Akárhány cikket olvasok most a részvénybefektetés témakörében szinte minden alkalommal előkerül a túlárazottság kérdése. Vagy a cikkben, vagy a kommentekben.

Aki maga válogatja össze a portfólióját, igen nehezen talál alulértékelt részvényeket.

Aki indexekbe fektet, kétszer is meggondolja, hogy mikor érdemes beszállni.

Vágtatnak a részvények, pedig már évek óta az esést várjuk. Mit lehet tenni? Érdemes kivárni? Lépésenként kell befektetni?

Először nézzük meg kicsit a mostani helyzetet, hasonlítsuk össze a múltbeli hasonló időszakokkal. Ezt követően igyekszem némi útmutatással is szolgálni azoknak, akik most akarnak befektetni, és tanácstalanul keresik a választ a sok egymásnak szögesen ellentmondó vélemény közepette.

Mikor jön az új válság?

Már évek óta azt halljuk nevesebbnél nevesebb szakértőktől, hogy nemsokára itt az új válság, és a részvények már nem mennek ennél feljebb.

2013-ban néhány szakértő véleménye, és „bizonyíték” a buborékra:

A Zerohedge cikke 15 olyan tényezőt gyűjtött csokorba, melyek azt támasztják alá, hogy egy masszív részvénypiaci buborék csúcsán vagyunk.

Marc Faber, neves piaci guru legutóbb blogján arról írt, hogy a befektetőknek célszerű óvatosnak lenni a részvénypiacokkal, melyek exponenciális módon emelkednek. A szakértő azt is megjegyezte, jelenleg nem lát értéket a részvényekben.

Az amerikai részvénypiac P/E alapú értékeltsége az elmúlt hónapokban érezhetően emelkedett, a 12 havi előretekintő szorzó az elmúlt 10 évre jellemző átlagos érték felett tartózkodik. Legutóbb ilyen magas árazást a 2008-as pénzügyi válságot megelőzően figyelhettünk meg.

A Facebook jelenleg több mint 40-szeres előretekintő P/E rátán forog (ami ugyan alacsonyabb, mint a korábbi hónapokban látott árazás) és a piaci árazás alapján mintegy 115 milliárd dollárt ér.

forrás: portfolio.hu (2013)

Azóta eltelt 4 év, és a részvények mégis emelkedtek… Töretlenül, szinte hihetetlen csúcsokat megdöntve.

És a Facebook?

Lehet, hogy éppen ezért vagyunk még nagyon messze a csúcstól?

Hiszen amíg a szakértők folyamatosan a túlárazottsággal rémisztgetik az embereket, addig nincs meg a túlfűtött optimizmus, ami a buborékok végét szokta jellemezni.

Három ok, ami a medve ellen szól:

1. A magas részvényárak valamelyest indokoltak az alacsony hozamkörnyezet miatt. Mivel a bankban is alig adnak kamatot a pénzre, ezért még néhány százalékért is megérheti részvényeket vásárolni. Így hát az elfogadott ár magasabb, mint korábban lett volna.

2. Jellemzően a válságok során valamilyen tömeges eladósodás is közrejátszik. Egy fundamentális változást követően az eladósodott befektetők kénytelenek felszámolni más befektetéseiket (pl. részvényeiket), ami egy ördögi kört indít el. Esnek a részvény árak, ami más befektetőket is eladásra kényszerít. Ilyenkor láthatunk óriási zuhanásokat. Bár hitel van bőven, egyelőre nem látni, hogy mi indíthatná el ezt a folyamatot. (Nem mintha ezek könnyen előre láthatóak lennének.)

3. Még nincs túlfűtött optimizmus. (Vagy ez már az lenne?) Nagyon sokat az esést várják, vagyis egy csomó befektető kivár, és ez a pénz nem jelentkezik az árban. Ha egyszer ezek a befektetők elveszítik a türelmüket, és elegük lesz abból, hogy még mindig emelkedik a piac, – félnek, hogy lemaradnak a mesés hozamokról – eldöntik, hogy beszállnak, VÉGRE KIMONDJUK, hogy „a részvénypiac emelkedésének sosem lesz vége„, akkor kell majd igazán félni. Azt gondolom hétről hétre közelebb kerülünk ehhez a ponthoz.

Mit gondolnak az emberek?

Egy érdekes kutatás, amit az AAII hetente végez, hogy megkérdezzi a kisbefektetőket, hogy milyen irányba megy majd szerintük a piac a következő 6 hónapban. Bull = felfelé, Bear = lefelé, Neutral = oldalazás várható.

2016-ban ezt gondolták az emberek

Most ezt gondolják az emberek

Az optimizmus tehát e kutatás eredményeit tekintve jelentősen nőtt az elmúlt 1 évben, ami intő jel lehet! Ugyanakkor a bikapiacra számítók aránya még nem éri el az átlagot sem, a medve piacot vizionálók is éppen csak átlag alatti létszámban vannak jelen.

Akkor miért gondolják mégis, hogy túlárazott a részvénypiac?

A mauldineconomics.com három rendkívül érdekes grafikont mutatott be, amelyek a részvénypiac jelenlegi értékeltségi szintjeit szemlélteti.

Az S&P 500 P/E rátája a történelmi átlaghoz viszonyítva

Az első ábra az S&P 500 index P/E rátáját mutatja a múltbeli átlag értékeltségéhez viszonyítva. A P/E ráta a részvény árának és a cég nyereségének a hányadosa. Azt mutatja meg, hogy adott egységnyi nyereségért mennyit kell most fizetni.

Az átlagos részvény jelenleg 73%-kal a történelmi átlag felett forog. A történelem során mindössze kétszer fordult elő, hogy ilyen drágák lettek volna a részvények: az 1929-es nagy gazdasági világválság előtt, és az 1999-es dotcom lufi előtt.

 

A grafikon készítője úgy gondolja, hogy hamarosan életbe lép az úgy nevezett mean-reversion, vagyis a piaci azon tulajdonsága, hogy a P/E ráta újra és újra visszatér az átlagos szinthez. A részvénypiacot egy ingához hasonlítva olyan, mintha az inga most az egyik irányba túlságosan kilengett volna, és bármelyik pillanatban elindulhatna visszafele.

Lássunk egy másik ábrát… A Buffet indikátor…

Ezt az indikátort Warren Buffet szokta használni, hogy mérje a piac veszítettségét.

(Ha érdekel, hogy Buffet mibe fektet, klikk ide: Mibe fektet Warren Buffet?)

Ez a grafikon az ár / értékesítés hányadosát mutatja. Fogja az összes részvény értékét, és leosztja a GDP-vel (Bruttó hazai össztermék, vagyis az összes eladott termék és szolgáltatás értéke.). Minél magasabb az ár/értékesítés mutató, annál drágább a részvénypiac.

Ez is hasonlóan túlárazott piacot mutat, mint az előző ábra.

Az eredeti cikk szerzője visszaemlékszik az 1999-es évek „Ez most más lesz” érveléseire, mikor mindenki a mesés hozamok mámorában úszva azt gondolta, hogy egy új világ jött el az internetnek hála, és a gazdasági törvények egyszer s mindenkorra megváltoztak. Sokan azt gondolták, hogy a növekedés megállíthatatlan.

Valójában 1980-2000-ig a valós piaci növekedés 3% körül volt évente, míg 2000-től napjainkig mindössze 2% körül van.

Végül, lássuk az utolsó grafikont: Tobin’s Q chart…

Ez a grafikon a részvények árát mutatja annak fényében, hogy mennyibe kerülne a céget újrateremteni. Ha például egy fogorvosi rendelőd van, amit eladsz egymillió dollárért, de egy új rendelőt nyitni, és a hozzá tartozó felszereléseket (szék, eszközök, röntgen, stb.) megvenni csak félmillió dollárba kerül, akkor a Tobin’s Q értéke = 2.

Vagyis a cég értékét hasonlítja össze a cég tulajdonában álló eszközök értékével. Minél magasabb ez az érték, annál drágábbak a részvények.

Elég megnéznünk, hogy mi történt a történelem során akkor, amikor hasonló értékeket vett fel ez a mutató.

Lesz következő válság?

Igen. Ebben biztos lehetsz.

Mikor?

Amikor a legkevésbé sem számítasz rá, de pontosan senki sem tudja.

Akkor honnan tudom, hogy mikor kell befektetnem?

Onnan, hogy van egy befektetési stratégiád

Azok a kisbefektetők, akik a grafikonok alapján, vagy innen-onnan összevadászott vélemények alapján hozzák meg a befektetési döntéseiket, hosszú távon jellemzően még egy sima passzív befektetési portfólió teljesítményét is alulmúlják. Jelentősen.

Erről itt írtam: Miért buknak az átlagemberek a befektetéseiken?

[fusion_highlight color=”#cd2122″ rounded=”no” class=”” id=””] Amikor valaki azt kérdezi tőlem, hogy érdemes-e most NVIDIA vagy Facebook részvényt venni, akkor mindig azt válaszolom, hogy: „Neked nem”. [/fusion_highlight]

Ha erről engem kell megkérdezned, akkor az azt jelenti, hogy nincsen saját stratégiád, vagyis nem tudod, hogy mit csinálsz. Tehát nem.

Ahhoz, hogy egyedi részvényeket tudj megfelelően értékelni jóval több tudásra és tapasztalatra van szükséged, mint elsőre gondolnád, és csak azért, mert egy részvény most jól megy, egyáltalán nem biztos, hogy megér annyi. Ez persze relatív. Kinek, mit ér meg. Kinek, milyen kockázat mellett, milyen hozam éri meg. Ez is teljesen személyfüggő.

Igen, lehet, hogy az Nvidia, a Blizzard, a Facebook, a Tesla, a Google, az Apple, vagy az Amazon még 100%-ot fog emelkedni év végéig. De az is lehet, hogy nem. Az is lehet, hogy egy korrekció miatt 70%-ot esik. A kérdés, hogy látod-e az esélyeket? Mi alapján gondolod azt, hogy ez vagy az fog következni?

Ahhoz, hogy jó döntést hozz, megfelelő alázat kell. Látnod kell a saját értékelésednek a korlátait. Meg kell értened, hogy nem tudhatod előre, hogy mi fog történni, és ezért sosem szabad minden pénzedet egyetlen részvényre feltenni. Sőt ennél sokkal szélesebb diverzifikációra van szükséged.

Kezdésnek bizonyára egy 60/40 portfóliót javasolnék, és valamilyen alacsony költségű értékpapírszámlát, vagy nyugdíj megtakarítást.

És ezt olvasd el: Hogyan NE kezeld a pénzed?

Alakíts ki egy befektetési stratégiát. Ez lehet olyan egyszerű, mint a faék, de lehet akár bonyolult is, ha értesz hozzá. A lényeg, hogy előre definiáld, hogy mikor mit teszel, és a stratégáid mondja meg, hogy mi a következő lépés. Ha ad-hoc módon keresel megoldásokat, akkor drágán fogsz venni, és olcsón eladni.

Ahogy Dr. W. Edwards Deming mondta:

„If you can’t describe what you are doing as a process, you don’t know what you are doing.” – vagyis:

„Ha nem tudod leírni egy folyamatként amit csinálsz, akkor nem tudod, mit csinálsz.”

Összességében tehát a javaslatom:

  1. Ne próbáld meg kitalálni, hogy merre megy a piac!
  2. Készülj fel rá, hogy ha részvénybe fektetsz, lesz időszak, amíg bukni fogsz.
  3. Sosem tudhatod előre, hogy mit hoz a jövő. Ha ez frusztrál, akkor: állampapír.
  4. Ha 5-10 évnél rövidebb időre fektetsz be, akkor felejtsd el a részvényeket!
  5. Mindig portfólióban fektess be, és maximum 70% legyen részvényben! (nagyon max!)
  6. Ha nem értesz a cégek értékeléséhez, akkor passzívan fektess be!
  7. Egy részvény a portfóliód max 10%-át tegye ki (ez már nagyon nagyon max.)
  8. Csak olyat vegyél, ami része a stratégiádnak, és nem 2 hete pattant ki a fejedből!
  9. Ne vásárolj blogok, guruk, portálok javaslatai alapján!
  10. Ha nem értesz hozzá, kérj segítséget!
  11. Tartsd alacsonyan a költségeidet!

Kihagytam valamit? Szívesen látom a véleményed a cikk alatt kommentben.

Ha kérdésed van, akkor tedd fel itt, és 24 órán belül válaszolunk:

Szívesen tanulnál a pénzügyekről? Íme, egy 14 napos, ingyenes kihívás és tréning!

Szeretnél szakértői segítséget? Kérj valódi pénzügyi tanácsadást!