Mindenki arról ír mostanság, hogy hová tehetnéd a pénzed az 1 százalék alatti kamatokat kínáló bankbetét helyett! Mutatunk egy olyan befektetési lehetőséget, amire biztosan nem gondoltál. Fektess az egészségedbe! Először cinikusnak tűnhet az egészséget és a halált beárazni, de ha egy kicsit számolsz, akkor rájössz, ez lehet az egyik legjobb befektetésed!
Az egészséges életmódra és a sportra kevesen gondolnak befektetésként, pedig ha kicsit utánaszámolunk, hosszú távon nem is hoznak rossz hozamot! (És akkor most ne beszéljünk arról, hogy egészségesnek és fittnek lenni számolgatás nélkül is jó.) Betegeskedni ugyanis egyre költségesebb; méregdrágák a gyógyszerek, a vállalkozó kiesik a munkából, az alkalmazottnak pedig be kell érnie az alacsonyabb összegű táppénzzel.
Megéri az egészségedbe fektetned
Hosszabb távon még inkább kijönnek az egészséges életmód, mint befektetés előnyei, ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy a nyugdíjas évekből mennyit töltesz egészségesen, akár aktívan, plusz jövedelemre szert téve.
Az egészséges emberek jó eséllyel tovább is élnek, így ha vigyázol magadra, összességében nagyobb hozamot kapsz a korábban befizetett nyugdíjjárulékod után is. Hiszen az állami felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben hiába fizetsz negyven éven át jelentős járulékot, ha pár évnyi nyugdíjas lét után meghalsz, akkor az általad befizetett pénz egyszerűen elvész.
Jó tudnod, hogy egy átlagos magyar nyugdíjas kb. 21 évig kap nyugdíjat, de a szórás nagy, a többségnek 15-30 évig fizet az állam. Ha abból indulunk ki, hogy egészségesen 10 évvel tovább élvezed az állami apanázst, akkor ez a jelenlegi 132 ezer forintos átlagnyugdíjjal számolva majdnem 16 millió forint plusz jövedelmet jelent számodra. Persze, ha magas a jövedelmed, akkor az így megszerezhető pluszpénz a többszöröse is lehet ennek.
De ne csak a bevételeket nézzük, hiszen a kiadási oldalon is nagy a különbség aközött, hogy valaki betegen vagy egészségesen tölti a nyugdíjas évei zömét. A magyarok évente 150 ezer forintot költenek gyógyszerre – ebben a csecsemőktől a nyugdíjasokig mindenki benne van –, ez pedig még akkor is sok, ha a számla 45 százalékát az állam fizeti ki támogatásként.
Legtöbbet persze a nyugdíjasok költik gyógyszerre, ami abból is látszik, hogy a 30 évnél fiatalabbak 70 százaléka egyáltalán nem vásárol vényköteles gyógyszert, miközben az 50 év felettiek 75-80 százaléka már rendszeres vásárló (forrás: GfK). Így aztán az sem meglepő, hogy a magyar nyugdíjasok jövedelmük 8,6 százalékát költik egészségügyi ellátásra (forrás: Allianz International Pensions), ami éves szinten 136 ezer forintot jelent.
És akkor még nem számoltunk az időskorban gyakori műtétek után fizetendő hálapénzzel. Érzékletes adat, hogy az idősek fizetik a kórházi hálapénzek 52 százalékát, míg a házi- és szakorvosok hálapénzéből 37 százalékos a részesedésük. A hálapénzes tapasztalatokat összegző fórumok szerint például 60 ezer forint a tarifája a Bypass-műtétnek, a csípő-protézisnek és a pajzsmirigyműtétnek, míg a szürkehályog-műtéteknél és a visszérműtéteknél 40 ezer forint, a szívműtétnél pedig akár 170 ezer forint is lehet a borítékban.
De mennyibe kerül a sport és az egészséges életmód?
A rendszeres sportolás havi költsége nagyon változó aszerint, hogy milyen sportot választasz, de persze az sem mindegy, hogy Budapesten vagy vidéken jársz edzeni. A fitneszterembe járás átlagos havi költsége valahol 15-20 ezer forint között van, ami évi 180-240 ezer forint kiadást jelent. (Bár a szabadban futni ingyen is lehet, legfeljebb jó cipőre kell költened.)
Az egészséges életmód azonban elképzelhetetlen egészséges táplálkozás nélkül, ami viszont köztudottan drága. Legalábbis ez a közvélekedés, amit azonban több dietetikus is megcáfolt mostanság. Mert azzal, hogy cukros üdítő helyett tiszta vizet iszol, ha minimálisra csökkented a sütit, a csokit, a chipset, a ropit és a többi nassolni valót, ha nem iszol alkoholt – vagy ha igen, akkor csak módjával –, nagyon sok pénzt megspórolhatsz, de ha dohányos vagy, akkor a cigaretta elhagyásával már önmagában 15-20 ezer forintot megtakaríthatsz.
És amivel sokan nem számolnak, az egészséges táplálkozás általában kevesebb elfogyasztott ételt jelent, így az egészséges életmód pénzügyi szempontból akár nullára is kihozható.
De miért is kell mindenképp félre tenned a nyugdíjas éveidre?
Az Erste friss kutatása szerint a magyarok harmada (34 százalék) tesz félre a nyugdíjas éveire, ami ésszerű, hiszen a munkavállalók aktuális befizetéseiből gazdálkodó felosztó-kirovó állami rendszer aligha lesz képes annyi nyugdíjat fizetni, amennyi elegendő lesz a megélhetéshez. Hogy mire számíthatsz, azt az NN Biztosító kalkulációja számszerűsíti is, miszerint 2050-ben mindössze 104 ezer forint lesz az átlagnyugdíj, ami az utolsó fizetés alig 65 százaléka lesz majd. (Demográfiai körkép)
forrás: biztositasiszemle.hu
Ez pedig rosszabb, mint a jelenlegi helyzet! Most ugyanis 132 ezer forint az átlagnyugdíj, ami az utolsó fizetés 85 százaléka. Vagyis már azért is komolyan takarékoskodnod kell, hogy a jövendő nyugdíjad majdan a mostani nyugdíjak szintjén legyen. Ha 30 évesen kezdesz félre tenni – akkor az NN Biztosító számításai szerint – havi 9700 forintot kell félre tenned, míg ha 40 évesen kapsz észbe, akkor 20 ezer forintot kell ehhez havonta megtakarítani, de ha 50 évesen látsz neki, akkor már 48 ezer forintot kell lecsípned minden fizetésedből.
Ehhez képest elképesztő, hogy az Erste kutatás szerint a magyarok átlagosan 15 ezer forintot tesznek félre havonta, amiben ráadásul a váratlan kiadásokra, az új autóra, a gyerekek jövőjére vagy éppen a lakáscélra félre tett pénz is benne van. Ennek oka persze aligha a magyarok léhűtő életmódja, inkább az, hogy a többségnek egyszerűen nincs elég jövedelme egyszerre több célra félre tenni.
Az egészséges életmód éppen ezért remek befektetés, mert nem igényel jelentős többletjövedelmet, miközben a hosszú távú nyereség jól számszerűsíthető. Másik oldalról viszont a hosszú életnek kockázata is van. Ha nyomorban, rossz egészségben kell élned, akkor bizony lehet nem fogsz örülni a hosszú életnek.
Persze, az egészséges életmód sem atombiztos befektetés, hiszen a betegség vagy a halál bárkit utolérhet. De ez ne tántorítson el, hiszen a tőzsdének, az aranynak, az állampapírnak is vannak kockázatai, ahogy azt megtanulhattuk a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír és a Quaestor botrányok óta, nem beszélve a kisebb, kevésbé ismert csalókról.
[fusion_builder_container hundred_percent=”yes” overflow=”visible”][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”]
Szívesen tanulnál a pénzügyekről? Íme, egy 14 napos, ingyenes kihívás és tréning!
Szeretnél szakértői segítséget? Kérj valódi pénzügyi tanácsadást!
[/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
