Az a kérdés, hogy mi biztonságos és mi nem, nem könnyű, hiszen nem tudhatjuk mit hoz a jövő. Általános esetben biztonságosnak mondható minden nyugdíjcélú megtakarítás, hiszen amíg nincs jelentősebb jogszabály módosítás vagy gazdasági válság, addig minden a normál kerékvágásban halad.

  1. De mi történik akkor, ha mondjuk az állam csődbe megy?
  2. Mi van, ha a költségvetésnek hirtelen pénzre van szüksége?
  3. Mi történik, ha nincs más megoldás, mint az emberek megtakarításaihoz hozzányúlni?
  4. Mi van, ha túl sok lesz a szegény nyugdíjas és kelleni fog a pénz a megtakarítóktól?

Láttunk már ilyet. Nem is olyan régen a szomszédban, Görögországban zárolták az emberek bankszámláját, de az sem volt régen, amikor az államadósságot kellett a magánynyugdíjakból finanszírozni. (A magánnyugdíjpénztári szektor több mint hárommillió tag 3000 milliárd forint feletti vagyonát kezelte – egészen 2011-ig) 2015-ben a brókerbotrányoktól volt hangos a média, amikor néhány becstelen ember hibájából sokak milliókat veszítettek a megtakarításaikból.

Felmerül tehát a kérdés, hogy melyek azok a nyugdíjcélú megtakarítások, amikhez akkor sem fognak hozzányúlni, amikor minden a feje tetejére áll?

Melyek tehát a legbiztonságosabb nyugdíj megtakarítások, ahova több tíz évre is biztosan beteheted a pénzed?

A legfontosabb biztonsági faktor a cég múltja és tőkeerőssége. Ideális esetben egy hatalmas vagyonnal, magyarországi fiókhálózattal rendelkező, óriási céget érdemes választani. A kis brókercégeket, online diszkont brókereket felejtsd el, ha a nyugdíjadról van szó. Első a biztonság!

Ennek a feltételnek azért az ismertebb magyar bankok, pénztárak és biztosítók szinte kivétel nélkül megfelelnek. Normál körülmények között tehát nem kell tartanod attól, hogy elveszítsd az ide elhelyezett megtakarításaid. Gondolom használsz bankszámlát, van a bankban pénzed, mégsem rettegsz attól, hogy holnap nem fogod tudni kivenni.

De a nyugdíj megtakarításnál még ennél is sokkal óvatosabbnak kell lenned három okból:

1. A nyugdíj megtakarításodat nem tudod a futamidő lejárta előtt csak úgy kivenni, ezért hiába látod a közelgő veszélyt, nincs lehetőséged reagálni.
2. Egy sokkal hosszabb időtávról van szó, mint a banki lekötések esetén.
3. Ahogy telik az idő, egyre több pénzed gyűlik össze. Ha a bankszámládat zárolják, veszítesz 1-2 millió forintot, de ha a nyugdíjadat, akkor ennek 10-20 szorosát.

Mi történik válság helyzetekben?

Amikor közeleg az államcsőd, rezeg a léc a bankok alatt, akkor az emberek megpróbálják kivenni a pénzüket a bankból. A bankban azonban nincs valójában annyi pénz, mint amennyit az emberek szeretnének kivenni, hiszen azt a bank már másoknak kölcsön adta. Ilyenkor az emberek megrohanják a bankokat, amiket kénytelenek lezárni.

Ekkor az állam is beavatkozik, és megtiltja a külföldre történő utalásokat, valamint a készpénz exportálását másik országba. Pénzhiány lép fel: a cégek nem tudnak fizetni a külföldi partnereknek, és szélsőséges esetben az állam sem tudja kifizetni az alkalmazottak bérét, így sem a rendőrök, sem a mentősök, sem mondjuk a tanárok nem kapnak fizetést.

[fusion_builder_container hundred_percent=”yes” overflow=”visible”][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”]

Ha az állam nem tudja visszafizetni az adósságát, akkor kénytelen csődöt, vagy részleges csődöt jelenteni. Ilyenkor az állampapírban tartott megtakarításod értéke a töredékére csökkenhet, vagy teljesen el is veszhet. Ez elég ritka eset, de a közelmúltban is láttunk ilyet Európában.

Milyen gyakran változnak a jogszabályok?

Elég ha visszarepülünk 5-10 évet az időben. Mik voltak akkor a szabályok a nyugdíj megtakarításokra vonatkozóan? A NYESZ-t 3 év után fel lehetett venni, a nyugdíjbiztosításokra nem járt az adókedvezmény, volt magánnyugdíj megtakarításod, a korhatár 65 helyett 62 volt, stb.. Most már arról van szó, hogy az önkéntes pénztárakat is csak járadék formájában tudod majd felvenni.

Vegyük észre, hogy az egyik legnagyobb kockázat ezeknek a szabályoknak a változása, és az, hogy ezek a megtakarítások többnyire óriási adóterhet kapnak, ha a nyugdíj korhatár előtt kell hozzáférned. Márpedig a nyugdíjkorhatár nem fix, és lehet, hogy mire te nyugdíjba mész már 70 év lesz. Akkor hiába gyűjtögettél, ha 65 évesen szükséged lenne a pénzre. Majd a felét talán megkapod.

A NYESZ és az önkéntes nyugdíj éppen ebből az okból kifolyólag kockázatosabb, mint a nyugdíjbiztosítás, hiszen utóbbit felveheted nyugdíjas korod előtt is, és a befizetésekből nem kell adóznod, csak az adó-visszatérítéseket kell visszafizetned. (Ezt az előző kettőnél is.) Ha tehát baj van, akkor még mindig sokkal rugalmasabb a nyugdíjbiztosítás, mint a NYESz vagy az ÖNYP.

Ráteheti-e a kezét az állam?

Nyilván alapesetben nem. De krízis esetén? A legkönnyebben nyilván azokhoz a megtakarításokhoz férhetnek hozzá, amelyek valamilyen oknál fogva közelebb vannak az államhoz, vagy könnyebben szabályozhatóak. Pont ez a baj a NYESZ-szel és az önkéntes pénztárral. Bár ezek a magánynyugdíjjal ellentétben nem járulékból kerülnek fizetésre (bár az önkéntest a munkáltató is fizetheti adózatlan pénzből), a teljes jogszabályi háttér nem egészen piaci alapon működik.

NYESZ esetén be van korlátozva, hogy milyen befektetéseket tudsz eszközölni, valamint ha idő előtt akarsz hozzáférni a megtakarításodhoz, akkor óriási adóterhek sújtják – holott már adózott pénzről van szó! Utóbbi igaz az önkéntes pénztárakra is.

Az önkéntes pénztárak nem olyanok, mint egy bank, vagy egy biztosító. Van egy jogszabály, ami leírja, hogy mi is egy önkéntes pénztár: milyen költségei lehetnek, mit tehet, mikor fizethet ki, stb. Ahogy a megmaradt magánnyugdíj-pénztárakra is kivetettek egy olyan szabályt, hogy amennyiben a tagok 70%-a nem fizeti a rendszeres díjak, meg kell, hogy szűnjön, úgy az önkéntes pénztárakkal is ugyanezt megtehetik.

Ezt egy tollvonással megváltoztathatják, megadóztathatják, szabályozhatják. A leginkább az önkéntes pénztárak vannak kitéve ennek a veszélynek, melyek ráadásul a három megoldás közül a leginstabilabb lábakon is állnak, ha a vagyonukról van szó.

Ezután jönnek a bankok / bróker cégek, melyeknél a NYESz számlát vezetheted. Azt már korábban leírtam, hogy nem célszerű kis brókercégekre bízni ilyen megtakarítást. A banki háttérrel rendelkező brókercégek sokkal biztonságosabbak, de ekkor még mindig fennáll a veszély, hogy valamilyen ürüggyel egy válságban ezekhez a pénzekhez hozzáférnek.

Ezzel szemben a biztosítások teljesen más jogszabályi környezetben működnek Felhasználói oldalról ugyan nem érzékelsz különbséget, hiszen van egy számlád, az azon lévő pénzt pedig abba fekteted amibe akarod, mégis az állami szervek számára sokkal nehezebben hozzáférhető, mint egy értékpapírszámla.

Egyrészt egy óriási nemzetközi biztosító hatalmas vagyona felel a pénzedért, ami mindenféle OBA vagy BEVA alapnál százszor nagyobb, másrészről jogilag biztosítási összegnek minősül. Márpedig a végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 92.§-a szerint nem vonható végrehajtás alá a biztosítási összeg. Tehát még abban az esetben sem tudnak hozzáférni, ha minden más vagyonodat, pl a lakásod, a bankszámlád, értékpapírjaidat zárolják.

A biztosítóknak ezen felül rendkívül szigorú szabályozásoknak kell megfelelniük. Egyrészt folyamatosan tartalékokat kell képezniük. (Gondolj bele, mondjuk egy árvíz esetén egyszerre mennyi embert kell kártalanítani.) Másrészt ezeket a költségeket nem egyedül fizetik meg: egymással viszontbiztosításban állnak, azaz pókháló szerűen minden biztosító biztosítja a többit, vagyis ezek a cégek egymást erősítik. A szavatoló tőkére és a biztonsági tartalékra vonatkozó kérdéseket a Bit szabályozza (2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről).

Jól szemlélteti a biztosító vs. bank biztonsági szintet, hogy a 2008-as válság alatt Amerikában körülbelül 60 nagyobb pénzintézet ment csődbe, melyek közül mindössze 4 volt biztosító.

Biztonsági szempontból tehát a legjobban valószínűleg a nyugdíjbiztosítással fogsz járni. Ezek a szerződések azonban sokkal bonyolultabbak, mint az önkéntes pénztár, vagy a NYESZ. Óva intelek attól, hogy magad kezdj el ilyen megtakarításokat keresni, vagy egy ismerősöd tanácsára indítsd el. Amíg nem hallgattál meg minket a kérdésben, biztos vagyok benne, hogy nem hallottál még mindent:

Szívesen tanulnál a pénzügyekről? Íme, egy 14 napos, ingyenes kihívás és tréning!

Szeretnél szakértői segítséget? Kérj valódi pénzügyi tanácsadást!

[/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]