Akik nem sokat foglalkoztak eddig a befektetésekkel gyakran azt kérdezik tőlünk, hogy nem ismerünk-e valakit, aki “kezelné a pénzüket”. Egy profi, aki szól, ha venni kell, és szól ha eladni, így kézben tartja a dolgokat. Pontosan erre az igényre adnak választ az abszolút hozamú befektetési alapok. Lássuk, hogyan…

Nos, nincs olyan szakértő, aki szívesen bíbelődne naponta az ügyfelei befektetéseivel egyenként, és ha lenne is, a költsége jóval meghaladná az elért plusz hozamot. Nem túl költséghatékony megoldás minden ember mellé kirendelni egy szakértőt, aki naponta ellenőrzi a befektetéseket, nemde?

Ha akad is erre jelentkező azt javaslom, hogy nagy ívben kerüld el. A jövőt senki nem fogja megmondani, és egyébként sem lenne célszerű senkit megfizetni azért, hogy a néhány millió forintunkat kezelgesse. Szerencsére erre nincs is szükség, hiszen sok más, hozzád hasonló kisbefektető szeretné pontosan azt, amit te: magas hozamot, alacsony kockázattal.

Erre vannak a befektetési alapoknál az alapkezelők. A befektetési alapokról általánosságban itt már írtunk:  Mik azok a befektetési alapok?

Mi az abszolút hozamú alap?

Az abszolút hozamú alapok lényege, hogy sok befektető pénzének együttes befektetéséről és vagyonkezeléséről gondoskodik: összegyűjtik a kisbefektetők pénzeit, és az így összejött tőkét forgatják meg különféle eszközökben. Ezek az alapok számos különböző eszközbe fektethetnek a részvényektől és kötvényektől az állampapírokon át a bankbetétekig.

A sok hozzád hasonló kisbefektetők befizetéseiből nagy pénztömeg gyűlik össze, így az alap relatíve alacsony költségek mellett is képes megfizetni egy komplett szakértői gárdát, akik az alap menedzselésével foglalkoznak. Jellemzően több elemző foglalkozik a piaci körülmények változásának vizsgálatával, és egy portfólió menedzser hozza meg a végső döntéseket.

Magánemberként aligha tudnánk ennyi időt, szakértelmet fordítani a piac tanulmányozására, nem beszélve a nagy pénztömegnek köszönhető széleskörű diverzifikációról és kockázatkezelésről.

Az alapok összetétele tehát teljes mértékben a szolgáltató, vagyis az alapkezelő felelőssége. Más befektetési alapoktól eltérően itt nincs egy előre meghatározott fix eszközosztály amelybe mindenáron be kell, hogy fektessék a tőkét. Az alapkezelő igyekszik mindig az adott körülményekhez illeszkedő akciókat végrehajtani.

Nézzünk egy példát:

Ha nem abszolút hozamú alapot veszel, hanem például egy magyar részvényalapot, akkor az alapkezelőnek kötelessége a pénzed magyar részvényekben tartani. Itt tehát az eszközallokáció, vagyis a befektetésed elosztása a te felelősséged. Ha a magyar részvények esnek, akkor az alapkezelő nem tehet semmi, legfeljebb próbál olyan magyar részvényeket venni, melyek árfolyama kevésbé csökken majd.

A magyar részvényalap stratégiája az, hogy magyar részvényeket vesz. Ez egyértelmű, igaz?

Ezzel szemben az abszolút hozamú alap stratégiája az, hogy minden piaci körülmények között próbáljon meg magasabb hozamot elérni, mint a kockázatmentes hozam. A vezérelv itt, hogy szigorú kockázatkezelés mellett kezelik a befektetéseket úgy, hogy a lehető legmagasabb hozamot hozzák.

Ezek az alapok nagyon szigorú kockázatkezelést alkalmaznak, vagyis nem rulettet játszanak az ügyfelek pénzével. Amikor abszolút hozamú alapot választasz, gyakorlatilag egy szakértői gárdát választasz, akik a meghatározott stratégia szerint fogják kezelni a pénzed. A te felelősséged, hogy jó gárdát, és jó stratégiát válassz.

Kinek lehet jó választás az abszolút hozamú alap?

A befektetési alapok legnagyobb előnye, hogy akár kis összeggel is el lehet kezdeni a befektetést, hiszen az alapban a sok kisbefektető pénze összeadódik. Már akár 50-100 ezer forinttal is érdemes lehet elindítani egy ilyen befektetést, ekkor nyilván a fix költségekre kell odafigyelni, mint például a számlavezetési díj. (A költségekről később…)

Ezáltal mód nyílik arra, hogy akár kisebb összeg befektetésével is diverzifikált, részvényeket, kötvényeket és egyéb eszközöket egyaránt tartalmazó portfóliód lehessen. Ráadásul mindezt úgy, hogy nem neked kell kimazsolázni, mely papírokat szeretnéd megvásárolni. Ez nyilván kicsiben költséghatékonyabb is, hiszen több tízmillió forint kell egy valamirevaló portfólió összeállítására, ha nem használsz valamilyen alapot. (pl. ETF)

Ebből fakadóan tehát kevésbé tapasztalt befektetőknek is lehet ajánlani ezeket az alapokat, azonban fontos, hogy megértsd, hogy ezek nem a fél éves bankbetétet helyettesítik. Csak akkor fektess ilyen alapba, ha nem okoz gondot 10-20, vagy akár 30%-os veszteség, és legalább 2 évig nincs szükséged a befektetett összegre.

Másik előnyük, ami miatt a rutinosabb befektetőknek is érdemes lehet némi pénzt ilyen alapban elhelyezni, az a kockázatkezelés. Ha rutinos befektető vagy, akkor az egyik legnagyobb érved valószínűleg az abszolút hozamú alapok ellen azok költségei. Nyilván az alapkezelést meg kell fizetni, és ha ebben nem látsz értéket, akkor adódik a kérdés: miért is fektetnél ilyen alapba?

Az egyik ok a “Több szem, többet lát”. Vagyis lehet, hogy te nagyon ügyesen kezeled a pénzed, de a pénzpiacon senki sem mindent tudó. Elég csak egyszer mellényúlnod, és minden eddigi hozamodat elveszítheted. Ha a portfóliódban van olyan elem, amit nem te kezelsz, akkor azt a pénzt megvédheted a saját stratégiád hibáitól is.

Ki tudja, hiszen egy szakértő lehet, hogy időben észrevesz valamit, amit te nem. Ez is egyfajta kockázatkezelés.

Még egy, egyáltalán nem elhanyagolható dolog, hogy ezek az alapok a csökkenő piacokon is tudnak pénzt keresni. Ez a mai piaci környezetben elég jól hangzik, hiszen mind a részvények, mind a kötvények igen kockázatosak.

“Mi van, ha minden esni kezd?”

Passzív, indexkövető alapokkal nehéz ilyen helyzetben pénzt keresni, és a legtöbb kisbefektető nincsen felkészülve arra, hogy esetleges short pozíciókat vegyen fel.

Az abszolút hozamú alap azonban erre is képes, és mivel az alapkezelők folyamatosan a piacon tartják a szemüket, ezért ismét csak azt tudom mondani, hogy nem árthat, ha a pénzed egy szelete ilyen alapokban van elhelyezve.

Mik az abszolút hozamú alapok hátrányai?

Sok szépet és jót olvashattál, de azért nem kell hanyatt esni. Attól, hogy a stratégiája az, hogy hozamot akar elérni, még egyáltalán nem biztos, hogy ez sikerül is neki.

Természetesen, mint mindennek, így ezeknek az alapoknak is megvannak a maga gyengéi. Sok alap hosszabb távon sem képes túlszárnyalni még a kockázatmentes befektetések hozamait sem. Sőt, nem ritka eset, hogy ezek az alapok bizonyos időszakban mínuszosak, tehát veszteségesek.

Itt például az egyik legrosszabbul teljesítő abszolút hozamú alap árfolyamát láthatod, mellette egy pénzpiaci alappal, mely gyakorlatilag kockázatmentes:

elso-magyar-daytrade-vs-penzpiaci

Ez egy remek példa arra, hogy belásd, még a legjobb szakértők sem képesek minden évben két számjegyű hozamokat elérni. Ezt kár is bárkitől elvárnod. Természetesen ennél jóval szebb képet látunk, ha a nagyobb és ismertebb alapkezelőket és alapokat vizsgáljuk:

abszolut-hozamu-alapok-hozamai

Forrás: BAMOSZ

De ne feledd: ezek az alapok éppen azért kedveltek, mert eddig jól hoztak. Ha rosszul hoztak volna, valószínűleg már megszűntek volna, de ha nem, akkor sem látnád őket ebben a táblázatban. A lényeg, hogy tisztában legyél azzal, hogy a múltbeli hozam nem garancia a jövőre nézve, az lehet szimplán egy statisztikai véletlen is.

Mivel sok abszolút hozamú alap van, ezért lesznek kiemelkedően jók, de nem feltétlen azért, mert jobbak az alapkezelők. Én azt gondolom, hogy a Concorde, az OTP és az Aegon alapkezelői minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a legjobb kockázat és hozam arányt érjék el, ezért ezeket az alapokat szívesen ajánlom.

De ami még sokkal fontosabb az az, hogy a saját beállítottságodnak és kockázattűrő képességednek megfelelő alapot válaszd, és tisztában legyél a befektetésed kockázatával.

Ráadásul a szakértelem pénzbe kerül, és az alap kibocsátója, sőt a forgalmazója is akar keresni rajta. Vagyis akár nyersz, akár veszítesz, a költségeket fizetned kell.

Nézzük ezeket:

Abszolút hozamú alapok költségei

Két oldalról jelenhetnek meg költségek, ezeket válasszuk külön:

1. Az értékpapírszámla és az alap megvásárlásához kapcsolódó költségek

2. Az alap kezelésének, tehát magának az alapnak a költségei

Míg előbbit a befektetési alapot értékesítő brókercég, vagy bank határozza meg, utóbbit a befektetési alapkezelő. A befektetési alapok vásárlásához értékpapírszámlára van szükséged, melynek jellemzően van egy számlavezetési díja, és a vásárlásokért a közvetítő némi jutalékot számolhat fel.

Az első lépés tehát, hogy egy kedvező értékpapírszámlát kell választanod, ahol olcsón, megfelelő befektetési alap kínálatot tudsz elérni. Erre mi főleg a KBC-t és Erste-t szoktuk javasolni, de az értékpapírszámlák teljes összehasonlítását is elvégeztük neked.

Az alapok megvásárlásának költsége tehát az értékpapírszámlától függ. Míg mondjuk az Erste 1,5%-ot felszámol egy Aegon alap megvásárlásáért, addig az Aegon értékpapírszámlája teljesen ingyenes minden szempontból. Hátránya viszont, hogy csak Aegon alapokat tudsz elérni.

Értékpapírszámlákhoz kapcsolódó költségek:

1. Számlavezetési díj

2. Befektetési alap vásárlásának jutaléka

3. Eladási jutalék (akkor számolhatják fel, amikor kiszállsz az alapból)

4. Kiutalás költsége

5. Adók, melyekről már írtunk: befektetések adózása

A befektetési alap költségei

Mivel ezeknél az alapoknál is sok apró részlet van, amelyek bizony nagymértékben megdobhatják a költségeket, mindenképp nézd át a várható költségek részletezését. Minden alapnak van egy úgynevezett KIID dokumentuma, melyet megtalálsz, ha beírod a Google-be az alap nevét + azt, hogy KIID, de a szolgáltatóknak is kötelességük ezt közzétenni.

Ebben megtalálod az alap 2-3 oldalas összefoglalóját és kulcs számait, mint például a költségeit.

Itt az alapból levont “folyó díjakat”, vagy “folyó költségeket” kell megkeresned. Ez mutatja meg, hogy évente hány százalékot vonnak el a befektetésedből a költségek fedezésére.

Ennyivel legalább túl kell teljesítenie a kockázatmentes hozamot, hogy egyáltalán nullán legyél. Ráadásul a kockázatmentes hozammal még mindig rosszul jársz, hiszen te extra kockázatot vállaltál!

Találsz még egy “Maximális vételi jutalék” megnevezésű költséget is. Ez általában 5% körül alakul, de ne ijedj meg. Ez csak egy elméleti maximum, amit kötelező feltüntetniük. Valójában ezt a jutalékot az értékpapírszámla költségei között fogod megtalálni, ahogy fent leírtam.

Ezek az alap fix költségei, tehát akkor is levonják ezeket, ha az alap negatívan teljesít.

És ott van még a sikerdíj:

A sikerdíjat egy bizonyos referencia hozamnál magasabb hozam elérése esetén vonják a referencia hozam és az adott évi hozam különbségéből. Ha tehát a referenciahozam az adott évben 4%, az alap pedig 10%-ot ér el, akkor a 6%-os különbség 20%-át fogják elvonni, tehát 6%*0,2= 1,2%-ot.

A referencia hozam általában RMAX, MAX, vagy ZMAX. A ZMAX index a 3 hónapnál rövidebb állampapírok, az RMAX index a három hónap és 1 év közötti hátralévő futamidejű állampapírok, a MAX index pedig az 1 évnél hosszabb lejáratú papírok indexe, vagyis valamilyen “kockázatmentes” hozam.

Egyrészről a sikerdíj motiválja az alapkezelőt a magasabb hozam elérésére, másrészről viszont ezáltal arra is motiválja, hogy kockázatosabb manővereket hajtson végre. (A veszteségért nem kap büntetést, a nyereségért viszont jutalmat kap.)

Mi számít sok / kevés költségnek?

A nyilvános befektetési alapok költségeit az MNB honlapján megtalálod, innen készítem a következő kimutatásokat, hogy képet kapj az abszolút hozamú alapok általános költségeiről, és legyen viszonyítási alapod.

A TER mutató (Total Expense Ratio, azaz teljes költség-mutató) magában foglalja az alap minden költségét, így alkalmas az alapok összehasonlítására.

Az abszolút hozamú alapok átlagos TER mutatója jelenleg 1,6%, de ebben az intézményi alapok is szerepelnek, melyeket magánszemélyként nem tudod megvenni, és alacsonyabb költségekkel dolgoznak.

Nézzük meg kibocsátónként a magánszemélyeknek kínált abszolút hozamú alapok költségeit (2015-ös adatok):

abszolut-hozamu-alapok

Jellemzően tehát ezzel az 1,6% körüli éves költséggel kell számolni, amikor abszolút hozamú alapot keresel, és ehhez viszonyítva tudod megnézni, hogy drága, vagy olcsó egy alap. Természetesen semmi sem drágább annál, mintha egy rossz alapkezelőt választasz, a szakértelmet meg kell fizetni, de fontos, hogy tudatosan döntsd el, hogy megéri-e neked.

Néhány “klasszikus”, mondhatni “sztár” abszolút hozamú alap költsége és teljesítménye (2016.12.10.):

sztar-alapok-koltsegei

Miként válassz abszolút hozamú alapot?

Mivel ezek az alapok sokféle eszközbe fektetnek, ezek alapján nagyon különbözőek lehetnek a kockázat, a hozam, az ajánlott időtáv és a követett befektetési politika mentén. Olyan alapot kell keresned, amelynek befektetési politikája és célja a lehető legközelebb áll a te személyes elképzeléseidhez.

Van, amelyik a maximális biztonságra törekszik, mások pedig inkább több kockázatot vállalva, de több hozamot kívánnak elérni. Ezt mindenképp olvasd el az alap stratégiájában. A kockázati szintet minden KIID dokumentumban kötelező megjelölni 1-7-ig. Minél kisebb számozást kap az alap, annál biztonságosabb. (Annál kisebb az alap várható szórása.)

kockazati-profil

Végül pedig mindenképp vedd figyelembe, hogy mi az alap devizaneme. Ugyanis a devizák árfolyamingadozásai ugyancsak kihatnak a forintban vizsgált hozamra. Ha mondjuk az a deviza, amelybe fektettél, nagyon legyengülne a piacon, akkor akár mínuszban is kijöhetsz, még ha amúgy pozitív is lenne a hozam.

Néhány hasznos tipp

Ha körül szeretnél nézni az abszolút hozamú alapok piacán, akkor javaslom, látogass el a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (egyszerűbben BAMOSZ) honlapjára.

Itt megtalálod az egyes abszolút hozamú alapok rövidebb (3 havi) és hosszabb távú (10 éves) teljesítményét és kockázatát, szórását is! Ez persze nem minden: keress rá a téged érdeklő alap nevére, és így megtalálod az alapkezelő által közzétett leírást az adott alapról.

Nem kell egyetlen alapban gondolkodnod, nyugodtan válassz akár többet is. Ha olyan helyen nyitsz értékpapírszámlát, ahol elég nagy a kínálat, akkor több alapkezelő alapjai közül is válogathatsz, és vehetsz akár Concorde és OTP alapokat is egy számlára.

+egy életre szóló tanulság:

Most, hogy ismered az abszolút hozamú alapok működését, van itt még valami, amin érdemes elgondolkodnod, és azt hiszem, ha ezzel mindenki tisztában lenne, akkor sok rossz befektetési döntéstől megkímélhetnék magukat az emberek.

Szerinted kit vesz fel az OTP, hogy menedzselje a Supra 119 006 392 757 Ft-os vagyonát? Nyilván Magyarország legprofibb portfóliómenedzserét, nem? Hová megy szerinted dolgozni a legprofibb befektető Magyarországon? Nyilván, ahol a legnagyobb alapot kezelheti, ahol a legjobban megfizetik. Nagy alapkezelőhöz, mint az OTP, Concorde, Aegon, stb…

Vagyis: a legprofibb befektetők kezelik ezeket az alapokat, akiknek komplett csapat áll a rendelkezésükre, minden információjuk megvan, rengeteg szoftveres támogatást kapnak, és a piaci információkat jóval előtted ismerik, folyamatosan követik.

Azt szeretném, hogy amikor legközelebb valaki ajánlja majd neked a “tuti befektetést”, meg a HAVI 2%-ot termelő robotot, vagy a szuper IPO-t, vagy a penny stockot, akkor gondolj arra, hogy nálad ezerszer több információja van a piacnak, és ha ez olyan tuti lenne, már rég ráugrottak volna a profik.

És most nézd vissza kérlek az elért hozamokat: 10 éves távon 10,6% a legmagasabb érték a táblázatban úgy, hogy közben az alapkamat is volt, hogy 8% körül volt Magyarországon. Ha ezek a profik alig képesek két számjegyű hozamokat elérni, akkor miből gondolod, hogy a biztosítási ügynököd, vagy a haverod robotja majd megcsinálja?

Ha akkora ász lenne, akkor nem értékesítő lenne. Miért hiszed el szó nélkül a 15%-os hozamot, amikor láthatod, hogy ez aligha lehetséges ésszerű kockázatvállalás mellett?

Persze, kockáztathatsz nagyobbat, és elérhetsz ennél magasabb hozamot, a határ a csillagos ég. De a fontos, hogy a kockázat és a hozam mindig kéz a kézben jár, és aligha tudsz majd egy “nagy ötlettel” jobb eredményt elérni hosszú távon, mint az ország legjobb portfóliómenedzserei.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az abszolút hozamú alapnál ne lehetne jobb befektetést találni (már csak a költségek miatt is), csak azt, hogy az elvárásaidat ezeknek a tényeknek a tudatában érdemes a realitás talajára hozni.

Szeretnél jó döntést hozni egy konkrét pénzügyi kérdésben?

TEDD FEL KÉRDÉSED ÉS 24 ÓRÁN BELÜL VÁLASZOLUNK!

Sokan százezreket spóroltak meg azzal, hogy megírták kérdésüket mielőtt elfogadták egy ügynök, vagy pénzintézet ajánlatát. Próbáld ki, INGYEN!

TEDD FEL KÉRDÉSED MOST!