Ezek a garantált hozamú termékek, amik tulajdonképpen klasszikus vegyes életbiztosítások, akár nyugdíjcélra is megköthetőek. Pont ezért rengetegen esnek bele ebbe a csapdába, mivel biztonságosabbnak érzik a többi terméknél. Tényleg az?

Mi is ez a garantált hozam?

Ezeknek a termékeknek az esetében a biztosító előre megmondja, hogy mekkora összeget ad az adott befizetések mellett lejáratkor. Ez szinte mindig kevesebb, mintha a pénzünket más befektetési termékbe helyeznénk el, és még az adott biztosítási szolgáltatásra fizetnénk egy kockázati életbiztosítást. Tehát ezek a termékek a mi számításaink és véleményünk szerint soha nem érik meg.

Mekkora költségekkel dolgoznak ezek a biztosítások?

A biztosító a költségeket nem köteles feltüntetni, mivel a felvehető összeget garantálja. Azonban ez nem jelenti, hogy nincsenek költségek. A MABISZ ajánlása szerint 2015 óta a vegyes életbiztosításokra is kell TKM mutatót készíteni, ami jól reprezentálja a költségek mértékét. Sajnos ezt néhány biztosító (pl. Grawe) nem teszi meg.

Ha a biztosító 2,1%-os hozamot garantál, de a termék TKM értéke 2,27%, akkor hiába a „garancia”, hiszen valójában 0,17%-kal fogyni fog a pénzed évente a költségek miatt. Tehát nem hogy több pénzed nem lesz, de inkább kevesebb.

Röviden összefoglalva ez kívülről, egy ügyfél szempontjából a következőképpen nézhet ki: ebben a megtakarítási formában helyetted kezelik a pénzed, a befektetésed minimum hozamát garantálják, az efölött elért hozam valamekkora százaléka, vagy akár az egésze is a tied, és ráadásul a szerződésben, amit aláírsz, szó sincs arról, hogy ezeknek bármilyen költsége lenne.

Pedig van. Mindössze arról van szó, hogy pillanatnyilag még nem kötelező a nem unit linked biztosításoknál közzétenni a költségeket, illetve július 1.-jétől a TKM-et (teljes költségmutató) már nekik is fel kell tüntetniük.

Melyik a jobb? Klasszikus vegyes vagy befektetési egységekhez kötött?

A klasszikus vegyes biztosításon kívül létezik még befektetési egységekhez kötött életbiztosítás. A kettő között a különbség számottevő. A vegyes biztosításnál nem dönthetünk arról, hogy milyen eszközalapokba fektetik a pénzünket, és a garancia teljesítése miatt ez általában egy kötvénytúlsúlyos konzervatív befektetés, ami tulajdonképpen egy igen alacsony kamatot jelenthet.

A befektetési egységekhez kötött életbiztosításnál (unit-linked) viszont mi magunk választhatjuk ki, hogy a biztosító által felkínált (10-60 db) eszközalap közül melyikbe, milyen arányban fektessen be az alapkezelő. Ez azért pozitív, mivel mi saját magunk döntünk arról, hogy milyen kockázat mellett, milyen kamatkörnyezetben gyarapodjon a megtakarításunk.

Érdemes tehát vigyázni ezekkel a megtakarításokkal, mert a gyanútlan ügyfeleket gyakran behálózzák a garancia ígéretével kecsegtető ügynökök. A kiszámítható, de ingadozó hozam még mindig jobb, mint a garantált veszteség.

Szívesen tanulnál a pénzügyekről? Íme, egy 14 napos, ingyenes kihívás és tréning!

Szeretnél szakértői segítséget? Kérj valódi pénzügyi tanácsadást!