Előző cikkünkben kifejtettük milyen támogatásokat tud nyújtani a munkáltató, hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, valamint a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez. Eljött az ideje, hogy beteljesítsük az ígéretünket és segítsünk, hogy mit kell tenned ahhoz, hogy kihasználhasd ezt a lehetőséget.

A hitel típusa, amire igényelhetem

Mondhatni a legfontosabb feltétel, annak a tisztázása, hogy pontosan milyen típusú kölcsönnel rendelkezel és arra igényelhető e a támogatás. Ha nem vagy biztos benne, hogy a te hiteledet milyen célra nyújtották, mindenképpen ellenőrizd le a hitel szerződéséből (pénzintézeti hitel esetében a közjegyzői okirat), hiszen kizárólag meghatározott célok az elfogadottak, amik az alábbiak:

  • Ingatlan vásárlás , adásvétel útján, tulajdonjog szerzéssel (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is)
  • Ingatlan építés/építtetés
  • Ingatlan alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növeléséhez
  • Meghatározott korszerűsítési célokra (12/2001. (I.31.) Korm. rendelet részletezi)
  • Korábbi munkáltatótól igényelt lakáscélú munkáltatói kölcsön kiegyenlítésére

Amit külön szükséges kiemelni a félreértések elkerülése végett, hogy felújítási célra nyújtott kölcsön esetében NEM igényelhető.

Az adómentesség értékhatára

Bármennyire is jó lenne, sajnos nem kizárólagosan az adott Cafeteria kereted illetve a munkáltatód támogatási hajlandósága szab határt, hanem a kormányrendelet is.

Érdemes két részre bontani:

  • A támogatás mértéke ne haladja meg lakás vételárának, teljes építési költségének vagy a korszerűsítés költségének a 30 százalékát
  • 5 éven belül nem lehet magasabb az összeg, mint 5 millió Forint.

Attól függően, hogy a két korlát közül melyik a kisebb a te esetedben, az lesz a számodra teljes egészében nyújtható adómentes támogatás értéke.

Természetesen ebben is van egy kis csel

Egyrészről ez a korlát személyenként értendő, tehát ha a hitel kötelemjében együtt vagytok adós/adóstársak a kedves pároddal, aki szintén rendelkezik tulajdoni hányaddal az ingatlanban és a munkáltatótok mindkettőtök számára támogatást szeretne nyújtani, megteheti, nem csökkentitek egymás támogatási lehetőségét.

Persze ilyen esetben is könnyen előfordulhat, hogy a 30%-os korlát miatt kevesebb összeget tudsz igénybe venni, mint az említett 5 millió Forint (például 10 millió Forintos ingatlan vásárlása esetén 3 millió Forint támogatást kaphatsz, ez a pároddal együtt már 6 millió forint is lehet, de még mindig nem a lehetséges 10 millió).

Ellenben a 30%-os korlát hitelenként értendő, tehát ha rendelkezel kettő megfelelő hitelcéllal is az adott ingatlanra, például megvásároltad és azt követően korszerűsítetted is kettő külön hitelből, úgy mindkettőnél külön-külön kell nézni a 30%-os meghatározást és mindkettő hitelnél tudod érvényesíteni a támogatást, hogy megkaphasd akár az 5 millió Forintot is.

A méltányolható lakásigény vizsgálata

Önmagában nem elég, hogy megfelelő hitellel rendelkezz és az összeghatárra is figyelj, az ingatlanodnak is meg kell felelnie bizonyos követelményeknek. Attól függően, hogy hányan költöztök együtt az ingatlanba, meg van határozva, hogy legfeljebb mennyi lakószobával rendelkezhetsz.

Méltányolható szobaszám:

Együttköltözők számaMéltányolható lakószobák száma legfeljebb
1-2 személy3
3-4 személy4

Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke:

Együttköltözők számaMéltányolható lakószobák száma legfeljebb
5 személy5
6 személy6
7 személy7

 

Természetesen az sem mindegy, hogy mi minősül lakószobának. Az SZJA törvény az alábbi módon részletezi: A lakószoba az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik.

A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.

A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni, azzal, hogy ha az így kapott szobaszám nem egész szám, a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani.

Személyes kiegészítésként, ha a nappali, étkező és konyha osztatlan közös térben van, és nem haladja meg a 60 négyzetmétert, úgy 1 szobaként szükséges számolni. A 8 négyzetmétert el nem érő lakószobával egyszerűen nem szükséges számolni, mintha nem is létezne. Ha csak 1 olyan szobával rendelkezel, ahol a szoba mérete eléri a 8 négyzetmétert, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert, úgy azzal a szobával sem szükséges számolni.

Ehhez kapcsolódóan még fontos megjegyezni, hogy a hitelcél szerinti ingatlanban nem csak tulajdonjogod, hanem lakcím létesítésed is legyen, másnéven vagy állandó vagy tartózkodási címként szerepeljen a lakcímkártyádon.

Támogatás vizsgálata

Az adómentesség feltételeinek fennállását fő szabály szerint a munkáltató köteles utólag vagy a támogatás folyósítását megelőzően vizsgálni.

A munkáltató helyzetének könnyítése érdekében több pénzintézet is foglalkozik annak a lehetőségével, hogy átvállalja a vizsgálatot bizonyos díj ellenében, illetve az ezzel kapcsolatos papírmunkának is az igazolását a NAV irányába.

Támogatás folyósítása

Az előírás alapján az összeg folyósítását a munkáltató kizárólag pénzintézeten vagy a kincstáron keresztül teheti meg, illetve az sem mindegy, hogy pontosan hova utalja az összeget.

Ha a támogatást a munkáltató lakáscélú hitel visszafizetése vagy törlesztése céljából adja, akkor a munkavállaló a saját nyilatkozata alapján az utóbbi útvonalak közül jelölhet meg egyet:

  • A saját önálló (giro-képes) hitelszámláját
  • A hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számláját
  • A saját, a hitelt nyújtó pénzintézetnél vezetett lakossági folyószámláját.

Támogatás folyósítása

A támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig köteles vagy igazolnod a munkáltatód felé az összeg felhasználását, máshogy fogalmazva, meg kell mutatnod a munkáltatódnak, hogy valóban a hitelre használtad az összeget.

Igazolhatod olyan módon, hogy kérsz a hitelt vezető pénzintézettől egy kivonatot a hitelről, hogy az adott adóéven belül (január 1.- december 31. között) milyen befizetések érkeztek a hitelszámládra, illetve ha folyószámlára kérted a támogatás összegét, úgy szintén az egész adóéves folyószámla kivonatokkal is igazolhatod, hogy a támogatás összege levonásra vagy átutalásra került a hitelszámlára.

Abban az esetben, ha az említett időpontig nem igazolod az összeg felhasználását, vagy a benyújtott dokumentumok alapján az adómentesség nem állapítható meg, úgy a kapott támogatás 20%-kal növelt összegét munkaviszonyból származó jövedelemként tekintik, tehát visszamenőlegesen adóznod kell utána.

Ezen felül érdemes egyeztetni a munkáltatóval is, hogy milyen módon szeretné bonyolítani a vizsgálatot, saját jogkörében vagy pénzintézetet kér fel rá, hiszen a pénzintézeteknél előfordul, ha ők végezték a vizsgálatot, hogy átvállalják a TE igazolási kötelezettségedet is.

Összességében ez az adómentes munkáltatói támogatás, figyelni kell rá, hogy milyen hiteled van, milyen ingatlanodon, mennyi támogatást használnál, de ha ezekkel minden rendben van, egy percig se habozz, használd ki a lehetőséget, ami előtted hever!

Amennyiben kérdésed merülne fel a témával kapcsolatban vagy észrevételed osztanád meg velünk, kattints az alábbi gombra és írj nekünk:

Szeretnél jó döntést hozni egy konkrét pénzügyi kérdésben?

TEDD FEL KÉRDÉSED ÉS 24 ÓRÁN BELÜL VÁLASZOLUNK!

Sokan százezreket spóroltak meg azzal, hogy megírták kérdésüket mielőtt elfogadták egy ügynök, vagy pénzintézet ajánlatát. Próbáld ki, INGYEN!

TEDD FEL KÉRDÉSED MOST!