“Mibe érdemes befektetni?” – hangzik el gyakran a kérdés. Sok esetben viszont a válaszadásban az is problémát jelent, hogy olykor nehéz különbséget tenni befektetés, és befektetési számla között. Ebben a cikkben ezt a két fogalmat fogjuk a helyére tenni, mert enélkül nem fogsz tudni befektetéseket összehasonlítani, sem pedig racionálisan dönteni.

A pénzügyeink intézéshez számlákra van szükségünk. A bankszámlánkon tartjuk nyilván a fizetésünkből beérkező jövedelmeket, erről vásárolunk. A bankszámla egy számla, melyen pénzt tartunk.

Mégsem szoktuk azt mondani, hogy “bankszámlába fektettünk”. A bankszámla nem egy befektetés, de a forint, mint deviza, már tekinthető annak, főként ha a bankban tartott pénzt mondjuk lekötjük.

(A devizába való befektetésekről itt írtunk: befektetés külföldi devizába)

A leggyakoribb eset tehát, hogy a pénzünk forintba van befektetve, és egy hagyományos bankszámlán tartjuk azt nyilván.

Ez így nagyon egyszerűnek tűnik, és mindenki számára nyilvánvaló. De mi a helyzet ha kicsit mélyebben belenézünk a befektetési termékekbe?

Lehet-e például babakötvénybe, önkéntes pénztárba, vagy életbiztosításba fektetni? 

Milyen befektetési számlák vannak?

Nagyon sokan keverik a számlákat a befektetésekkel. Azt kell megérteni, hogy egy adott típusú befektetést sok különböző számlán keresztül elérhetünk. Később lesz szó a befektetésekről, egyelőre válasszunk ki egy olyan befektetést, amit mindenki ismer: vegyünk részvényeket.

A számla tulajdonságai megmondják, hogy mikor veheted fel a rajta nyilvántartott összeget, hogyan kell adóznod utána, kapsz-e rá állami támogatást, vagy adókedvezményt.

De a számla nem befektetés. A számlán belül kell majd kiválasztanod, hogy mibe szeretnéd, ha befektetnék a pénzed!

Bizonyos számlákról bizonyos befektetések érhetőek el, de sok az átfedés. Például az összes alább szereplő számlán keresztül el tudsz érni részvény portfóliókat!

Néhány példa, hogy biztosan értsd, miről is beszélek: életbiztosításon keresztül is be tudsz fektetni pénzpiaci alapba (bankbetét), állampapírba, részvénybe. Önkéntes pénztárakon keresztül is megválaszthatod, hogy milyen portfóliót szeretnél, és egy értékpapírszámlára is vehetsz számtalan piacot lefedő befektetést.

Ilyen értelmeben a “jó befektetés az önkéntes pénztár?” kérdés értlemét veszti. Attól függ!

Nézzük meg a különböző számlatípusokat és azt, hogy mik ezek előnyeik, hátrányaik…

1. Értékpapírszámlák

Ez talán a legegyszerűbb, mégis méltatlanul kevesek által használt befekteétsi számla.

Az értékpapírszámla pontosan úgy működik, mint egy hagyományos bankszámla, azzal a különbséggel, hogy ezen nem pénzt, hanem értékpapírokat tartanak nyilván. Értékpapírszámlára számos befektetést lehet vásárolni, köztük részvényeket is.

Részletesen az értékpapírszámlákról egy előző cikkünkben írtunk, ahol a piacon található összes értékpapírszámlát is össze tudod hasonlítani: Értékpapírszámlák összehasonlítása.

Előnyük: bármikor hozzáférhető, bármekkora összeg befizethető rá, bármilyen értékpapír vehető, TBSZ-ként is nyitható (5 év után kamatadó-mentes), alacsony költségű

Hátrányuk: rendszeres megtakarításra kevésbé alkalmas, a túl nagy szabadság “hozzá nem értéssel” párosulva veszteséget is okozhat.

2. Életbiztosítások

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások a pénzügyi tanácsadók által leggyakrabban javasolt termék. Gyakorlatilag a biztosítók által kifejlesztett befektetési számláról van szó, melyhez tetszés szerint kapcsolhatunk biztosítási védelmet is, de manapság ez már egyre kevésbé jellemző.

Ha konkrétan biztosítást szeretnél, tehát ami mondjuk halál esetén, vagy baleset esetén fizet, akkor egy sima kockázati életbiztosítást javaslok.

A unit-linked (befektetési egységekhez kötött) biztosítások funkciója sokkal inkább a megtakarítás, vagyis az apró összegek befektetése rendszeresen. Ez lehet évente, félévente, negyedévente, vagy havonta is.

Vannak egy összegű befektetéses életbiztosítások is. Az igazság az, hogy ezek sosem jobbak, mint egy értékpapírszámla, ezért ezeket célszerű elkerülnöd.

Előnyük: rendszeresen fizethető, nem szükséges szakértelem, nagyon sokféle befektetés elérhető, kamatadó-mentes, kis összeggel is indítható, megtakarításra ösztönöznek

Hátrányuk: általában rendkívül drágák, idő előtt nem érdemes felbontani őket, rugalmatlanok, legyél óvatos ezekkel a számlákkal!

3. Nyugdíjcélú megtakarítások

Három típusú nyugdíjcélú megtakarítás létezik jelenleg. Ezek szintén SZÁMLÁK, vagyis ezeken keresztül is eldönthetjük, hogy mibe szeretnénk befektetni.

Ezek a számlák abban különböznek más számláktól, hogy kifejezetten nyugdíjcélra lehet rajtuk keresztül félretenni. Vagyis ha nyugdíjadra akarsz félretenni, akkor érdemes lehet ezek közül választani. Miért?

Mert a befizetéseidre 20% adókedvezményt vehetsz igénybe, vagyis minden befizetett 100 forintodra további 20 forintot jóváír az állam. Cserébe viszont vállalnod kell, hogy nem veszed fel nyugdíjba vonulásod előtt az összeget. (20 év után van amelyik felvehető függetlenül a nyugdíjtól.)

A nyugdíjcélú megtakarítások összehasonlítását itt találod meg: Nyugdíjcélú megtakarítások összehasonlítása.

Előnyük: 20% jóváírás, megtakarításra ösztönöz, kifejezetten nyugdíj célra megy, sok befektetés közül lehet választani, kis összegekkel, rendszeresen is fizethető.

Hátrányuk: hozzáférni nehezebb, 20 év / nyugdíjkorhatár előtti felmondás esetén adókötelesek

4. Lakástakarék-pénztárak

Ez egy nagyon egyedi számla, ami egy teljesen külön kategóriát is képezhetne. Valójában itt a pénzt nem fektetik be, hanem a pénztár többi tagjának kölcsön adják, mi pedig minimális kamatot kapunk rá. Ez leginkább egy banki lekötéshez hasonlít, annyi különbséggel, hogy csak rendszeresen fizethető.

A befizetések után 30% állami támogatást kapsz, vagyis minden befizetett 100 forinodra jóváírnak még 30 forintot. Az ezen a számlán felhalmozott összeget viszont kizárólag lakás célra lehet felhasználni. Részletesen itt olvashatsz róla: Mindent a lakástkarékról.

Jelenleg 4 lakástakarék-pénztár működik itthon (Fundamenta, OTP, Erste, Aegon), és ezek szoros versenyt vívnak. Érdemes őket összehasonlítani.

Előnyük: 30% állami támogatást lehet igénybe venni, ez maximum évi 72.000 Ft lehet. Az állami támogatással számolt EBM (kamat) akár a 11%-ot is elérheti, garantáltan.

Hátrányuk: csak lakáscélra használható, gyakran magas kezdeti költséggel lehet csak megnyitni őket, és az állami támogatáson kívül szinte semmi kamatot nem fizetnek. Minél hosszabb a táv, annál alacsonyabb az EBKM.

5. Önkéntes pénztárak

Az önkéntes nyugdíjpénztárat a nyugdíjcélú megtakarításoknál megtalálod. De ezen felül van még két másik önkéntes pénztár is: az önsegélyező pénztár és az egészségpénztár.

Mindkét pénztárra 20% adókedvezmény lehet igénybe venni, vagyis a nyugdíjcélú megtakarításokhoz hasonlóan a befizetések után +20% jóváírást kaphatunk, ha fizetünk személyi jövedelemadót. (pl. alkalmazottként)

Ezeket a befizetéseket különböző gyógyszerekre, babaápolási-, és egészségmegőzési termékekre tudjuk fordítani, de az önsegélyező pénztárt akár lakáshitel törelsztésre is.

Az ide befizetet pénzeket a pénztár szintén befektetni, tehát hozamot is kapunk az adókedvezmény mellé.

Előnyük: 20% adókedvezmény, bármekkora összeggel elindítható, extra hozam, alacsony költség

Hátrányuk: nem szabad felhasználású, számlával kell igazolni a felhasználást

6. MLM, arany, és egyéb “szuper számlák”

Ha a fentieken felül találkozol valami spéci számlával, az általában egy cég saját kreálmánya. Ahogy az aranyszámlák, vagy különböző robotok által kezelt, 15+%-os hozamokat ígérő MLM cégek számlái is, igen kockázatosak.

(Nem az arannyal, mint befektetéssel van gond, – bár elég sok kérdést felvet, – hanem a magas jutalékokat elkérő, félelemre játszó cégek saját számláival.)

Itt olyan számlákra gondolok, mint amilyenre a Carbon creditet vehetted, vagy a GAM részvényeket, Kairos egységek jóváírására szólgáló számla, EmGoldex, és a sok-sok-sok hasonló csalás…

Minden, amire szükséged lehet ahhoz, hogy magas hozamot érj el, és jó befektetővé válj megtalálható az első 5 pontban. Egy sima értékpapírszámlával is be tudsz fektetni aranyba, nincs szükséged ehhez kis céges saját számláira.

Amint már írtuk: Ami túl szép, hogy igaz legyen, általában nem az!

Az ilyen ajánlatok általában magas hozamot, kivételes lehetőségeket hirdetnek, de jobb, ha óvakodsz tőlük, mert legtöbbször csak idő kérdése, és az ügyfelekből hamar károsultak lehetnek.

Előnyük: nincs, vagy elenyésző

Hátrányuk: magas kockázat, magas költség, nem szabályozott rendszer

Egyedi ajánlat esetén küldd el nekünk nyugodtan itt, és szívesen mondunk róla véleményt.

Azonos típusú számlák között is óriási különbségek vannak!

Nem minden szolgáltató számlája ugyanolyan. Elég ha csak az értékapapírszámlákat vizsgáljuk: az Erste számláján több száz befektetési alap közül választhatunk, míg az Unicreditnél alig néhányból.

Ugyanakkor az Erste felületén csak néhány részvényt tudunk vásárolni, míg például a KBC-nél számos külföldi tőzsdét elérhetünk, és szinte korlátlan szabadságunk van. Utóbbinál komolyabb befektetési termékeket is, például opciókat is elérhetünk.

Sok értékpapírszámlánál viszont egyáltalán nincs módunk részvényeket venni!

De még nagyobb a különbség a nyugdíjbiztosítások piacán, ahol sok szolgáltató 4-5%-os költséget számít fel, amely aligha térül meg a választható befektetéseken, míg mások 1-2%-os költséggel is megelégszenek.

Előfordulhat tehát, hogy az egyik szolgáltató értékpapírszámlája rosszabb, mint a másik szolgáltató nyugdíjbiztosítása, de mégis van olyan nyugdíjbiztosítás, ami megveri az adott értékpapírszámlát.

Magyarul, neked nem elég csak egyetlen számlatípust ismerned. Gyakran a körültekintő választáshoz ismerni kell az összes szolgáltató témához kapcsolódó számláját.

A számla és a rajta keresztül elérhető beektetések is fontosak a választáskor! És tudnod kell, hogy a számlának, és magának a befektetésnek is van költsége! Ezt gyakran kifelejtik az értékesítési beszélgetésekből.

A számla, és a befektetés kiválasztása tehát egyszerre történik. Tudnod kell, hogy milyen hozamot akarsz elérni, ugyanakkor azt is tudnod kell, hogy milyen célból, hiszen a számla kiválasztása főként a célodtól függ majd.

Ez azt jelenti, hogy vannak átfedések, és van, mikor ugyanarra a célra más számlatípust kell választani egy biztonságos portfólióhoz és mást egy kockázatvállalóbb, de magasabb hozamelváráshoz.

Milyen befektetések közül választhatsz?

Most, hogy tisztáztuk, hogy milyen számlák vannak, nézzük meg, hogy milyen befektetések közül tudsz választani.

Itt álljon most csak egy rövidebb felsorolás, ha mélebben érdekel ezek hozama és kockázati jellemzője, akkor ebben a cikkben találsz részletes leírást: Befektetések típusai és kockázati jellemzői.

A következő befektetések közül érdemes válogatnod:

Ahogy azt korábban már sokszor leírtuk a befektetések kiválasztásánál nem érdemes mindent feltenni egy lóra. Rendkívül fontos, hogy megoszd a pénzed, és több befektetés között oszd szét.

Ezt szakszóval diverzifikációnak nevezzük, vagy portfólió építésnek. Itt tudsz erről bővebben olvasni: Hogyan építs hatékony portfóliót?

Ha elolvastad a linkelt cikkeket, akkor már sokkal jobban képben vagy a befektetésekkel, mint az emberek 98%-a.

Ha nem tetted, akkor javaslom, hogy addig ne fektess be semmibe, amíg ezt nem tetted meg, mert a cikkek, amiket linkeltem mind haszno információkkal szolgálnak és elengedhetetlenek ahhoz, hogy racionális döntést hozz.

Ahhoz ugyanis, hogy megfelelő portfóliót tudj építeni, ismerned kell a részvényeket, a kötvényeket, vagyis magukat a befektetéseket, illetve ismerned kell a portfólió építés alapjait it.

Porttfóliót ugyanis kis pénzből nem úgy kell építeni, hogy megveszel sok száz papírt, mert a gatyád is rámegy. Sokkal egyszerűbb, ha azonnal egy diverzifikált portfóliót veszel meg.

Hogyan vásárolhatsz azonnal diverzifikált portfóliót?

Ilyen diverzifikált portfóliók például a befektetési alapok, vagy az ETF-ek.

Ezek az alapok is a fenti befektetésekbe fektetnek, gyakran vegyesen.

Az alapok úgy működnek, hogy egy nagy kalapban összegyűjtik a kisbefektetők pénzét, majd az előre meghatározott stratégia szerint abból sok száz, vagy akár ezer értékpapírt vásárolnak.

Természetesen a befektetési alapok is vásárolhatnak ETF-eket, így nekik is sokkal könnyebb elérni a megfelelő diverzifikációt.

A befektetési alapokat jellemzően egy szakértői gárda kezeli (aktív), míg az ETF-ek bizonyos indexeket követnek (passzív).

Hosszú távon azonban azt figyelhetjük meg, hogy az alacsonyabb költségű alapok jobban teljesítenek. Vagyis valószínűbb, hogy jobban járunk egy ETF-el, mint egy befektetési alappal, hiszen nem kell megfizetnünk a szakértői gárdát.

Mégsem lehet kijelenteni, hogy mindig jobb egy ETF, mint egy befektetési alap. Miért?

Egyrészről azért, mert nem minden számlán érhető el ETF, másrészről pedig sokszor megéri megfizetni a szakértőt, akkor is, ha az elért hozama alacsonyabb. Ennek oka a biztonság, a kockázatkezelés.

Bizonyos időtávokon, főként, ha mi magunk nem vagyunk profi befektetők, érdemes lehet a portfólió kialakítását inkább a legjobbakra bízni. Ez egy elég nagy terhet levesz a vállunkról, és nem kell attól tartanunk, hogy esetleg túlvállaljuk magunkat.

Az ETF-eket csak értékpapírszámlán keresztül lehet elérni, vagyis kiesnek a képből például a nyugdíjcélú megtakarítások, valamint minden államilag támogatott megtakarítási forma.

Az ETF-ek tőzsdén kereskedett alapok, vagyis olcsón kell tudnunk elérni külföldi tőzsdéket ahhoz, hogy megtérüljön a befektetésünk. Ez nem olyan nehéz, számos befektetési szolgáltató (pl KBC) nagyon olcsón hozzáférést biztosít a nagyobb tőzsdékhez.

Azonban a vásárlásoknál általában van egy minimum költség, függetlenül attól, hogy mekkora összeget fektetünk be.

Ez rossz hír azoknak, akik rendszeresen akarnak kisebb összegeket félretenni, akár nyugdíjra, akár a gyerkőcnek. Az ETF inkább már meglévő, nagyobb összegek befektetésére alkalmas instrumentum.

Mit érdemes választani, és hogyan dönthetsz?

Itt jön a jó öreg “attól függ”. A számlát és a befektetést egyszerre kell mérlegelned. Sőt nem csak ezeket, de azt is, hogy befektetési alapon keresztül kívánod-e megvalósítani a befektetést, netán ETF-en keresztül, vagy egyedi papírokat akarsz vásárolni.

Utóbbit főként gyakorlottabb befektetőknek javasoljuk, de azért vannak kivételek…

Ott van például a magyar állampapír. Ezek egyedi értékpapírok, amelyeket a Magyar Államkincstárnál vezetett értékpapírszámlára tudsz vásárolni. A termék egyszerű, mint a faék, és garantált kamatot kínál. Gyakorlatilag 2012 óta a bankbetétek szerepét tölti be a pénzügyileg tudatosabb réteg számára.

Vagy ott van a babakötvény, ami a gyermekes szülők számára jelent államilag támogatott megtakarítási formát. 2015 óta a babakötvény is egy állampapír, amit szintén egy speciális értékpapírszámlára lehet vásárolni.

Hogyan válassz számlát és befektetést?

1. Határozd meg, hogy mi a befektetésed célja

2. Határozd meg, hogy mekkora kockázatot és hozamot akarsz elérni. (A kockázat és hozam)

3. Ennek megfelelően döntsd el, hogy milyen számlán akarsz befektetni

4. Ezt követően válaszd ki, hogy mibe szeretnél a számlán belül befektetni

5. Mérlegeld, hogy az elérhető befektetések megfelelnek-e neked. Ha nem, kezdd újra a folyamatot, és válassz másik számlát!

6. Hasonlítsd össze a szolgáltatók által kínált megoldásokat, és válaszd a célodnak megfelelő, de legalacsonyabb költségű megoldást.

7. Nincs mindig tökéletes megoldás. Olykor valamit valamiért fel kell áldozni!

Remélem sikerült elmagyarázom, hogy mi a különbség maga a befektetés és a befektetésekhez használt számlák között.

Ha azt gondolod, hogy nem egyszerű mindent egyszerre átlátni, akkor sajnos azt kell mondanunk, igazad van. Éppen ezért érdemes szakértői segítséget igénybe venned, mert sok-sok órát megspórolsz vele, ha van valaki, akitől kérdezhetsz.

Tegyél egy próbát, kérdezz minket:

Szeretnél jó döntést hozni egy konkrét pénzügyi kérdésben?

TEDD FEL KÉRDÉSED ÉS 24 ÓRÁN BELÜL VÁLASZOLUNK!

Sokan százezreket spóroltak meg azzal, hogy megírták kérdésüket mielőtt elfogadták egy ügynök, vagy pénzintézet ajánlatát. Próbáld ki, INGYEN!

TEDD FEL KÉRDÉSED MOST!