Sokan úgy érzik, hogy akinek több millió vagy akár több tízmillió forint áll rendelkezésére, némileg könnyebben tud dönteni, mibe is fektessen. Ha neked is nehézséget okoz, hogy mibe lenne érdemes havi 10-20 ezer forintokat félretenni, vagy néhány százezer forintot befektetni, akkor ez a cikk neked szól!

Először nézzük meg, hogy mibe lenne érdemes egyáltalán befektetned, ha már van mondjuk fél millió forintod, utána pedig megnézzük, hogy miben más a helyzet, ha rendszeresen akarsz megtakarítani. (Amit nagyon jól teszel!)

Mindkettőt fontos megértened ahhoz, hogy jó döntést tudj hozni, és javaslom, hogy a linkelt cikkeket is olvasd el, mert azokban találsz kiegészítő információkat, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy jól dönts!

Ha ezeket a cikkeket elolvasod, akkor biztos vagyok benne, hogy sokkal közelebb jutsz majd a jó döntéshez. Kezdjük is el…

Mibe érdemes befektetni? Az attól függ…

A legtermészetesebb kérdés, hogy mibe is fektesd a pénzed. Ez valószínűleg a leggyakrabban előforduló mondat, amely elhangzik tanácsadó és ügyfél között. A különböző befektetési lehetőségeket korábbi cikkünkben már összeszedtük: Mibe érdemes befektetni?

Ha erre a kérdésedre a tanácsadó egyből lehetőségeket kezd sorolni, nos, érdemes lehet átgondolnod, bízhatsz-e benne. 

Az érdekeidet szem előtt tartó profi ugyanis ilyenkor visszakérdez: mi a célod, milyen időtávban gondolkozol, tudod-e később bővíteni az összeget, és mekkora hozamot akarsz elérni.

A következőkben pedig valószínűleg, ahogy a válaszokat szép lassan összeszeditek, felhívja majd a figyelmedet, hogy a magasabb várt hozamhoz magasabb kockázat is társul, ezért a válaszaidat újra át kell gondolnotok. Lássuk most ezeket a pontokat szépen sorjában!

Ahhoz, hogy dönteni tudj, tudnod kell, hogy milyen célból, mennyi időre fektetnél be, akarsz-e foglalkozni vele, és tudsz-e még hozzátenni idővel.

Ha nem ismerjük ezeket a szempontokat, akkor nem fogunk tudni semmilyen befektetést ajánlani. Ezek ugyanis szükségesek ahhoz, hogy egyáltalán tudd, merre akarsz elindulni.

Nem árt, ha mielőtt tovább olvasol, megnézed, hogy mi a különbség a befektetés és a befektetéshez használt számla között. Gyakran keverik az emberek ezeket a fogalmakat. A következő bekezdésekben bemutatott termékek főként számlákat takarnak, azokon belül gyakran több befektetés közül is lehet választani.

Mit is akarsz tulajdonképpen?

Máshogy rugaszkodunk neki a befektetésnek, ha a nyugdíjas évekre, ha első lakásunkra vagy épp gyerekeink jövőjére spórolunk, de lehet az is cél, hogy a most meglévő tőkénket duzzasszuk fel arra az időre, amikor majd konkrét igényünk lesz.

Ha nyugdíjas éveid kényelmére gyűjtenél, akkor a nyugdíjbiztosítás (NYB), az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) az, ami elsősorban érdekelhet.

Ezek legfőbb előnye, hogy a számlákra való befizetéseid után 20 százalék adókedvezményt kaphatsz. Ez a fenti számlatípusok sorrendjében akár évi 130, 150 vagy 100 ezer forintos visszatérítést is jelenthet évente. Persze itt is igazak a fenti tételek: ne tégy fel mindent egy lapra, és fontos az időtáv is!

Ha lakásra gyűjtenél, ugyanígy számolhatsz államilag támogatott konstrukcióval: a lehető legtöbbet lakástakarék-pénztárral (LTP) nyerhetsz. A befizetéseid után járó 30 százalékos támogatásra már a futamidő negyedik éve után jogosult vagy ennél a megoldásnál.

De persze minél hosszabb futamidőt választasz, forintban nézve annál nagyobb összeget nyerhetsz. (A hozamod viszont lakástakaréknál a futamidő kitolásával csökken, mivel a támogatások fix évi 72.000 Ft-ok, és nem nő attól, hogy több pénzed van bent. Nem kamatos kamat.)

Itt tehát megint az a kérdés, időben hogy alakulnak az elképzeléseid. A futamidő letelte után azonban akár lakásvásárlásra, akár -felújításra, akár a korábbi lakáshiteled törlesztésére fordíthatod a felgyülemlett összeget.

Ha a gyerekeid jövőjére gyűjtenél, akkor például a babakötvény jöhet számításba konkrétan erre dedikált konstrukcióként. De itt is attól függ. Mert ha gyermeked még kicsi, akkor egy magas hozamú befektetéssel több pénzt gyűjthetsz össze.

A legjobb gyermekcélú megtakarítás megtalásában ez az ingyenes teszt segít: Melyik a legjobb megtakarítás gyermekednek?

Itt most nem konkrét befektetéseket mutattunk, hanem számlákat, melyeken kereszül befektethetsz. Javaslom, hogy olvasd el, hogy mi a különbség a számla és a befektetés között.

Ha van célod, jobban tudsz befektetni!

Ahogy az élet sok más területén is, akinek vannak céljai az gyakran előrébb jut. Az első lépés, hogy leülj és átgondold, hogy mik a pénzügyi céljaid. Ehhez itt egy kis segítség: Hogyan valósíts meg gazdagító pénzügyi célokat?

A döntő itt is, hogy pontosan tudd, mennyi kockázattal, mennyi pénzt és milyen időtávon szeretnél összehozni. Ne feledjük azt sem, hogy csak olyanba fektess, amit tényleg, 100%-ig értesz.

Ha kiszámíthatóbb megoldást keresel, és ezért hajlandó vagy kisebb hozammal beérni, erre is bőven találsz lehetőséget, de ennek ellentéte is elérhető, itt azonban már mindenképp érdemes lehet tanácsadót bevonnod.

Tőlünk bármikor kérdezhetsz!

Ne feledkezzünk meg arról sem, ha valakinek épp rendelkezésére áll egy már befektetésre alkalmas összeg, de közben egy korábbi hitelét is törlesztenie kéne. Ilyenkor ugyanis sokan hajlamosak (tévesen) ezt a pénz valamilyen lekötésbe helyezni, alacsony kamatra, vagy kockázatos befektetésekbe évi néhány százalék plusz hozamért ahelyett, hogy visszafizetnék belőle a hitelüket.

Ekkor nem érdemes kockáztatni, hiszen a hiteltörlesztést is kezelheted befektetésként. Ha ugyanis van módod nagyobb törlesztő befizetésére, vagy egy összegben egy nagyobb összeg előtörlesztésére, akkor ezzel óriásit nyerhetsz.

Ugyanis annyival is kisebb összeg után kell majd kamatot fizetned a banknak. Amelyik kamatot nem kell kifizetned, az pontosan olyan, mintha megkaptad volna. Ráadásul ez teljesen kockázatmentes befektetés, vagyis nem veszíthetsz vele!

Ha van hiteled, akkor a legjob befektetés annak idő előtt történő visszafizetése! Ehhez különböző támogatásokat, adókedvezményeket is igénybe tudsz venni, például önsegélyező pénztárakon keresztül.

Milyen időtávon gondolkozol?

A befektetési számla mellett fontos az is, hogy mibe fekteted végül a pénzed. Mi lesz az, ami a kamatot / hozamot adja? Kötvények? Részvények?

Alapvető fontosságú a választásnál, hogy milyen gyorsan szeretnél hozzájutni a pénzedhez. Ha mondjuk három évnél előbb használnád fel az összeget, akkor ehhez illően a biztonságos befektetést kell keresned.

Rövid táv: a biztonság az első!

Ilyen lehet klasszikusan az állampapír, amely gyakorlatilag egy kötvény. Ha állampapírt veszel, azzal kölcsönadsz az államnak bizonyos rendszeres kamat és tőketörlesztés fejében.

Legfőbb előnye a biztonság: ezt sokszor 0 kockázatú papírként is emlegetik. Ez persze azzal is jár, hogy jellemzően alacsonyabb a hozam, de így is bőven veri a normál bankbetétekét. Az állampapírokról ebben a cikkünkben írtunk bővebben korábban.

Fontos szem előtt tartani, hogy az állampapíroknak két fő típusa van: a változó és a fix kamatozású. Nevükből kitalálhatod, hogy míg utóbbinál az egész futamidőre egy bizonyos százalékot kapsz a kötvényérték után, előbbinél pedig ez növekedhet és csökkenhet is a piac és az állam helyzete szerint.

Érdekes módon a változó kamatozással általában jobban járhatsz, de itt számos makrogazdasági tényezőt kell már mérlegelni. A kérdés itt, hogy mi várható, és neked mi az elvárásod. (Nagyon nem tudsz mellényúlni, ha 3 évre fektetsz be.)

Közép táv: alacsony kockázatú portfólió

Ha ennél kicsit több időt adnál a befektetésednek beérni, például 3-6 évet, akkor a különféle befektetési alapok lehetnek a legjobb választás. Itt bizony már óriási paletta áll rendelkezésedre.

  • Abszolút hozamú alap: ahogy már korábban is írtunk az abszolút alapokról, ezek lényege, hogy sok befektető kisebb befizetését gyűjtik össze, az így összejött tőkét forgatják meg különféle eszközökben a részvényektől és kötvényektől az állampapírokon át a bankbetétekig.
  • Vegyes alap: a vegyes alapokra mondhatnánk, hogy sok az egyben. Ezeknél ugyanis sokféle eszközbe fektetheted be egyszerre a pénzed: egy csomagban vásárolhatsz bizonyos arányt képviselő részvényt, kötvény, állampapírt, bankbetétet, és így tovább.
  • Állampapír- és részvényalap kombinációja: a fentiekhez hasonlóan ezek is kevert portfóliók. A lényeg itt, hogy a „kockázatmentes”, de kisebb hozammal kecsegtető állampapírok, illetve a magasabb hozamú, de rizikósabb részvények csomagjai kibalanszírozzák egymás gyengéit.

Mindnképpen portfólióban kell gondolkodnod, és kerülnöd kell az időzítéseket!

Hosszú táv: magas hozam, stratégia

Ha pedig ennél is hosszabb, hat évnél hosszabb időre terveznél, akkor gondolkodhatsz akár komolyabb befektetési termékekben is.

Ilyenek lehetnek például a részvények, vagy vegyes portfóliók. Ezeket szintén elérheted befektetési alapokon keresztül, de az ETF-ek is jók lehetnek, de ehhez már több szakértelemre van szükség.

Utóbbinál csak rajtad múlik, hogy minimalizáld a kockázatot, tudj választani, és később akár váltani is jól tudj a befektetések között, jól kezeld a portfóliódat.

Éppen ezért a befektetési alapok nagy előnye, hogy nem kell olyan összetett, szakértelmet követelő stratégiát összeraknod, mint itt az utóbbi esetben. A befektetési alapokat szakértők kezelik, és akármilyen kis összeggel befektethetsz, akár rendszeresen is.

ETF-ek esetén nem kezelik a pénzed, ezért a portfólió kialakításban jobban otthon kell lenned. Cserébe az ETF-ek olcsóbb megoldások, mint a befektetési alapok.

Egy jó kezdő stratégiát nem olyan bonyolult összerakni. Ilyen például a jó öreg 60/40 portfólió.

Hogy vehetek ETF-et vagy befektetési alapot?

Azt gondolnád, ehhez valami speciális „brókermegoldásra” van szükség, hogy hétköznapi ember nem tud ilyesmikkel foglalkozni? Nagy tévedés: sokkal egyszerűbb a dolog. Mindehhez ugyanis csak egy értékpapírszámlára van szükséged.

Ezen az értékpapírszámlán a különféle papírjaidat, befektetéseidet jegyezheted, kezelheted ugyanúgy, minta bankszámládon a pénzedet, lekötéseket és egyebeket.

Befektetési alapokat, állampapírokat vagy épp ETF-eket tehát értékpapírszámlával tudsz venni. Ilyen számlát ugyanolyan egyszerűséggel nyithatsz, mint bankszámlát, és a számlanyitás legtöbbször ingyenes is. Persze a költségekre itt is nagyon kell figyelni, de bőven találsz kedvező, korrekt ajánlatokat.

Szinte minden nagyobb banknál tudsz venni alapokat és ETF-eket is. A fenti értékpapíszámlás linken megtalálod az összes értékpapírszámla összehasonlítását.

Az egyzerűség kedvéért, első körben az Erste bank értékpapírszámláját (melyen több száz alap közül választhatsz) és a KBC-t érdemes megnézned (ahol ETF-eket nagyon olcsón vehetsz).

Tennél még hozzá folyamatosan?

Úgy gondolod, most kezdésnek talán nem lenne elegendő az összeg, amelyet befektetnél, de később számítasz további bevételre?

Arra is van módod, hogy most betedd az aktuális összeget és később hozzátegyél még.

Ebben az esetben olyan számlát kell választanod, amely nem záródik le. A tartós befektetési számlára például (TBSz) csak a nyitás naptári évében (gyűjtőév) tehetsz be egyszer pénzt, aztán lezárul. Ezt úgy kerülheted meg, hogy akár minden évben újat nyitsz, amikor további tőke áll már rendelkezésedre.

Vannak ennél egyszerűbb megoldások is, például az életbiztosítással kombinált megtakarítások, ahol folyamatosan tehetsz be pénzt a számládra, hogy így növeld a hozamalapot. Ez a befektetés ráadásul a TBSz számlához hasonlóan kamatadómentes.

Előnyük, hogy sokféle befektetési stratégiát meg tudsz valósítani az eszközalapokon keresztül, hátrányuk, hogy nehéz választani, és szakértelem nélkül valószínű, hogy egy drága megoldást fogsz választani – ezeket ajánlják főként – és ezzel sok százezer forintot elbukhatsz a költségeken.

Ezzel szemben a rövidebb lejáratú választásoknál már játszik a kamatadó. A legtöbb befektetési alapba folyamatosan is befizethetsz, így akár havi 10-20 ezer forintonként is növelheted a befektetésedet. Itt meg van a szabadságod, bármikor felveheted a pénz, viszont kamatadót fizetned kell. (a hozam 15%-át)

Az ETF-ek esetében álláspontunk szerint legalább (kb.) 600 ezer forintot érdemes betenni egyszerre, ezeknél ugyanis számolnod kell azzal, hogy a vásárlás minimum költsége ekkor éri a maximumát. (pl. vásárlási költség 0,3% de min. 7 EUR).

Éppen ezért, ezeknél tanácsosabb megvárni, amíg összegyűlik egy nagyobb összeg, amivel kezdhetsz, de a fent leírtak alapján itt a 6 éven túli időtáv, ami mérvadó. Ezek haladóbb termékek, ha ilyenbe vágod a fejszéd, akkor előbb kérdezz minket!

Mennyit vársz tőle?

Sok helyen olvasni irreális hozamokról, világváltó lehetőségről, vissza nem térő alkalomról, de a nagy bukta elkerülése érdekében fogadd el: nincsenek csodák a pénzpiacon.

A „túl szép, hogy igaz legyen” kategória minden valószínűség szerint csak veszíthetsz. A realitás talaján maradva a következő évesített hozamok lehetnek ma megalapozottak közepes vagy magas kockázat mellett.

  • 1 év 2% / év
  • 3 év 3,5% / év
  • 5 év: 5% / év
  • 8 év: 6,5% / év
  • 10 év: 7,5% / év
  • 10+ év: 8% / év

Azért merünk ilyen konkrétan írni ezekről, mert a piac törvényei, a kereslet-kínálat, ugyanígy pedig a hozam-kockázat páros kibalanszírozza egymást, hiszen ezek egymás függvényei. Ezek természetesen nem a jövőt mutatják sokkal inkább a múltbeli eredményeket. Valamint ezek átlagok!

Ennél magasabb hozamokat ígértek neked? Akkor olvasd el ezt a cikket: Te mekkora hozammal elégszel meg?

Ha még mindig hiszel a mesékben, akkor olvasd el ezt is: Ha túl szép, hogy igaz legyen…

Minél kockázatosabb a befektetésed, annál nagyobb a szórása, vagyis annál többet, vagy kevesebbet is érhet a befektetésed, mikor fel akarod venni.

Minél jobban ingadozhat a befektetésed, és minél rövidebb az időtáv, annál nagyobb kockázatot vállalsz. 

A fentiek tehát nem kőbevésett számok, de tájékoztató jelleggel mégis hasznosak lehetnek számodra, hogy ha ezektől nagyban eltérő számokat dugnak az orrod alá, akkor érezd, itt valami furcsaság lehet.

Persze lehet ennél magasabb éves hozamot is elérni, de látnod kell, hogy itt már magasabb kockázattal kell számolnod. A kockázat mértékét leginkább az állampapír-kötvény-részvény arány határozza meg a portfóliódban. Minél inkább az előbbiek dominálnak, annál kisebb a hozam, de annál biztosabb a portfóliód.

Ha a fele portfóliód állampapír 3 százalék, a másik fele részvény 8 százalék hozammal, akkor a portfóliód hozama (3+8)/2 = 5,5 százalék lesz. Ahogy növeled egyik-másik elem arányát, úgy változik az átlagos hozamod is.

Számolj a költségekkel

Amikor 10-20 ezer forintot akarsz befektetni 1-2 évre, akkor valójában szinte elhanyagolható az, hogy mennyi hozamot fogsz kapni, és sokkal fontosabb a számlavezetési díjad és egyéb fix költségeid.

Gondolj bele…

Az első évben beteszel mondjuk havonta 10.000 forintot. Az első 10.000 forintot 12 hónapig kamatozik, az utolsó 10.000 viszont már csak év végén kerül befizetésre, vagyis nincs kamata. Az átlagos számlaegyenleged tehát 60.000 Ft. Ennek az 5%-a 3.000 Ft. Ebből lejön 16% kamatadó, így a teljes hozamod 2.520 Ft.

Ezzel szemben, ha mondjuk kockázatmentesen 2%-os kamaton fektettél volna be, akkor 1.008 Ft kamatot kaptál volna.

A különbség 1.512 Ft. Biztosan ezért keresel 5%-os hozamot?

Tegyük fel találsz egy számlát, ami valóban 5% kamatot kínál. (Ehhez már komoly kockázatot is vállalnod kell, de ettől tekintsünk most el.)

A számlavezetés díja 300 Ft / hó.

Ekkor keletkezett 12*300 Ft költséged, vagyis 3.600 Ft.

Ez több mint duplája annak, mint amit a magasabb hozammal nyertél.

Persze havi 20.000 Ft esetén és nem egy év, hanem két év esetén már kicsit mások a számok.

Havi 20.000 Ft 5% kamattal: 21.686 Ft hozam a kamatadó után.

Havi 20.000 Ft 2% kamattal: 8.508 Ft hozam a kamatadó után.

A különbség: 13.178 Ft

Javaslatom tehát, ha kis összegeket rövid távra akarsz befektetni: Ne magas hozamot, hanem ingyenes számlát keress. Ez lehet akár a sima bankszámlád is, ha nem találsz jobbat. Még az utalás költsége is jelentős tétel lehet bizonyos bankszámláknál.

A legjobb szerintem, ha nyitsz egy értékpapírszámlát az államkincstárnál. Ezt követően bankkártyával tudsz majd online állampapírt venni. Ez 2-3%-os garantált kamatot jelent és teljesen ingyenes minden.

Ehhez ezt a két cikket olvasd el:

Magyar Állampapír: minden amit tudnod kell

Hogyan vegyél / adj el állampapírt, hogy a legjobban járj?

Garancia? Kitől? Mire? Miből?

A végén mindenképp szeretnénk felhívni a figyelmed egy általános “parasztvakításra”, amelynek sajnos sokan bedőlnek. Számos befektetésnél olvashatod, hogy a szolgáltató garantálja a kimagasló hozamot, illetve a pénzed biztonságát.

Itt máris egy logikai bukfenc:

ha tényleg akkora biznisz ez, akkor miért nem ő maga lovagolja meg ezt a lehetőséget amennyire csak lehet, és előzi be így az egész piacot?

Ehelyett azt csinálja, hogy szétkürtöli a világban a tutit, és minél több befektetőt von be ebbe, ami persze felsrófolja az árat a kereslet nagyságával? Ugye, hogy nem stimmel valami.

A garantált befektetések, melyek magas hozamot kínálnak általában valamilyen trükköt alkalmaznak, amit nem látsz.

Vagy olyan magas a költsége, hogy amit az egyik kezével ad, a másikkal elvesz, vagy a befektetésekben van valamilyen rejtett buktató. Ilyenek például a garantált hozamú nyugdíjbiztosítások, vagy a tőkevédett befektetési alapok.

De ennél sokkal rosszabbak is vannak a “garantált” kategóriában. A legtöbb ilyen ajánlat, amit hallok ügyfelektől jobban megnézve kiderül, hogy egyszerűen csak nem igaz. Valaki elhallgat valamit.

Amikor döntesz, mindig a leírt, szerződésben szereplő dolgok alapján dönts, ne pedig az üzletkötő elmondása alapján.

Valamekkora kockázattal mindig számolnod kell, hiszen egy állam is becsődölhet, tehát az államkötvény is bebukhat. A piaci mechanizmusok azonban az időszakos megingások, kilengések mellett azonban szép folyamatosan kibalanszírozzák a történéseket.

Ezért is fontos a diverzifikáció, hogy még az időszakos mélypontokat is tudja korrigálni egy másik befektetésed aktuális erősödése.

Szeretnél jó döntést hozni egy konkrét pénzügyi kérdésben?

TEDD FEL KÉRDÉSED ÉS 24 ÓRÁN BELÜL VÁLASZOLUNK!

Sokan százezreket spóroltak meg azzal, hogy megírták kérdésüket mielőtt elfogadták egy ügynök, vagy pénzintézet ajánlatát. Próbáld ki, INGYEN!

TEDD FEL KÉRDÉSED MOST!