelentősen nagyobb ingadozást (szórást) produkálnak. Tehát sokkal kockázatosabbak.

Kezdő befektetőknek 3 dolgot javaslok mérlegelni (mindhárom elérhető TBSZ-en keresztül is):

– bankbetétek

– állampapírok

– befektetési alapok (befektetési alapok cikk itt)

Lehet, hogy ez így kevésnek tűnik, de befektetési alapból rengeteg féle van, Ezeken keresztül el lehet érni komoly ingatlan, vállalati kötvény, részvény, tőkeáttételes befektetéseket is, de találunk biztonságos, pénzpiaci alapokat is. Ha magasabb hozamot szeretnénk, akkor vagy alapkezelőnél, vagy egy bankon keresztül fektessünk befektetési alapba.

Negyedik lépés – Hogyan kell befektetni?

Ilyenkor egy bankszámlához hasonló értékpapír számlát kell nyitni. Ezen nem pénzt, hanem a befektetési jegyeket, értékpapírokat tartanak nyilván.

Költségük általában 300-500 Ft / hó, illetve magának az alapnak is van sok féle költsége. Amiket meg kell tudni: vásárlás, visszaváltás költsége, alapkezelési költség, sikerdíj, közvetítési jutalék, büntetések, egyéb költségek.

Minden alapnak kell lennie elérhető tájékoztatója, sőt van rövidített tájékoztatója is. Ez tartalmazza a stratégiát, a kockázatokat, költségeket és általános információkat.

Ezen felül érdemes elolvasni az éves vagy féléves jelentéseket, megnézni az alap nettó eszközállományának változását, drawndownját, szórását és múltbéli teljesítményét. Nem csak egy alapnak, hanem magának az alapkezelőnek az összes többi alapját is érdemes megvizsgálni.

Ne essen abba a hibába, hogy megnézi a múltbéli hozamokat és az alapján dönt, hogy melyik a legjobb. Nem nagy dolog megmondani, hogy bizony 3 éve OTP Suprát kellett volna venni. Annyi alap van, hogy a néhány nagyon jól teljesítő alap szimplán véletlen is lehet, és a múltbéli hozam nem garancia a jövőre nézve.

Nincs ideje, de szeretne jó döntést hozni? 

Kérjen személyes, vagy ingyenes online tanácsadást!

Véleménye van? Vitatkozna? Írja meg kommentben, vagy mondja el nekem személyesen.