Ez a legújabb trükkje a biztosítóknak arra, hogy eladhatóvá tegyék az egyébként drága, és gyakran alul teljesítő termékeiket. Mindenki tudja – főleg a válság óta – hogy a befektetéseken bukni is lehet, ezért ezzel nyugtatják az ügyfeleket.

Az ügyfelek biztos nem hülyék, hogy még egyszer bedőljenek, hát ki kellett találni valamit, amivel azt mondhatják: ezzel biztosan nem lehet bukni. No meg, valamit mondani kell, hogy miért is a méregdrága Unit-linkdet kösse az ügyfél, ne pedig közvetlenül fektessen be. De hogyan is működik?

A Unit-linked befektetéses életbiztosításokról bővebben itt, az ezeket értékesítő ügynökökről pedig itt írtam.

Az árfolyamfigyelő automatikusan kiveszi a pénzünket egy alapból, ha az lefelé megy, és pihenő-, vagy parkolópályára teszi azt egy pénzpiaci (garantált) alapba, majd ha megindulnak az alapok felfelé, akkor automatikusan vissza is teszi a pénzt a felfele száguldó befektetésbe. Veszteség 0, nyereség maximum!

Az árfolyamfigyelő (ügynöki oktatási anyagból)

[fusion_builder_container hundred_percent=”yes” overflow=”visible”][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”]

Az árfolyam figyelő automatikusan parkoló pályára teszi a pénzt ha az alap megindul lefelé

Az árfolyamfigyelő automatikusan parkoló pályára teszi a pénzt ha az alap megindul lefelé

Ez így tök jó, rém egyszerű, de ha ilyen egyszerű volna, hogy majd a program megmondja, hogy melyik alap az, amelyik lemegy, meg melyik fel, akkor miért nem teszi mindenki ilyenbe a pénzét? Meg akkor minek a sok szakember, aki ügyeskedik a tőzsdén, hát itt a csodaprogram, ami megmondja.

Akkor kár volt ez a hajcihő a válsággal, hiszen mindenkinek csak ilyen termék kellett volna.

Nyilván azért, mert ez nem így működik, de az egyszerű embernek ez is elég. A valóság meg jobb, ha rejtve marad. Persze, mert úgy nehéz lenne eladni a terméket. De lássuk csak.

Honnan tudja a rendszer, hogy melyik alap, merre fog mozogni?

Sehonnan. Egy tűréshatárt kell beállítani – vagy a szakértő Ügynök Úr beállítja nekünk – amit ha átlép az alap, akkor riaszt minket, vagy automatikusan átteszi a befektetésünket. Ez a stop-loss. Ellenkező esetben, amikor felfele megy az alap, start-buy.

Persze az ügynöknek a legjobb úgy beállítani, hogy ne nagyon riogasson ez minket, mert a végén még azt hisszük, hogy rossz a befektetés, és akkor, ha felmondjuk, visszaírják a jutalékát. Meg amúgy is plusz munka.

Szóval, a legjobb, ha magunknak állítjuk be. De mi alapján? Mondhatjuk, hogy ha például 10%-ot esik az alap, akkor szálljunk ki, és ha 5%-ot megy fel, akkor szálljunk be. Hát, ez így elég hasra ütés szerű, de van ennél jobb mód?

Nem igazán.

Nézzünk egy példát, most nem a marketing anyagból

Ezt a grafikont én szerkesztettem, de ugyan annyira valós lehet, mint a marketinges ellenpéldája. A színváltásoknál lép életbe a stop-loss, majd a következő nagyobb emelkedésnél a start-buy.

[/fusion_builder_column][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”]

Az automatikus árfolyamfigyelő

Az automatikus árfolyamfigyelő

Annyi a különbség, hogy itt mindig pont rosszkor vettük ki a pénzt. Mit jelent az, hogy rosszkor? Ha akkor vesszük ki a pénzünket, amikor éppen felfele indul az alap, akkor az árfolyamesésből teljes mértékben részesülünk, viszont az emelkedésnél éppen parkoló pályán van a pénzünk. Ez történik itt háromszor egymás után.

Akár az is előfordulhat, hogy az árfolyam 10%-ot esik, (ekkor kivesszük a pénzünket, és realizáljuk a 10% veszteséget) ezután hirtelen 5%-ot nő, amíg a pénzünk parkol, (ekkor visszatesszük a pénzt) és ezután ismét esni kezd (még 10%-ot bukunk).

Semmivel nem vagyunk előrébb tehát az árfolyamfigyelővel, mintha véletlenszerűen ki-be pakolgatnánk az alapból a pénzt. Nem tudhatjuk, hogy a 10% esés után mi fog következni, mégis kivesszük a pénzt, illetve nem tudhatjuk, hogy egy 5%-os emelkedés után tovább fog-e nőni az árfolyam, mi mégis automatikusan bevásárolunk.

Arról, hogy mennyire nem lehet megmondani, hogy merre megy a piac, egy cikkben itt írtam: Miért buknak az átlag befektetők?

Példa a valóságból

Az egyik kérelmezőt egy közvetítő rábeszélte, hogy 20 éves időtartamra kötött életbiztosítását jelentős veszteséggel visszavásárolja, a befolyó pénzt pedig unit linkedbe tegye. Nem is akármilyenbe. Az üzletkötő a megtakarítót azzal csábította, hogy rosszul semmiképpen sem járhat, mivel a konstrukció mindig az aktuálisan legjobban teljesítő eszközalapokba váltja át a befektetési egységeket. Árfolyamesés esetén pedig szintén automatikus a védelem, hiszen azonnal alacsony kockázatú alapba megy a pénz. Ez nagyon jól hangzik, a gyakorlatban azonban kicsit másképp fest a helyzet.

Sikerült ugyanis úgy váltogatni az alapok között, hogy az esés csökkentette a befektetés értékét, az emelkedésből azonban (nyilván, hiszen közben átváltották) kimaradt az ügyfél. A panaszos számításai szerint (amit az árfolyamok ismeretében végzett – persze utólag) három hónap alatt 4,5 millió forint veszteséget okozott neki ez az eljárás. A PBT egyelőre azt ajánlotta a biztosítónak, hogy ismertesse: az egyes értékelési napokon milyen adatok alapján döntött az átváltás mellett.

Forrás: azenpenzem.hu

Ezeket a rendszeresek egyébként a tőzsdézők nap, mint nap használják (a kockázatkezeléshez) és onnan lettek másolva, de az teljesen más. Ők árfolyamokkal spekulálnak, és kell, hogy meghatározzanak egy határt, amikor már nem vállalnak be több veszteséget.

Ott teljesen normális, hogy az üzletek egy részén veszteséget realizálnak, és erre megfelelő stratégiával rendelkeznek és számolnak is ezekkel a veszteségekkel.

Szerencsejáték, drágán

Ezen felül az árfolyamfigyelőnek még díja is van, amit általában váltásonként számítanak fel. Kétszer is meggondolnám, hogy egyáltalán kell-e, de ha kell is, ne higgyünk el mindent, főleg ne a csodamódszerekről.

Arról nem is beszélve, hogy mi magunk is be tudunk állítani ehhez hasonló árfolyamfigyelést. Az interneten több portál is foglalkozik befektetési alapok árfolyamának elemzésével, és ingyenes, automatikus figyelmeztetést tudunk rájuk kérni. (pl.: profitline.hu)

[/fusion_builder_column][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”]

Szívesen tanulnál a pénzügyekről? Íme, egy 14 napos, ingyenes kihívás és tréning!

Szeretnél szakértői segítséget? Kérj valódi pénzügyi tanácsadást!

[/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]