A befektetési alapok körében hatalmas népszerűségnek örvendenek a tőkevédett befektetési alapok. Az emberek örömmel fektetnek be tőkegarancia mellett és senki nem teszi fel a kérdést: hogyan képes a bank tőkegaranciát vállalni a kockázatos befektetésekre.

Miért az évszázad üzlete a tőkevédett befektetési alap? (a bankok szerint)

A befektetési alapokról részletesen itt olvashat.

100%-os tőkevédelem mellett, vagy akár hozamgarancia mellett részesedhetünk a távol keleti vagy orosz részvények hozamaiból, vagy kedvenc márkáink nyereségéből. A tőkevédett alapok előnye, hogy nem közvetlenül vásárolják meg a hozamot termelő befektetési eszközöket (pl. részvények, kötvények stb.), hanem egy opciós ügylet révén jogot vásárolnak arra, hogy a befektetők a kockázatos befektetési eszközök pozitív hozamából részesedjenek, míg negatív teljesítmény esetén veszteség nem éri őket.

Likvid, biztonságos, magas hozamú. Minden, amit egy befektetéstől elvárunk. Ez hát a csodatermék?

K&H fix plusz 19 származtatott nyílt végű befektetési alap

K&H tőkevédett befektetési alap

Ki ne akarna ilyen hozamokat elérni tőkegarancia mellett?

A tőkevédett befektetési alapok legnagyobb félrevezetése

Nincs szó tőkegaranciáról. Nincs szó arról, hogy valaki a veszteség esetén jót állna a pénzünkért. A tőkevédelem mindössze egy befektetési stratégia, ami azt mondja, hogy a befektetés értéke a védett időszak végén nem lesz kevesebb, mint az az összeg, amit egykor betettünk. Ez pofon egyszerű. De hogyan fektetnek akkor részvényekbe, és hogyan garantálják mégis a tőkénket?

A védett időszak általában 3 vagy 5 év. Az alapkezelőnek annyi a dolga, hogy biztos legyen abban, hogy a befektetés értéke 3 / 5 év múlva ne legyen kevesebb, mint ma. Hogyan oldhatja ezt meg?

Példa a tőkevédett befektetési alap stratégiájára

Tegyük fel, Ön befizet 1.000.000 forintot egy tőkevédett befektetési alapba, 5 évre. Ebből a bank 6%-os kamaton leköt annyit, hogy az 5 év múlva 1.000.000 legyen, vagy ugyanennyit állampapírokba fektet. Általában a második megoldást választják, azaz, (1.000.000 / 1,06 =) 747.258 forintot  állampapírokba fektetnek, ami pont kitermeli a befektetés tőkéjét az 5. évre. Ön azt hitte, hogy a pénze részvényekben lesz? Nem egészen.

Ezután a fennmaradó 252.741 forintból levonja az alapkezelési költséget, mondjuk 102.741 forintot, és marad 150.000 forint, amiből a hozamot kell produkálnia. Mivel ilyen kevés pénzből csak nagyon kockázatos befektetésekkel lehet magas hozamot elérni, ezért az alapkezelő ezt a pénzt általában úgynevezett opciók vásárlására használja fel. Mi az opció?

Az opció azt jelenti, ha ma 6.200 Ft az OTP részvény, akkor fizetnek valakinek, mondjuk 200 Ft-ot, hogy megvehessék egy év múlva a papírt 6.700 Ft-ért, ha akkor ennél több lesz az ára. Ha egy év múlva 8.000 Ft a piacon az OTP és én megvehetem 6.700 Ft-ért, nyertem 1.300 Ft-ot mínusz a 200 Ft opciós díj. Ha egy év múlva 4.500 Ft az OTP, szomorúan kidobom a papírom. Ekkor elbuktam a 200 Ft opciós díjat.

A hozamvédelemre vonatkozó ígéret a védett időszak zárónapjára szól, így abban az esetben, ha a befektető a védett időszak időtartama alatt visszaváltja befektetési jegyét, a befektetőt kizárólag a visszaváltási megbízás elszámolási napján érvényes nettó eszközérték – csökkentve a visszaváltási költségekkel – illeti meg, a hozamvédelemre vonatkozó ígéret nélkül.

Mit jelent ez a gyakorlatban. Megéri a tőkevédett befektetési alap?

A valóság sajnos sokkal szomorúbb képet fest, mint ahogy a színes prospektusokban látszik. Mivel a befektetés mindössze 15%-a dolgozik, ezek az alapok általában nem hoznak többet az évi 2-4%-nál. Mégis könnyedén eladható, és óriási sláger.

Hiszen rengeteg alap van, amelyik 15-20%-ot hozott az elmúlt évben, hogyan lehet ez?

Ez a sors iróniája, és éppen ezért még több embert csábítanak el ezek a befektetési alapok. Az utóbbi években ugyanis a fix hozamú állampapírok értéke a kamatkörnyezet csökkenése miatt megnőtt. Ezért az ebben tárolt tőkevédelem céljául szolgáló befektetési jegyek rendkívül jól hoztak, ami csupán véletlen, és nem valószínű, hogy megismétlődik.

Miért emelkedett az állampapírok árfolyama? Képzeljük el, hogy vettünk 5 éve fix kamatozású állampapírt, amely kamata 7-8%, vagy lekötöttük a pénzt fixen 7%-ra. Mivel azóta a kamatelvárás csökkent, tehát most mindössze 4-5% körüli kamatokat lehet elérni, ezért annyival nőtt ezeknek a papíroknak az értéke, hogy azt eladva az új tulajdonos mondjuk 5,001 % hozamot érjen el rajta. Amivel még mindig jobban jár, mint az 5%-kal.

Szóval a fix kamatozású kötvények árfolyama függ a kamatkörnyezettől. Ha nő az elérhető kamat, akkor csökken az árfolyamuk, ha csökken az elérhető kamat, (mint jelen esetben) akkor nő az árfolyamuk.

Ezen felül tőkevédettnek szokás nevezni minden olyan alapot, amelyek nagy részben bankbetétekbe fektetnek, bár ehhez nem kell nagy bátorság, hiszen mindenképpen visszakapjuk a befizetett pénzt.

Összességében teljesen felesleges tőkevédett alapba fektetni. Ugyan ezt saját magunk is megtehetjük, ha kiszámítjuk, hogy mennyi állampapírt kell venni ahhoz, hogy 5 év múlva a tőként megmaradjon, Azt azért ne tévesszük szem elől, hogy 5 év múlva az a tőke már nem ugyanannyit fog érni, mint ma, hiszen az infláció értékével évente csökken, és kamatot sem kaptunk rá.

Az állampapír vásárlása gyakorlatilag ingyen van, nincsen megkötés, hogy mikor adhatjuk el, és a maradék befektetésünket is úgy mozgatjuk, ahogy szeretnénk. Ne tévessze meg a befektetés prospektusa, mindig olvassa el az apró betűket. A jelenleg mutogatott és reklámozott óriási hozamok mind a véletlen műve, és nem valószínű, hogy újra megismétlődik. Persze Ön dönti el, hogy mibe fektet, csak legyen tisztában a befektetésének a működésével.

Legyen okosabb az átlagnál, olvassa el a befektetési alapok KIID leírását, ami mindössze 2 oldal. KIID és TER: befektetőknek kötelező!

Kérdése van? Vitatkozna? Írja meg kommentben, vagy nekem személyesen!

Tanácsot, véleményt kérne? Kérjen személyes, vagy ingyenes online pénzügyi tanácsadást!