A szolgálati idő kiszámításának az öregségi nyugdíj megállapításakor a legnagyobb a jelentősége. A szolgálati idő hossza dönti el, hogy a nyugdíjellátást igénylő személy az öregségi nyugdíj mely fajtájára jogosult.

Az öregségi nyugdíj típusai az öregségi teljes nyugdíj, az öregségi rész nyugdíj, illetve a nők kedvezményes öregségi nyugdíja. A szolgálati idő nagyban befolyásolja, hogy az igénylő melyik kategóriába kerül, ami továbbá kihat a várható ellátás mértékére is.

szolgálati idő számítása

Az öregségi nyugdíj fajtái, típusai

1. Az öregségi teljes nyugdíjra az az igénylő személy számíthat, aki betöltötte az előírt öregségi nyugdíjkorhatárt, és emellett minimum 20 év szolgálati idővel rendelkezik, melyet igazolni is tud.

2. Az öregségi rész nyugdíj azoknak az igénylőknek jár, akik szintén betöltötték az előírt öregségi nyugdíjkorhatárt, viszont nem rendelkeznek 20 év szolgálati idővel, de legalább 15 évvel igen.

3. A nők kedvezményes öregségi nyugdíjára azok a hölgyek jogosultak, akik igazolhatóan, legalább 40 év szolgálati idővel rendelkeznek. A nők kedvezményes öregségi nyugdíjára az igénylő életkora nincs kihatással.

Mit jelent a szolgálati idő és a biztosított időt?

A szolgálati idő nem más, mint az az időszak, amely alatt a biztosított személy nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve a nyugdíjjárulékot be is fizette. A törvény külön meghatározza azokat az időszakokat, amelyek nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nélkül is szolgálati időnek számítanak. Alapvetően tehát biztosított idődbe az az időszak számít bele, amikor a nyugdíjjárulékot valamilyen formában levonták tőled.

A szolgálati idő az egész aktív életkorod során szerzett biztosított időt felöleli, azaz a szolgálati idő magába foglalja mindazon időszakokat, amelyek alatt:

  • Biztosított voltál,
  • Az előírt nyugdíjjárulékot megfizetted, vagy
  • A szolgálati idő szerzésére kötött külön megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizettél.

Tudnod kell tehát, hogy szolgálati időre csak akkor tehetsz szert, ha biztosítási jogviszonyban álltál és a biztosítási jogviszony által szerzett keresetre vagy jövedelemre járó nyugdíjjárulékot levonták tőled, kivéve, ha ez alól a jogszabály mentességet biztosított számodra.

A hölgyeknek külön felhívjuk a figyelmét, hogy a szolgálati idő és a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idő fogalma nem azonos, hiszen a jogosultsági időre szigorúbb szabályzatok vonatkoznak, ami azt jelenti, hogy nem minden szolgálati idő számítható be a jogosultsági idő tartamába is!

Hogyan számoljuk tehát a szolgálati időt?

A szolgálati idő kiszámításánál fontos, hogy különbséget tegyünk az 1997. december 31-ét követő időszak és az 1998. január 1-jét megelőző időszak között, ugyanis eltérő szabályok vonatkoznak a szolgálati idő szerzésére a jelenleg hatályos társadalombiztosítási törvények hatályba lépése előtti és utáni időszakokban. Tehát a biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelőző időtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni.

A szolgálati idő kiszámításánál figyelembe kell venni a következő időszakokat:

  1. a nyugdíjszerzés céljából megállapodást kötött igénylő esetében azt az időszakot, amelyre a személy az előírt nyugdíjjárulékot megfizette,
  2. azt az időszakot, amely alatt a jogosult gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban vagy gyermeknevelési segélyben részesült,
  3. azt az időszakot, amely alatt az igénylő személynek táppénzt, baleseti táppénzt vagy terhességi-gyermekágyi segélyt folyósítottak,
  4. azt az egyházi jogi személy által igazolt időszakot, amelyet a jogosult egyházi minőségben eltöltött, és melyre a nyugdíjjárulékot megfizették,
  5. a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartamát, de csak abban az esetben, ha ezen időszakok alatt az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,
  6. azt az időszakot, melyet az igénylő katonai szolgálatban töltött,
  7. a rehabilitációs járadék folyósításának időtartamát.

Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a következőket:

  1. azt az időszakot, amely alatt a biztosítás szünetelt,
  2. a mezőgazdasági őstermelő biztosítási idejének azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan nyugdíjjárulék-tartozása van,
  3. az egyéni vállalkozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre 2011. december 31-ig nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék-tartozása van, illetve 2012. január 1-jétől nyugdíjjárulék-tartozása van,
  4. társas vállalkozás tagja esetében azt az időtartamot, amelyre a társas vállalkozásnak a biztosítottnak minősülő akkori tagjai után 2011. december 31-ig nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék-tartozása van, 2012. január 1-jétől nyugdíjjárulék-tartozása van.

Fontos kiemelni, hogy a tartozás utólagos rendezése esetén csak a befizetés napját magába foglaló naptári hónap első napjától lehet számítani a szolgálati időt, így nagyon figyelj, hogy ne halmozz fel tartozásokat!

Hogyan igazolható a szolgálati idő?

A szolgálati időt elsősorban a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásai alapján lehet és ajánlott igazolni. Ilyen bizonylatok hiányában bizonyítékként szolgálhat a munkaadó által kiállított egykorú okirat vagy a munkaadó eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolás.

Ha ilyen igazolás sem áll a rendelkezésedre, akkor például tanúk nyilatkozata alapján is bizonyítható a szolgálati idő, habár az ilyen típusú igazolás általában igen komplikált és sok akadályba ütközhet, ezért lehetőség szerint érdemes elkerülni.

Mi az arányos szolgálati idő, és hogy számítható ki?

Ha a nyugdíjellátást igénylő személynek a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében elért nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér összegét, akkor az 1996. december 31-ét követően szerzett szolgálati időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe a nyugdíj mértékének megállapítása során.

A szolgálati idő a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkori minimálbér arányában számolható ki, a nyugdíjjogosultság szempontjából viszont a teljes biztosítási időszakot figyelembe kell venni a számítás során. Ezt egy egyszerű példával igyekszünk illusztrálni.

Példa az arányos szolgálati idő kiszámítására:

János, (a nyugdíjellátást igénylő, biztosított személy) 2015. január 1-jétől 2015. árpilis 30-ig állt munkaviszonyban. János foglalkoztatása heti 20 órában történt, a keresete pedig 52 500 forint havonta. A foglalkoztatott személy 2015. február 01-től február. 12-ig táppénzben részesült.

További információk: 2015. január 1-jétől a minimálbér összege 105 000 Ft/hónap. 2015. február hónapban a minimálbér napi összege 105 000/30 = 3 500 Ft/nap. A 2015. február 13 – február 28. közötti időszakra figyelembe vehető minimálbér a február 12-ig kieső táppénz miatt 3 500×16 = 56 000 Ft.

A foglalkoztatott időszakra tehát a minimálbér összege hónaponként és összesen a következő:

  • Január 105 000 Ft
  • Február 56 000 Ft
  • Március 105 000 Ft
  • Április 105 000 Ft

Összesen: 371 000 Ft

János 2015. január 1-től 2015. április 30-ig elért nyugdíjjárulék-köteles keresete:

  • Január 52 500 Ft
  • Február 23 625 Ft
  • Március 52 500 Ft
  • Április 52 500 Ft

Összesen: 181 125 Ft

Mivel a biztosított személy nyugdíjjárulék-köteles keresete kisebb, mint a minimálbér összege, ezért a két összeg arányát vesszük figyelembe (181 125/371 000=0,488). A kapott arányszámot megszorozzuk az időszak naptári napjainak számával, melyeket csökkentettünk a táppénz folyósításának napjaival. Az így kapott napok száma 31 nap januárban + 16 nap februárban + 31 nap márciusban + 30 nap áprilisban = 108 naptári nap.

Már csak annyi maradt hátra, hogy összeszorozzuk a napokat és az arányszámot (0,488×108≈53), majd a kapott értékhez hozzáadjuk a táppénzellátás napjainak számát (53+12=65), és már meg is kaptuk az arányos szolgálati időt, mely 65 napot tesz ki.

Láthatod, hogy nem olyan egyszerű a számítási módszer. Javaslom, hogy részletesen olvasd el a cikket akár többször is, és próbáld meg a számítást a saját példádon keresztül levezetni. Ha azt szeretnéd tudni, hogy mennyi nyugdíjra számíthatsz, akkor felejtsd el az online található marketing célú kalkulátorokat, mert több kárt okoznak, mint hasznot. Használd a hivatalos nyugdíj kalkulátort. Bár bonyolult, de a lehető legpontosabb eredményt így kapod.

Szeretnél magasabb nyugdíjat? Számold ki, mennyit tudsz összegyűjteni privát nyugdíjként: