2018 elején minden befektető azt kérdezi, hogy mikor jön már a medve? Meddig érdemes még beszállni? Sajnos ezt senki nem tudja megmondani, és ahogy korábban már írtam, nem is ez a jó kérdés: A tökéletes időzítés illúzió.

Az viszont egy jó kérdés lehet, hogy adott kockázatokat vállalva mégis mi a reális hozamelvárás ma a világban? Ebben a cikkben mutatók néhány portfóliót, amit szakértők állítottak össze.

Másik szakértők pedig megszakértették az eszközallokációk várható hozamát és szórását, amiből kikerekedett egy várható hozam…

Azt, hogy neked megéri-e ekkora hozamért befektetni azt döntsd el te.

Arról, hogy miért kell portfólióban gondolkodni már itt írtam: hogyan alakíts ki portfóliót?

Kiknek a portfólió ajánlását fogjuk vizsgálni?

5 híres befektető portfólióját vizsgáljuk:

Néhány információ róluk:

David Swensen: A Yale egyetem befektetési alapjait kezelő szakember, számos tudományos cikk és könyv szerzője. Sokan a szakma legjobbjának tartják. 1985 óta kezeli a Yale befektetéseit, mely több mint 26 milliárd dolárt tesz ki.

Ray Dalio: Amerikai milliárdos befektető, fedezeti alapkezelő és filantróp. A Bridgewater Associates alapítója, mely a világ egyik legnagyobb fedezeti alapja. (Hedge Fund)

Harry Browne: Amerikai író, politikus és befektetési tanácsadó. A Liberális Párt elnöki jelöltje volt az 1996-os és 2000-es amerikai választásokon. 12 könyvet írt, amelyekből összesen több mint 2 millió példányt adtak el. 2006-ban meghalt.

John Bogle: Amerikai befektető és üzletember. Ő a Vanguard Group alapítója és nyugalmazott vezérigazgatója. 1999-es könyve, a „Common Sense on Mutual Funds” bestseller lett, és klasszikusnak tekinthető a befektetési közösségen belül.

Warren Buffet: Üzletember és befektető. Buffett a Berkshire Hathaway elnöke és vezérigazgatója. A világ egyik leghíresebb befektetője, akit gyakran idéznek mind hétköznapi, mind szakmai körökben. (Mibe fektet Warren Buffet?)

A portfóliók elosztása és várható eredményei

Ez a táblázat 7 minta portfóliót tartalmaz, a hozzájuk kapcsolódó ETF-ek tickerjével, ha valaki esetleg szeretné megnézni a felépítéshez szükséges elemeket. (Mi az ETF?)

Egyel jobbra láthatod, hogy milyen eszközosztályba fektet az adott ETF, és tovább haladva pedig a portfóliókban használt eloszlásokat láthatod.

Portfólió eloszlások és becslések

 

Richard Shaw a QVM Group szakértője egy cikkében elemezte ezeket a portfóliókat, és 25 ezer szimuláció alapján kiszámolta a várható hozamokat és azok szórását. A szimulációhoz kétféle adatsort használt. Az egyiket a JP Morgan eszközosztályokra vonatkozó előrejelzései adták, a másikat pedig a Research Affiliates becslései.

Ezek alapján kiszámolta, hogy mekkora átlagos éves hozam várható a portfólióktól, valamint milyen esésre kell számítanunk várhatóan. Az átlag hozam per volatilitás a kockázathoz arányló hozamot mutatja. Minél magasabb, annál több hozam jut egy egység szórásra.

A tesztek során persze sokféle eredmény kijött. Shaw ezt is táblázatba foglalta nekünk attól függően, hogy mennyire valószínű az adott hozam. Minél inkább a táblázat alját vagy tetejét nézzük, annál valószínűtlenebbek az adott kimenetelek. Az átlagot az 50-edik percentilisnél látjuk.

A JP Morgan adatai alapján így alakulnak a várható hozamok:

A Research Affiliates adatai alapján pedig így:

Nem azok az egetverő hozamok, amikre számítottál?

Nos, először is ne feledd, hogy ezek csak 10 évre becsült hozamok, és dollárban. Másrészről a piacok 2018 elején igen magas árazáson forognak, ezért a szakértők igen alacsony növekedést jósoltak, és egy nagyobb esés is benne van a levegőben.

Fontos látnod azonban, hogy 10 éves táv nem számít soknak egy részvénybefektetésnél. Ahogy erről már volt szó korábban, nem tudjuk, hogy érdemes-e kivárni.

Sokkal inkább az a fontos, hogy felismerd a saját kockázatvállalási hajlandóságod. Láthatod, hogy a Buffet féle portfólió például nem sokat törődik az árfolyamingadozásokkal. Buffet hosszú távon gondolkodik, és hosszú távon a részvények a nyerők.

A portfóliók kialakítása mögött nincsen nagy varázslat, valójában senki nem tudja, hogy melyik lesz a legjobb. Ha tudod, mit csinálsz, akkor módosíthatsz a portfóliókon. Például, ha magasabb hozamot szeretnél, akkor az S&P500 –at lecserélheted egy Value S&P500 Etf-re, vagy egy MSCI WORLD Value ETF-re. A külföldi piacoktól magasabb hozamot várhatsz, szintén a value cégektől.

Eltolhatod a portfóliódat a kis cégek felé is, vagy állíthatsz az arányokon, hogy magasabb legyen bennük a részvények aránya. Az amerikai kötvény ETF-ek helyett használhatsz természetesen magyar állampapírokat is, melyek magasabb hozamot kínálnak és a dollár árfolyammozgásától is védenek.

Ne csapd be magadat, hogy inkább a múltba tekintesz vissza. Ha ezeknek a portfólióknak a 15 éves teljesítményét mutatnám meg, akkor 8% feletti hozamokat látnál. Könnyű a múltat bemutatni, de a helyzet most más, mint 15 éve.

A múltbeli hozam nem garancia a jövőre!

Sajnos nem találtam kellően hosszú adatsort minden portfólióra, de lefuttattam egy backtestet a PortfolioVisualizeren a 60/40-re és a Warren Buffet féle elosztásra.

Az eredmény a következő:

8,22% és 9,28%-os éves hozam dollárban, több mint 20 éven keresztül. Nem rossz eredmény, két ilyen egyszerű portfóliótól. Visszatekintve tehát nagyon szép eredményeket értek el, a jövő azonban kérdésesebb.

Egyrészről nem tudhatjuk, hogy melyik kimenetel következik be, tehát akár magasabb, akár alacsonyabb hozamokra is számíthatnak a befektetők. Érdemes viszont reálisan látnod a piacot, mert a túlzott elvárások túlzott kockázatvállalást eredményezhetnek.

Amint látod ezek a portfóliók is volt, hogy 30-46%-ot veszítettek az értékükből. Ha nem bírod ezt a kockázatot, akkor válassz biztonságosabb elosztást.

Szívesen tanulnál a pénzügyekről? Íme, egy 14 napos, ingyenes kihívás és tréning!

Szeretnél szakértői segítséget? Kérj valódi pénzügyi tanácsadást!