Egy jópofa személyiségi tesztet jelenített meg a Pénziránytű alapítvány. Ingyenesen kipróbálhatod a szociálpszichológus által készített alkalmazást, és azonnal meg is adja az eredményeket.
A pénzügyi személyiségi tesztet itt tudod elérni.
A kérdőív 36 kérdésből áll. A kitöltők 1-5 -ig értékelhetik, hogy mennyire jellemző rájuk egy-egy tulajdonság, viselkedés.
Bár a kérdések kicsit „átlátszóak” a kérdőív mindössze egy oldalas és azonnal ki is értékeli a válaszaidat.
A következő 6 dimenzióban pontoz 0-30-ig:
- Árérzékenység
- Pénzügyi tervezés
- Mértéktartás
- Takarékosság
- Szorgalom
- Pénzügyi tudatosság
Van pár kérdés, ami szerintem nem feltétlen állja meg a helyét…
Például, hogy „szeretsz-e a barátaiddal szórakozni”.
Erre mit lehet felelni? Én, aki pénzügyileg elég tudatosnak gondolom magamat, igenis szeretek szórakozni. És akkor? Ez nem jelenti azt, hogy egy alkalommal több ezer forintot el kellene költenünk. Egyáltalán, kinek mi a szórakozás? Mégis erre a kérdésre a „helyes” válasz talán a nem (1) lenne, hiszen akkor költesz a legkevesebbet.
De az, hogy mennyire szeretsz szórakozni, és hogy a valóságban hányszor jársz el, és hova, mennyit költesz, az nem ugyan az. A másik ilyen kérdés, hogy frászt kapsz-e a sárga csekkektől. Hát én igen, mert minek is fizetnék csekkel, amikor minden hónapban elutalom a számlákat 🙂 . Tudom, hogy ezzel sokan nem így vannak, valaki szeret csekkezni. Ez rendben is van. Szóval én frászt kapok tőlük, ami rossz pont. (Miért? Mert a kérdező azt feltételezi, hogy aki frászt kap tőlük az nem fizeti be őket időben? Van már internetbank is.)
Ettől függetlenül tetszik a teszt, érdemes elgondolkodni az eredményeken.
Összesen 156 pontot kaptam. És te? Írd meg kommentben!
[fusion_builder_container hundred_percent=”yes” overflow=”visible”][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”]
Szívesen tanulnál a pénzügyekről? Íme, egy 14 napos, ingyenes kihívás és tréning!
Szeretnél szakértői segítséget? Kérj valódi pénzügyi tanácsadást!
[/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
152 🙂
Az szép! Tán Te is utálod a sárga csekkeket? 🙂
Ettől függetlenül tetszik a teszt, érdemes elgondolkodni az eredményeken. Mindig lehet tanulni valamit az élet folyamán ,de hasznos lehet el gondolkodni,hogy mennyire vagyunk pénzügyeinkben járatosak.
Összesen 145 pontot kaptam.
Egyet értek!
Nemcsak az lehet pénzügileg tudatos, aki bankon keresztül egyenlíti ki a számláit. Jóllehet, valóban nem kell ekkor az ügyfélnek odafigyelnie ennek megtörténtére, s az elfelejtés veszélye is kiiktatódik, de ettől függetlenül lehet a csekkel fizető is körültekintő. Én például a magam példájával tudom ezt igazolni. Amióta a család számláival én foglalkozom, s ez nem tegnaptól van, mindig is csekkel fizettük be a számlákat. Egyedülállóként az édesanyám helyett vállaltam át ezt a feladatot, házasként új családi állásomban is az én feladatom maradt. Teljes biztonsággal állíthatom, hogy soha, egyetlenegy alkalommal sem volt elmaradásunk semmilyen szolgáltatónál, még csak fizetési felszólítást sem kaptunk értelemszerűen. Tudtam mindig, mennyi a család jövedelme, de azt is, kb. mennyi állandó költségeink vannak. Ezenkívül megtanultam kiszámítani a gáz- és áramfogyasztást a szolgáltatói számla alapján, s így előre tudom, 1-200 Ft eltéréssel – az is a szolgáltató által használt törtszámérték kerekítéséből adódik -, hogy mennyi lesz a következő fizetendő, s be tudom tervezni. Mindig előre eltervezem az adott hónapot, és ha valami még jön hozzá, azt utólag már könnyű hozzáírni. Így nincsenek kellemetlen meglepetések. Nem a pénztárcából fogy el a jövedelem, s nem a „fizetünk, míg tart a pénz” elv alapján költekezünk. Számítógépes költségnyilvántartást vezetek, a fizetési határidőket számontartom. Ha lehet, amint megjön a számla, befizetem a csekkeket, mert el van téve a rávaló pénz. Azt gondolom, a csekkhasználat nem jelenti automatikusan azt, hogy az ügyfél mindenképpen feledékeny. Mindenkinek van számlája, mindenki fogyasztó valahol, már csak ezért sem lehet az. Mindenkinek tudnia kell, hogy mit, mikor kell megfizetnie. Azt az elvet vallom pl. gáz- és áramfogyasztásnál, hogy amit felhasználtam, azért vagyok hajlandó fizetni, ezért diktálok. Ugyanez a helyzet a bankokkal szemben is. Egy bankszámla fenntartása nemcsak a közüzemi számlák kiegyenlítésére szolgál, ezért nem minden tétel ingyenes. Miért fizetnék többet? Igaz, a sárga/fehér csekknek is van tranzakciós illetéke, de az csak akkor, ha befizetem a csekket. Hó közben nincs, s nincs negatív egyenleg sem, mint a bankszámláknál, ha nem szándékozok aktív forgalmat bonyolítani rajta. Csekknél nincs éves kártyahasználati díj, s rengeteg, szinte ellenőrizhetetlen terhelési tétel. Közgazdasági végzettségem van, van otthon számítógépes, internetes hozzáférésem, ismeretem is van, de a bankszámlahasználat költségeit nem tudom tolerálni, nekem az nagy bosszúság lesz, ha valaha kötelező lenne mindenkinek. Nekem sincs szükségem papírszámlára, teljesen megelégednék a szolgáltató oldalán megtekinthető virtuális e-számlával. Azt sajnálom, hogy nincs harmadik alternatíva, vagyis, hogy e-számlát igényelek, de ne kelljen hozzá bankszámlát nyitnom, hanem csekket küldjenek. Sokkal kevesebb papír fogyna úgy is, az a pici csekk az ügyfélnek is sokkal kisebb helyen elférne, akár több évi adag is egy pici dobozban. Csak ez a bankoknak nem érdeke. A lakosságnak azonban érdeke lehet, ha a magyarországi átlagfizetéseket nézzük. A bankszámla fenntartásának komoly költsége van, kivált, ha azt nézzük, hogy egy családban több személynek lehet bankszámlája, ami az adott gazdálkodási egységnek többszörös elvonást jelent pénzügyileg. Ahány bankszámla, annyi költség, terhelési tétel, mindez az adott gazdálkodási egység pénzügyi erőforrásait csökkenti. A havi bankszámlaköltség többe kerül, mint amennyit egy nyugdíjas a postásnak borravalóként adna. Biztos vagyok abban, hogy ha létezne ez a harmadik fizetési forma (e-számla és csekk), sokkalta többen váltanának az oly nagyon hirdetett és népszerűsített e-számlára. Még annyit, hogy az általam használt csekk-gyakorlat mellett stabil anyagi helyzettel rendelkezünk, nem kell kuporgatnunk. Adósságunk nincs, hó végi kölcsönkérés nincs, még tartalékot is tudunk képezni. Ha valaha esetleg kellene majd szűkösködni, az nem a sárga/fehér csekk miatt lenne.