Az önkéntes nyugdíjpénztárak a piacon elérhető termékek egyik leghasznosabbikát kínálják, amivel megalapozhatod nyugdíjas éveid anyagi biztonságát. Az alábbiakban összeszedtük neked a legfontosabb információkat a pénztárak előnyeiről, költségeiről, tulajdonságairól, tagi kölcsönökről és így tovább.

A nyugdíj témájáról a politikusoktól kezdve egészen a pénztárcarobbantó ajánlatokat kínáló ügynökökig mindenki rengeteget beszél, de a legfontosabb, hogy te magad mit tehetsz azért, hogy megfelelő legyen az az összeg, amit idős korodban felhasználhatsz. Ezen a téren jelenthet jó lehetőséget az önkéntes nyugdíjpénztár. Az alábbiakban összeszedtünk számodra minden fontos infót, hogy felkészülten vághass bele az előtakarékosságba.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak három előnye

Ha a nyugdíjas éveid kényelmét akarod megalapozni, semmiképp sem szabad elmenned az önkéntes nyugdíjpénztár lehetősége mellett. Egyrészt azért, mert az önkéntes nyugdíjpénztár egy elég egyszerű konstrukció. A minimális befizetési összeg minden számlánál pár ezer forintnál kezdődik. Emellett a rendszer elég rugalmas is, mert egyszerű papírmunka és minimális – maximum 3 ezer forintos – díj mellett a szolgáltatók közötti váltást is megengedi.

Másrészt nem kevés állami támogatás is jár az önkéntes nyugdíjpénztárak mellé: az egyéni befizetések után 20 százalék adókedvezményhez juthatsz. Ez maximum évi 150.000 forintot tehet ki, amihez éves szinten 750.000 forint összegű befizetés szükséges.

Harmadrészt munkáltatód is adókedvezményt kap, amennyiben juttatásként befizet az önkéntes nyugdíjpénztári számládra. 2017-től az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás „egyes meghatározott juttatásként”, 43,66% adóteher mellett nyújtható összeghatár nélkül.

A pénztár három tartaléka

Az önkéntes nyugdíjpénztári számlák kapcsán fontos még tudnod, hogy a dolog nem úgy néz ki, hogy befizeted a pénzt és kész, az ott kamatozik, hanem három tartalék, vagy más néven „zseb” van.

Egyrészt van egy fedezeti tartalék. Ide mennek a saját befektetéseid, és ebből vonják le a pénztárak a tevékenységi költségeket, például a vagyon- és letétkezelési díjakat is. Emellett van még egy működési tartalék, ami a pénztár működési költségét fedezi, illetve egy likviditási tartalék is, amire azért van szükség, hogy a pénztár fizetőképes maradjon.

Ezekre elsősorban azért van szükség, mert az önkéntes nyugdíjpénztárak non-profit szervezetek, költségeik azonban nekik is vannak. Így ha használod, hozzá kell járulnod a fenntartásukhoz is. Erről is összeszedtük a legfontosabb infókat alább.

Egyszerűen lefordítva, a fedezeti tartalékban gyűlnek a befektetések, a másik két „zseb” pedig gyakorlatilag számodra költség.

Sávos költségek minden pénztárnál

Bármelyik konstrukciót is választjuk, a költségek sávosak lesznek. Ez azt jelenti, hogy attól függ, mekkora összeg megy az egyes tartalékokba, hogy mekkora összeget helyezel el a számládon havonta. Az alábbi képen a jobboldalon láthatod az egyes sávokat pénztárak szerint lebontva.

ÖNYP

Forrás: onkentes-nyugdijpenztar.com

Emellett még két fontos dologra hívnánk fel a figyelmed. Egyrészt bármekkora is a rendszeres költség – azaz az összeg, amely nem a fedezeti, hanem a működési, illetve a likviditási tartalékba kerül –, az sosem lehet több mint 10 százalék. Akármennyire is alacsony a befizetésed.

Másrészt – és itt van a lényeg – a sávok nagyon eltérőek az eges szolgáltatóknál. Míg az ERSTE-nél és az MKB-nál 500.000 forint rendszeres befizetése felett kerülsz a legalacsonyabb költséggel járó sávba, az Allianznál 240.000 ez már, míg például az Életútnál 180.000 forintnál is elérhető. Cserébe viszont a legalacsonyabb sáv magasabb az utóbbiaknál, mint az előbbieknél. Az aranyszabály tehát, hogy minél többet fizetsz be rendszeresen, annál több megy a fedezeti tartalékodba.

Válogathatsz a portfóliók között

Az önkéntes nyugdíjpénztárak kapcsán szintén fontos tudnod, hogy nem csak véletlenszerűen megadott százalékok alapján számítják a hozamod, hanem portfóliókból válogathatsz. Már ha akarsz, persze, ez sem kötelező.

A portfóliók lényege, hogy különböző eszközökbe kerül a pénzed, így például állampapírokba, részvényekbe vagy éppen befektetési jegyekbe, és ezek teljesítménye alapján fial a pénzed. Ez persze azzal is jár, hogy beállíthatod, hogy mennyire szeretnél kockáztatni: alacsonyabb kockázatnál nagyobb a kiszámíthatóság, de kisebb a hozam, magasabbnál értelemszerűen fordítva.

A pénztárak többféle portfóliót is biztosítanak, általában 3-6 különböző lehetőség áll rendelkezésedre, amiből egyszerre többet is választhatsz. Mindegyik pénztár kínálkisebb, közepes és magasabb kockázatú portfóliót is.

Előbbinél a cél a befizetések értékének megőrzése és az infláció feletti hozam elérése. Ezt akkor választani célszerű, ha már csak néhány éved van hátra a nyugdíjig, na meg persze ha nagyon tartasz a kockázatoktól.

Szintén mindenhol elérhető legalább egy közepes kockázatú portfólió, ami közép és hosszú távon törekszik magasabb hozam elérésére, de jelentős részben tartalmaz állampírokat is. Emellett mindenhol vannak magasabb kockázatú portfóliók is, amelyek célja hosszabb távon kiemelkedő hozam elérése. Az hüvelykujjszabály tehát, hogy minél kevesebb időd van hátra a nyugdíjkorhatárig annál alacsonyabb kockázatú portfóliót érdemes választani.

Hogy számodra melyek a legjobbak, azt neked kell eldöntened, de ebben segítséget nyújt például az MNB honlapja: itt a napi teljesítményeket nézheted meg, míg itt a 2002 és 2016 közötti hozamokról találsz egy összefoglalót.

 

Ha idő előtt szeretnél hozzájutni a pénzedhez

Bizonyos élethelyzetekben, így például egy sürgős, de költséges egészségügyi kezelésnél érthető, ha idő előtt szeretnél hozzájutni a számládon lévő összeghez vagy legalább egy részéhez. Fontos azonban tudnod, hogy az első 10 évben erre nincs lehetőséged. Ez az első évtized az úgynevezett várakozási idő.

Ezt követően már megoldható a dolog és bár még mindig nem tanácsoljuk, azért ebben is segítünk. Először is csak háromévente van lehetőséged pénzt kivenni. A tőkédet pedig 15 százalékos személyi jövedelemadó, illetve 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli. Jó hír viszont, hogy a hozamodhoz adómentesen juthatsz hozzá és 20 év után már a tőkédhez is. Ez egy kicsit összetettebb, úgyhogy kifejtjük.

A tőkédhez tehát 20 év után adómentesen juthatsz hozzá, 10 és 20 év között viszont egyre csökkenő mértékű adóalap mellett, de adóznod kell utána.

A 11. év végéig a tőkéd 100 százaléka az adóalap, a 12. év végéig a 90 százaléka, a 13. év végéig a 80 százaléka, és így tovább, egészen a 20. év végéig, amikortól már az egész tőkéd adómentes.

De hogy még tovább bonyolódjon, ez nem az egész tőkédre vonatkozik, hanem évente újraindul a számítás. Azaz amit a második évben fizetsz be, annál a fenti számítás így néz ki: 12. év végéig a tőkéd 100 százaléka az adóalap, 13. év végéig a 90 százaléka stb.

Hogyan jutsz a pénzedhez a nyugdíjkorhatár elérésekor

A nyugdíjkorhatár elérésékor több opció közül is választhatsz, a kulcskérdés, hogy hozzányúlsz-e az összeghez, illetve fizeted-e tovább a tagdíjat. Utóbbit ugye azért érdemes, mert adókedvezmény továbbra is jár utána, bár ehhez persze rendszeres jövedelem is kell.

Amennyiben úgy döntesz, hogy hozzányúlsz az összeghez, kérheted, hogy egy összegben vagy járadék formájában, több – minimum 5 – évre elnyújtva vehesd fel a pénzedet. Ezt persze kombinálhatod is, ilyenkor egy részt kiveszel egyben, míg a többit rendszeres időközönként kapod meg.

A másik kérdés, hogy fizeted-e tovább a tagdíjat – akár hozzányúlsz az összeghez, akár nem –, vagy hanyagolod a dolgot. Utóbbi akkor lehet célszerű, ha későbbre tartalékolod a felgyülemlett összeget, de nem szeretnéd tovább fizetni a havidíjat. Ilyenkor a pénztár automatikusan levonja a rendszeres költségeket.

Amit még jó, ha tudsz a szüneteltetésről, váltásról és egyebekről

Fontos, hogy egyszerre több pénztárnak is lehetsz tagja, illetve bármikor válthatsz is közöttük, a megfelelő papírmunka elvégzése, illetve a költségek megfizetése utána. Az OTP-nél például az átlépésről kell nyilatkozni, illetve egy azonosítási adatlapot, a felhatalmazó nyilatkozatot, valamint a választott pénztár befogadó nyilatkozatát kell benyújtani.

A költségek a váltásnál nem haladhatják meg a 3.000 forintot, illetve a másik pénztár utalási díját. A váltással egyébként csak óvatosan, hiszen hiába a múltbéli jó teljesítmény, ez a jövőt tekintve nem garancia semmire.

Fontos még, hogy a számládat megszüntetni akkor tudod, ha a pénztár kifizette már a megtakarításaidat, vagy ha átlépsz egy másikba. Előbbi ugye csak akkor érhető el, ha letelt a tíz éves várakozási idő vagy elérted a nyugdíjkorhatárt.

Szintén fel szokott merülni, hogy mi van, ha nem fizeted meg az alaptagdíjat. Nos, a törvény szerint ilyenkor a pénztár levonhatja a hozamodból a költségek fedezésére szükséges összeget.

A pénztárak a fentiek mellett még nyújtanak egy különleges lehetőséget is az ügyfelek számára: ez a tagi kölcsön. 3 év tagság után veheted igénybe, a számlaegyenleg 30 százalékának erejéig. A kölcsön futamideje 1 év, kamatának mértéke pedig a jegybanki alapkamat + 5 százalék.  Feltétel még, hogy ne legyen tagdíjhátralékod, míg a tőkeösszeget egy összegben kell majd visszafizetned.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak tehát remek lehetőséget jelentenek, de fontos odafigyelned a változásokra. Azt például, hogy két portfóliót is választhass, csak 2016 óta tették lehetővé, míg más vonatkozik a 2012. december 31-ig és az ez után belépett tagok adómentességére. Emellett szintén csak 2016 óta él az a lehetőség, hogy a megtakarításnak csak egy részét vehesd fel a nyugdíjkorhatár elérése után. A munkáltatói juttatási lehetőségek is változtak, erről itt írtunk bővebben.

Van még a NYESZ és a Nyugdíjbiztosítás is

Bár az önkéntes nyugdíjpénztár egy kifejezetten rugalmas konstrukció, fontos tudnod, hogy van még két másik lehetőség is a piacon.

Az egyik a nyugdíjbiztosítás (NYB), ahol az általad kiválasztott befektetési eszközalapba kerül a pénzed. Itt erősen azon múlik a hozam, hogy mi van az adott cég portfóliójában, illetve hogy jól választasz-e közülük. Mivel azonban az egész egy biztosítás, így általában a költségek is magasabbak.

Mielőtt nyugdíjbiztosítást kötsz, olvasd el ezt: Őszintén a TKM-ről!

A másik pedig a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), ahol bár szintén befektetési alapokba kerül a pénzed, legalább nincs az egész egy biztosításhoz kötve, így a költségek is alacsonyabbak. Emellett a választható eszközök száma is nagyobb, azaz a mozgástered is megnő, jobban a saját habitusodnak megfelelően alakíthatod ki az egész konstrukciót. Ez viszont valahol a hátránya is az egésznek, hiszen nagyobb hozzáértést igényel.

Valódi pénzügyi tanácsadás nyugdíj témában, őszintén, termék értékesítéstől mentesen, most mindössze 45.000 Ft.

Várunk következő nyugdíj megtakarítási tréningünkre! Jelentkezz most, és 2.990 Ft-ért ajándék könyvvel is meglepünk!

Ha van bármi kérdésed van akár ezekről, akár az önkéntes nyugdíjpénztárakról, keress minket bátran, kattints az alábbi gombra és írj nekünk, igyekszünk mindenben segíteni!

Szívesen tanulnál a pénzügyekről? Íme, egy 14 napos, ingyenes kihívás és tréning!

Szeretnél szakértői segítséget? Kérj valódi pénzügyi tanácsadást!