A magyar bankszektor elleni harc tovább folytatódik
A devizahitelesek megmentése természetesen nem jótékonysági akció a kormány részéről, hanem egy kényszerintézkedés. Ezt persze, mint társadalmi felelősségvállalást kommunikálják, de a háttérben más húzódik meg. Valószínűleg azért akarják forintosítani a devizahiteleket, hogy ha kell, le tudják értékelni a forintot, és azt addig nem tehetik, amíg sokan külföldi devizában vannak eladósodva.
A Kormány kommunikációja azt sugallja, hogy a devizahitel-probléma majdhogynem minden családot érint, és ez ellen a törvény erejével kell fellépni. Az igazság az, hogy nagyon jó úton haladunk ahhoz, hogy tényleg minden embert érintsen (kivéve talán az erdei remetét, aki nem jár boltba, és pénzt sem használ).
Valójában a híradások enyhén szólva is eltúlozzák a probléma mértékét. A magyar lakásállomány kevesebb, mint 1% fedezett devizahitel által (~35.000 lakás), valamint a magyar családok 13-15%-át érinti közvetlenül a téma.
Ezen hitelek 16,1%-a 90 napos elmaradásban van fizetés terén, ami részben annak is köszönhető, hogy ebből a rétegből sokan a „megmentésükre” várnak. Ehhez képest a forinthiteleknél ugyanez a szám 12,3% volt, ami arányaiban nem tér el. Mégis, a forinthitelesek megmentéséről nem esett szó.
A lakás-/szabadfelhasználású hiteleknél ugyanakkor megfigyelhető, hogy a devizás hitelek arányaiban sokkal nagyobb kockázatot jelentenek a bankoknak. (A táblázat a 2013-as adatokat reprezentálja.)
[fusion_builder_container hundred_percent=”yes” overflow=”visible”][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”]
A magyar lakossági hitel állományt tekintve a legproblémásabbnak a devizahitelek tekinthetőek. A helyzetet súlyosbítja, hogy a devizahitelek a teljes lakossági hitelállomány majd 2/3 részét teszik ki.
Devizahitelesek megsegítését célzó csomag:
A Kúria döntését követően napvilágot látott tervezetet a parlament szinte egyöntetűen fogadta el. Tartalma:
1. Semmis az árfolyamrés, helyette visszamenőlegesen az MNB középárfolyamát kell használni. Néhány pénzintézet valóban aránytalanul magas árfolyamréssel váltotta a devizát, azonban a tervezet effektíve ingyenes pénzváltást ír elő.
2. Minden egyoldalú szerződésmódosítás, ami kamatot, költséget, vagy díjat emelt, tisztességtelen volt. (Érvényes a 2004. május 1. után megkötött szerződésekre.) Ez további költségeket jelent a bankoknak, habár a díjemelések egy része a bankadó miatt került bevezetésre.
3. Egy várhatóan szeptemberre elkészülő törvény rendelkezik majd a hiteleseknek történő elszámolásról. (Várhatóan pénzmozgás nem fog történni, csak lecsökkentik a tartozás összegét.)
4. Kilátásba helyezték továbbá a devizahitelek kivezetését, azaz forintosítását is. Ez a jövő év első felében várható, és (mivel az átváltási arány kedvezőbb lesz a piacinál) további több százmilliárdos veszteséget okozhat a bankszektornak.
Mindezeken felül a Rogán Antal által július 2-án benyújtott módosító javaslata az elévülési idők számítását is módosítja. Ezek szerint az elévülés nem a szerződés megkötését követően indul, hanem azt követően, hogy a kötelezettség (hitelszerződés) megszűnik. Ezt a gyakorlatot számos jogász, és a Bankszövetség is kifogásolja.
A csomag az MNB becslése szerint 600-900 milliárd forintos többletterhet ró a bankszektorra (habár egyes becslések jóval 1.000 milliárd feletti összegekről beszélnek). Ez az összeg azonban még nem tartalmazza a forintosítás várható költségét.
Bankok helyzete:
A különböző bankokat különböző mértékben terheli a csomag. Leginkább a devizahitel-állományuk a meghatározó, valamint az, hogy milyen árfolyamrést használtak váltáskor. A hitelintézetek teljesítménye a devizahiteles csomag nélkül is romló tendenciát mutatott az első negyedévben: 17,9%-os csökkenés az egy évvel korábbi adatokat tekintve. Év végére így a legtöbb bank jelentős profit csökkenésre, veszteségre számít.
OTP: az év végére a csomagból kifolyólag hozzávetőlegesen 137-147 milliárd veszteségre számítanak, de ebben még nincs benne a forintosításból várható 70-90 milliárd.
Erste: ennek a banknak igazán nem megy a szekere. Igaz, hogy a devizahiteles csomag „csak” 93 milliárdos várható veszteséget jelent, azonban a román és magyar érdekeltségek gyenge teljesítménye miatt a 2014-es évre rekordösszegű, majdnem 500 milliárdos konszolidált veszteséggel számol. A részvényárfolyam a devizahiteles csomag bejelentése óta 25%-ot esett. (Habár új részvényt nem bocsátanak ki, de az idei évre osztalékot sem fizetnek.)
Raiffeisen és K&H: a devizahiteles csomag nyomán várhatóan 49 milliárd forint körüli veszteség bankonként.
CIB: egyelőre nem nyilatkozott.
Unicredit: nem nyilatkozott, de összesítve nyereséges üzleti évre számítanak.
A kormányzati intézkedések hatására a banki részvények árfolyama azonnal esni kezdett:
| Árfolyamváltozás (%) (júl. 4-11) | |
| OTP | −4,84 |
| Erste Bank | −22,66 |
| Raiffeisen Bank International | −8,98 |
| Intesa Sanpaolo | −6,38 |
| UniCredit | −8,59 |
| KBC | −6,26 |
| Bank Pekao | −1,47 |
| BZ WBK | −3,13 |
A 2008-as válság óta érezhetően bankellenes hangulatot talán megnyugtatja egy ilyen drasztikus lépés, de az éremnek van egy másik oldala is: kin fog lecsapódni az, ha ellehetetlenítik a bankszektort?
2 bankot is rendkívül rosszul érint a csomag, és egy esetleges bankcsőd az államot (adófizetőket) rendkívül nehéz helyzetbe hozza. Ilyen esetben az államadósság nem hogy csökkenni, de egyenesen szárnyalni fog.
Másik probléma, hogy a bankok a profitjuk megőrzése érdekében drágábban fognak szolgáltatásokat nyújtani, tehát a veszteségeiket átterhelik az ügyfeleikre. (Ahogyan tették a tranzakciós illeték esetében is.)
A forintosítás hatásáról egyelőre nem lehet nyilatkozni, de egy elbaltázott intézkedés jelentősen gyengítheti a forintot (ez persze további államadósság-növekedést idézne elő). Remélhetőleg nem egyszerre, hanem lépcsőzetesen történik majd a forintosítás.
A hitelminősítők várhatóan leminősítik majd a magyar bankokat, ami szintén a gazdaság rovására megy. (Magyar bankszektor átfogó tőkemegfelelőségi mutatója 17,4%-ról 12,5%-ra romlott.)
Összességében a Kormány politikája erősen megkérdőjelezhető. Egy silányul teljesítő bankrendszer visszafogja a gazdasági növekedést, negatívan hat az inflációs rátára, ezáltal a forint vásárlóerejét rontja. Áttételesen növelheti még a munkanélküliségi mutatót is.
Ezen felül az intézkedés levezetésének módja, a bankrendszer törvény általi „megregulázása” riasztó lehet számos potenciális külföldi befektetőnek, akik a tőkéjüket inkább kiszámíthatóbb politikai környezetben fektetnék be. Ilyen szempontból sokkal előnyösebb lett volna kompromisszumos megoldásra törekedni.
Mindezek ellenére még korai lenne falra festeni az ördögöt, számos kérdéses pont még nem került megválaszolásra.
Tanácsot, véleményt kérne? Kérjen személyes, vagy ingyenes online pénzügyi tanácsadást!
Kérdése van? Vitatkozna? Írja meg kommentben, vagy nekem személyesen!
[/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
Tökéletesen egyetértek, a kormány lépéseivel sajnos gyengíti a Forintot, ez a gazdaság felé irányuló befektetői bizalmat is mutatja.
Kedves Ádám!
Mindig nagy figyelemmel olvasom írásait, és az esetek többségében egyet is értek Önnel, de most sok sebből vérzik a mostani bejegyzése.
Nem szeretek a levegőbe beszélni, ezért pontosan megjelölöm azokat a pontokat, amik szerintem nem pontosak, vagy valótlanságot tartalmaz:
A családok érintettségénél rögtön van egy csúsztatás, mégpedig az, hogy 2008-ban közel 1.000.000 szerződés volt érintett, aminek hatására a családok 30 %-át (tekintsünk el, attól, hogy mit nevezünk családnak) érintette a probléma. Valóban ez a szám drasztikusan csökkent, de ne felejtsük el, hogy részben forint kölcsönné illetve családi kölcsönökké alakultak a korábbi deviza alapú illetve elszámolású kölcsönök, és volt egy jelentős számú végtörlesztő is.
Kúria árfolyamrés: Nem célszerű úgy beállítani a dolgot, mintha a bankoknak kvázi ingyen kellene váltania (dolgoznia) a devizát. A valóság az, hogy az esetek igen nagy számában a kölcsönök mögött nincs devizatranzakció csak az elszámolás történik devizában. A másik, a jog egyértelműen kimondja, hogy a kölcsön ára a kamat, és egyéb jogcímen nem lehet költséget érvényesíteni. Lehet ezt nem szeretni, de ezt írja le a Hpt jogszabály.
Kamat és költségemelés: Egyetértek azzal, hogy valóban a bankokra rót igen magas terhek miatt kerültek a kamatok és a költségek megemelésre. Tessék már bemutatni, hogy ez nekem miért növeli a kölcsönöm költségeit? Itt mint Ön is jól látja a bankok úgy gondolták, hogy azt a lovat kell ütni ami húz, tehát azokat az ügyfeleket kell megsarcolni, akik kiszolgáltatott helyzetükből adódóan nem tudnak szabadulni szerződése kötelmükből. Ön szerint ez nem tisztességtelen? Ha tisztességtelen akkor a Hpt szerint a szerződés semmis.
Adóköteles bevétel: Ez így egyértelműen csak riogatás! Miért is lenne adóköteles? Nem történik semmi elengedés, nem megállapodás született, hanem a szerződés törvény általi módosítása és ennek alapján történő elszámolás. Természetesen lehet, hogy kell majd adózni, de így előre ez csak félelmet keltő riogatás.
Elévülés: Át szíveskedett gondolni mit írt le? Ha a szerződés kötéstől számolódna az elévülés, akkor az 5. évfordulót követően ki fizetné a kölcsönét? Ha elévült akkor nem lehet jogi úton behajtani. Esetleg ez egy olyan rendszer, amikor az ügyfél részére elévül, de a bank akár 15 év múlva is indíthat végrehajtást?
Összegezve
A bankokat tényleg igen jelentős érvágás éri, de nem szabad a teljes összeget veszteségként beállítani.
Miért? Mondjuk azért, mert ennek egy része még be sem szedett kamatbevétel, a másik része pedig jogtalanul beszedett pénz.
Ez úgy néz ki, mintha a tolvaj elkapását követően a tőle visszavett pénzt a tolvaj veszteségnek könyvelné el. Nem furcsa helyzet ez?
Valóban a bankok hitelezési potenciálja alacsony, de a növekedési programért sem tolonganak a cégek, így nem valószínű, hogy érdemi hatása lenne ha tovább csökkenne a hitelezési kedv.
Az idáig ismert számok tükrében bankcsődöt emlegetni már-már arcpirító. Ha ezt a portfólió írja meg azt elfogadjuk, mert tudjuk, hogy bankok finanszírozzák és támogatják, de egyébként meg csak ismételt félelemkeltésre jó. Sok pénz a várható „veszteség”, de egy ekkora összeg még egy kisebb bankot sem döntene be. Egyébként, meg nézzük meg mekkora nyereséget vettek ki a bankok tulajdonosai 2004-től, és akkor látjuk a teljes képet. Rögtön zárásként eszembe jut egy vicc, ahol Kohn a halálos ágyán fekszik és a fia megkérdezi mit tegyen, mert a cég kasszája üres. Kohn csak annyit mond tedd vissza fiam!
Remélem nem veszi támadásnak az általam leírtakat, de mindig élvezet olvasni írásait, de ez most némileg mellément azt gondolom.
A CIB Bank Önök szerint komoly válságban van, komoly kockázata van annak ha vki ott vezet egy számlát?
Ha ki is vonul majd, a számlán lévő pénzek nincsenek veszélyben.
Havonta 30-40 ezer Ft-tal többet vett el a bank ezt csak 6 évre beszorozva is 3600000 Ft plusz a bankoknak ha akkor elvette akkor most nosza hajrá adja vissza kp-ban én is abban fizettem a 2007-ben felett 4 milliós hitellel még mindig 7 millió köszönjük