Nem egyszer olvashattál már nálunk nyugdíj-megtakarítási tippekről, konstrukciókról, hogy hogyan aknázhatod ki legjobban a kínálkozó lehetőségeket. Most a fonákjáról fogjuk meg a dolgot. Összeszedtük neked a nyugdíjtakarékosság piszkos tizenkettőjét, hogy mit kerülj mindenképp a kényelmes nyugdíjas kor megteremtéséhez.
A nyugdíjcélú előtakarékosság az egyik legfontosabb döntés és feladat jelenleg, ezt kár is lenne magyarázni. De van pár olyan balfogás, amelyet ha elkövetsz, nagyban megkeserítheted nyugdíjas éveidet, évtizedeidet, amikor már nem tudsz korrigálni.
Csak egy adat Brooks Hamilton, a Brooks Hamilton & Partners céges nyugdíjmegoldásokat kínáló cég alapítójától: 1000 emberből több mint 900 úgy vonul nyugdíjba, hogy szegénységben fog élni halála előtt. Nézzük az ide vezető fő hibákat!
1. Nem készített tervet nyugdíjas éveire
A legalapvetőbb hiba, amikor emberünk úgy készül a nyugdíjra, hogy nem készül rá. A Benefits Research Institute „Retirement Confidence” című kutatása szerint a munkavállalók 48 százaléka nem készít kalkulációt, hogy mennyit is kéne megtakarítania nyugdíjas éveire, nem tűznek ki maguk elé célt, jövőképet.
Tehát, ha eddig nem tetted, akkor ideje egy lépésről-lépésre megalkotott tervet összeállítanod. Ebben olyan mérhető pénzügyi tervelemek kell legyenek, mint hogy napi szinten mennyi lehessen a költőpénzed, évente mennyi utazásra teljen, milyen hobbikra költenél, mennyire támogatnád az unokáidat, és persze, hogy ehhez mennyit kell most félretenned.
A Fortune kutatása szerint az ilyen tervvel rendelkezők nem kevesebb mint ötször, ismételjük: ÖTSZÖR ANNYI PÉNZT tudnak összehozni, mint a tervet nem készítők.
A Harvard Business School is előjött egy kutatással, amely szerint az emberek
- 83 százalékának nincsenek pontosan kitűzött nyugdíjcéljai,
- 14 százalékának vannak céljai, de ezeket nem foglalták írásba,
- mindössze 3 százalékának vannak írásba foglalt konkrét célkitűzései nyugdíjas éveit illetően.
Hogy miért olyan fontos ez, azt jól mutatja a kutatás 30 évet felölelő eredménye: az utolsó 3 százalékba tartozók tízszer több pénzt gyűjtöttek, mint az első 83 százalék. Elég beszédes adat.
Úgyhogy ideje neked is hozzálátni saját terved írásba foglalásához és tökéletesítéséhez. Az idő ketyeg, de kapkodni persze nem szabad. Ezért vannak a szakértők, hogy segítsünk összeállítani céljaidat, kiértékelni a jelenlegi lehetőségeidet és befektetéseidet, és a céljaidhoz optimalizálni ezeket.
2. Nem tesz félre eleged a nyugdíjára
Magad is kitalálod, hogy a másik legalapvetőbb hiba, ha nem teszel félre eleget nyugdíj-megtakarítás címén. A Federal Reserve szerint az amerikaiak többsége olyan 60 000 dollárt tesz féle nyugdíjcélra. A 35-44 éves korosztályban azonban ez az összeg csupán 42 700 dollár, az átlagot pedig az 55-64 évesek 103 000-es megtakarításai húzza fel. Mikor tesznek tehát leginkább?
Közvetlenül a nyugdíjba lépés előtt kapnak észbe.
A kérdés valójában: félreteszed, vagy most elfogyasztod azokat az összegeket, amelyeket nyugdíjas korodban használhatnál fel? Ez a döntésed a következő 30-40 évedet határozza meg. A kérdés, hogyan priorizálsz.
A közgazdaságtan alaptétele, hogy az ember többre értékeli a jelenbeli jólétet a jövőbelinél. Ez tiszta sor: ha lehet jó, legyen jó most, a későbbi jólét úgyis bizonytalan, de majd megoldjuk. A helyzet itt viszont kiélezettebb: most éled fel a pénzed, vagy akkorra teszed félre, amikor nem tudsz plusz bevételt szerezni ahhoz, hogy megélj?
És akkor még nem is beszéltünk az erősebb igényekről, ha mondjuk már 50 évesen visszavonulnál, vagy ha mondjuk utazgatással töltenéd az időt vagy egyéb hobbiknak hódolnál. Ezekhez bizony 10-12 százalékos előtakarékosság bizony nem valószínű, hogy elegendő lesz.
Jack Vanderhei, a már említett Employee Benefit Reserch Institute vezetője szerint 13,3 százalékot kell félretennie egy férfinek, aki 30 év után 65 évesen menne nyugdíjba, és 14,1 százalékot egy nőnek. Ha mondjuk 5 évvel előbb vonulnál vissza, akkor ez a szám már 14,5-15,3 százalék. De vannak durvább becslések is, mint például Brooks Hamiltoné, aki 15-18 százalékot javasolna egyből.
3. Elkésett nyugdíjtakarékosság
A fentiekhez hozzátartozik, hogy minden elvesztegetett évvel növekszik az a százalék, hogy havonta mennyit is kéne félretenned a kívánt nyugdíjas életszínvonal eléréséhez.
Ilyenkor persze jönnek az érvek, hogy 20 évesen még korai ezzel foglalkozni, majd 30 után elég… De gondolj bele, a 30-as éveidben jönnek a legnagyobb kiadások: lakás, ház, gyerek, csak hogy párat említsünk, tehát nem éri meg várni.
Minél hamarabb kezdesz bele, annál kényelmesebben és kisebb áldozatokkal tudod erősíteni a nyugdíjbüdzsédet. Elképzelhető például, hogy már most elkezdesz félretenni, így összehozol 9 év alatt pár százezer forintot, ezt egy alapba vagy más konstrukcióba fekteted, és már ennek kamataival is kevesebbet kell magadnak összehoznod. Minek várnál és hagynád ki ezt a kilenc évet, ha ennyivel is kényelmesebbé teheted a későbbieket?
4. Állami vagy céges nyugdíjmegoldásokra bízza magát
Ha kizárólag az állami vagy a vállalat kínálta nyugdíjrendszerre hagyatkozol, azzal valójában azt mondod: másra bízom a nyugdíjas éveim létbiztonságát és kényelmét. A világ azonban épp az ilyen paternalista, központi gondoskodással ellentétes irányba megy: az öngondoskodás a fő mozgatórugó.
De ha minden egyéb érv nélkül csak ennyit kérdezel magadtól, mit a válaszod: biztos akarsz lenni, hogy jó körülmények között töltheted utolsó 10-20-30 évedet, és ezért tennél is, vagy másokra bízod a későbbi sorsodat?
5. Kihagyott adókedvezmények
Ahogy említettük, a nyugdíj-előtakarékosságnál az öngondoskodás a kulcs. De miért vállalnál többletterhet, ha kényelmesebbé, anyagilag könnyebbé is teheted a felkészülést? Ezt segítik a különféle adó- és kamatkedvezmények, amelyeket bizony vétek kihagyni.
Magyarországon ez nem kevesebb mint 20 százalékos adókedvezményt jelent jelenleg a nyugdíjbiztosítással vagy épp az önkéntes nyugdíjpénztárral. Ennyivel is hamarabb vagy jobb körülmények között kezdheted meg nyugdíjas éveidet.
6. Kiveszik a továbbgörgetés helyett
Jack Vanderhei szerint a húszas éveikben munkát váltók 70, a harmincas éveikben munkát váltók 55 százaléka dönt úgy, hogy nem viszi tovább a cégnél vagy máshol megkezdett nyugdíj-előtakarékosságát, kiveszik a pénzt.
Ezzel azonban nem csak az adókedvezményektől esnek el, de akár rá is kell fizetniük. Hogy a kivett pénznek mi lesz a sorsa, azt pedig el lehet képzelni: mit teszünk a plusz pénzzel, amikor hozzájutunk? Jellemzően elköltjük egy nagyobb vagy több kisebb célra.
Főszabályként tehát: semmiképp se szüntesd meg a megtakarítási számlád a pénz kivételével, amíg nem vonulsz nyugdíjba.
7. Alulértékelt egészségügyi kiadások
Sokan ott követnek el hibát, hogy jelen kiadásaik alapján számolnak, mennyire is lesz szükségük havonta nyugdíjasként. A probléma ott van, hogy akármennyire jó karban is lennél, 60-70 évesen bizony már több kezelésre, gyógyszerre lesz szükséged, ezek pedig bizony költséges dolgok.
Bár Magyarországon másként működik az egészségügyi rendszer, mint mondjuk az Egyesült Államokban, számos költséget magadnak kell majd fedezned. Főként, ha magasabb szintű ellátást szeretnél. Ezzel bizony kalkulálnod kell!
8. Túlköltekező nyugdíjasok
A J. P. Morgan Asset Managementnél kimutatták, hogy a nyugdíj megkezdése utáni első időszakban több mint 20 százalékkal kell csökkenteni a tervezett kiadásokat az egyes embereknél.
Ennek oka, hogy hajlamosak vagyunk a kényelmességre, túlbecsülni a vagyont, amelyet felhalmoztunk. Miért? Nos, ahogy tovább élünk, ma már bizony 20-30 évre kell elégnek lennie az összerakott büdzsének.
Ennyi időre kell beosztani, nem költhetsz el mindent az első 5-10 évben.
9. Nyugdíj-kiegészítés munkával
A Center for a Secure Retirement kutatása szerint a megkérdezettek majd’ fele, 49 százaléka tervez dolgozni nyugdíjas korában, hogy így egészítse ki nyugdíját.
Eközben viszont a baby boomerek 69 százaléka vonult nyugdíjba a rendes korhatár előtt.
Ízlések és pofonok: van, akit valóban mozgásban tart a munka, a pezsgés, nekik valószínűleg megéri tovább dolgozni. Figyelni kell azonban arra, mennyit és mit dolgozzanak.
És persze az sem mindegy, hogy azért dolgoznál-e, mert hiányozna a produktív munka vagy azért, mert muszáj dolgoznod, hogy meglegyen a betevő.
Hasonlóképpen a korai nyugdíjba vonulásnak is megvannak a maga szempontjai. Itt még fontosabb az előzetes terv pontos elkészítése, hogy tudd, valóban megengedheted-e magadnak a korai nyugdíjba vonulást.
10. Túl agresszív vagy túl puha nyugdíjbefektetés
A rossz befektetési döntéseknél semmi sem tudja jobban lerombolni a nyugdíjterveidet. Ide tartozik a túlzott kockázatvállalás, amikor hagyod magad elcsábítani a nagy ígért hozamokkal, de az is, amikor egy-egy eszközbe tolod bele minden pénzedet.
Persze az ellenpólus sem jó: ha csupa kockázatmentes befektetésbe szállsz be, egyszerűen nem tudsz elegendő hozamot elérni, hogy finanszírozd az életviteledet.
Tehát itt is az egyensúly megtalálása, a kellő diverzifikáció a kulcs. Itt követheted a klasszikus 60-40-es szabályt, de bizonyos mértékben el is térhetsz ettől. Érdemes szakértővel konzultálni ehhez.
11. Változó életjáradékokba való befektetések
Ezek afféle biztosítási szerződésekként foghatóak meg, azonban nyugdíjcélra a legritkább esetben megfelelőek. Az egyik legfőbb problémát a költségek széles skálája jelenti: ezek ugyanis simán a normál alapok költségeinek többszörösére rúghatnak.
Ráadásul még az örökösökre nézve is kötelezőek lehetnek ezek a szerződések, akiket többek között adófizetési kötelezettség terhel majd ezután. Ezért sem érdemes szerintünk erre adnod a fejed.
12. Túl magas befektetési költségek
A legtöbben a puszta számlavezetési vagy kezelési díjat értik a befektetés költségei alatt, ezzel azonban számos további költségtényezőről megfeledkeznek, ami miatt borul az egész számítás.
Hiszen ott vannak még a kereskedési költségek, a portfolióforgalom költségei. Az ilyen rejtett költségekkel akár duplájára is nőhet egy befektetés költségvonzata, tehát mindenképp figyelemmel kell lenni ezekre.
Ráadásul gondolj bele, hogy a nyugdíjcélú megtakarításodnál 20-30-40 éves időtávon jelentkeznek ezek a pár százalékos költségtételek. Ennyi idő alatt ez egy kész vagyont tehet már ki, amit gondosabb körültekintéssel magadra költhettél volna.
Ahhoz tehát, hogy valóban biztos lehess nyugdíjaskori kényelmedről, valamilyen fokú pénzügyi tudatosságot mindenképp el kell érned, még ha szakértői segítségre támaszkodsz is.
Nem bízhatod teljesen másra magad. Az igényeidet te ismered legjobban, a lényeg, hogy ezeket tisztán lásd, foglalt ezeket leírt célokba, és tégy aktívan ezek megvalósulásáért mielőbb.
Valódi pénzügyi tanácsadás nyugdíj témában, őszintén, termék értékesítéstől mentesen, most mindössze 45.000 Ft.
Várunk következő nyugdíj megtakarítási tréningünkre! Jelentkezz most, és 2.990 Ft-ért ajándék könyvvel is meglepünk!
Amennyiben kérdésed merülne fel a témával kapcsoaltban vagy észrevételeidet osztanád meg velünk, kattints az alábbi gombra és írd meg nekünk:
Szívesen tanulnál a pénzügyekről? Íme, egy 14 napos, ingyenes kihívás és tréning!
Szeretnél szakértői segítséget? Kérj valódi pénzügyi tanácsadást!
