A világ, amiben felnövünk, teljes mértékben meghatározza gondolkodásunkat. Éppen ezért teljesen természetesnek vesszük, hogy van nyugdíj, és a legtöbben azt gondolják, hogy ez jár. De mégis miért járna? Sajnos bárhogy is gondolod, a nyugdíjrendszer nem fenntartható, és már számos nyugdíjszakértő megkongatta a vészharangot!

De, hogyan is kezdődött mindez?

A nyugdíj története

Nem is olyan régen még egyáltalán nem volt nyugdíj, mindössze 85 éve létezik ilyen fogalom, Magyarországon 1928-ban jelent meg az erről szóló törvény. Célja az volt, hogy megvédje az időseket az éhínségtől. Ebben az időben a várható élettartam 48 év volt. Tehát az emberek átlagosan 48 éves korukban meghaltak. A nyugdíjkorhatárt is ehhez igazították, méghozzá jóval az átlag életkor fölé, 65 évre.

Nagyon kevesen élték meg a nyugdíjas kort, és azokat, akik megélték, csak nagyon kevés ideig kellett eltartani. Ne feledjük, hogy akkoriban a nyugdíj maximum az éhenhalástól védett meg. A nyugdíjrendszer tőkével fedezett volt, ingatlanok álltak mögötte, azaz volt egy vagyon, amiből a nyugdíjakat fizették.

Ezt a vagyont a második világháború idején a kormány felhasználta, az épületek egy része megsemmisült, és bevezették a felosztó kirovó rendszert, amikor is nincsen semmiféle vagyon, amiből fizetnék a nyugdíjakat. Ez egy óriási piramis játékhoz hasonlít, ahol a befizetők (aktív dolgozók) pénzéből fizetik ki a nyugdíjasokat.

A Sztóyai kormány népszerűségi okokból 60 évre csökkentette a nyugdíjkorhatárt, és négyszeresére emelte a nyugdíjakat. Manapság is hasonló a helyzet. Egyik kormány sem meri csökkenteni a nyugdíjakat, sőt néhány éve még 13. meg 14. havi nyugdíjakat akartak szórni, hogy ezzel szerezzék meg a hatalmat. Természetesen a nyugdíjasok most már úgy gondolják, hogy ez igenis jár nekik.

Hogyan állunk ma?

Mára a nyugdíj fogalma egyenlő lett egy időskori 20-25 éven át tartó fizetett szabadsággal, ahol a fizetésünk 70-80%-át minden további nélkül megkapjuk, és mellé további kedvezményeket is igénybe vehetünk, mint például az ingyenes utazás. A férfiak átlagosan 60,4 a nők 58,4 éves korukban mennek nyugdíjba.

A várható élettartam jelenleg nőknél 78 év, férfiaknál 71. Természetesen ennél nagyon sokan jóval hosszabb ideig is élnek.

Tehát mi befolyásolja, hogy működik-e a rendszer, vagy nem?

Az egyik, amit már említettem, hogy a nyugdíjkorhatár milyen távol van a várható élettartamtól. Láthattuk, hogy ez az utóbbi évtizedekben teljesen megfordult, és alacsonyabb a korhatár, mint a várható élettartam.

A másik az aktív dolgozók és az idősek aránya. Mivel a most járulékokat fizetők pénzéből fizetik ki a nyugdíjakat, ha jelentősen több a nyugdíjas, akkor arányosan nagyobb terhet jelent a dolgozóknak.

Ez utóbbira sok minden hatással van. A születő gyermekek számától kezdve, a külföldre utazott fiatalok és leszármazottaik „kiesése” miatti demográfiai torzuláson át egészen a feketén, vagy minimálbéren foglalkoztatottakig, akik nem, vagy csak minimálisan járulnak hozzá a nyugdíjasok eltartásához.

Ha ezek a feltételek kedvezőtlenül alakulnak, akkor nincs más mód, csökkenteni kell a nyugdíjakat. Nem lehet a végtelenségig terhelni az aktív dolgozókat, és gondolom – ha Ön jelenleg dolgozik – Ön sem szeretne kétszer ennyi nyugdíjjárulékot és egyéb adót fizetni.

Milyen a nyugdíjhelyzet most Magyarországon?

Ma Magyarországon 9 millió 962 ezer ember él, ebből közel 3 millióan részesülnek nyugellátásban. Ezzel szemben áll a jelenleg 6,4 millió munkaképes ember. Ebből a létszámból mindössze 56% az aktív dolgozó, a többi munkanélküli, GYES-en van, segélyt kap, vagy már nyugdíjas.

Az aktív dolgozók 21%-át az állam foglalkoztatja, akiknek a bérét és a nyugdíját szintén az állam fizeti, tehát a többi adófizető pénzéből kapják a fizetésüket és a nyugdíjukat. Így marad k.b. 2,9 millió ember, akiknek el kell tartaniuk a közel 3 millió nyugdíjast.

Sajnos a 2,9 millióból közel 1,5 millió minimálbéren van bejelentve.

Ott tartunk tehát, hogy egy alkalmazásban lévőnek el kell tartania egy nyugdíjast. Az átlag nyugdíj 83.000 forint, amit átlagosan minden aktív dolgozótól havonta le kell vonni, hogy azt a nyugdíjasok között szét lehessen osztani. Jóléti kiadásokra az állam évről évre többet költ, 2009-ben a kiadások 62,4%-át tették ki, a GDP 11,3%-át.

Mi várható a közeljövőben?

Sajnos az egyébként is rogyadozó nyugdíjrendszer több oldalról is folyamatosan gyengül. Ideális esetben egy átlagos magyar nőnek 2,2 gyermeket kellene szülnie, hogy a társadalom ne csökkenjen tovább. Ehelyett ez a szám most 1,3, ami ez házaspár esetében annyit tesz, hogy még önmagukat sem pótolják. Ez azt jelenti, hogy még legalább 20-25 évig tovább fog romlani az aktív korúak és nyugdíjasok aránya.

2001-hez képest 250 ezerrel kevesebb gyerek, 171 ezerrel kevesebb 15-39 éves és 92 ezerrel kevesebb 40-59 éves van, ezzel szemben a 60 éven felüliek 250 ezerrel többen vannak 2011-ben. Az ország minden tízedik lakosa már hetven éves is elmúlt.

A jelenlegi nyugdíjasok 33,8%-a nem rendelkezik 30 év szolgálati idővel sem, és 40, illetve annál több évet csak a nyugellátást kapó személyek mintegy egy ötöde tud felmutatni.

2000 óta a 60 év felettiek száma 314 ezerrel nőtt és a Népességtudományi Kutatóintézet szerint 2017-re meghaladhatja az arányuk a társadalom 30%-át.

A közelgő problémát az alábbi korfa is jól mutatja. Amikor a nagy csúcsok elérik tömegesen a nyugdíjkorhatárt, akkor az alul egyre elvékonyodó rétegnek kell majd sokkal mélyebben a zsebébe nyúlni. A rendszer e jelenlegi formájában nem lesz fenntartható.

[fusion_builder_container hundred_percent=”yes” overflow=”visible”][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”]

Várhatóan 2050-re 1 aktív dolgozóra 2 nyugdíjas jut majd, ezért az átlag nyugdíj 40.000 forint körül fog alakulni. Tavaly már bejelentették Romániában, hogy az 1966 és 1971 között született romániai személyeknek már csak az utolsó fizetésük 15%-a lesz a nyugdíjuk.

Mi a megoldás a nyugdíjproblémára?

Meg kell érteni, hogy a jelenlegi fizetésünk nem arra van, hogy a jelenlegi kiadásainkra költsük. Ezekből a pénzekből kell a jövőbeni kiadásainkat is fedeznünk, és muszáj félretenni. Sajnos a havi 20-30.000 forint édes kevés lesz. Pénzügyi tervezésnél mindig elmondom, hogy milyen fontos, hogy valós, pontos, reális számokkal számoljunk.

Határozzuk meg, hogy reálértéken mekkora havi jövedelemmel lennénk elégedettek, de számoljuk bele a növekvő egészségügyi kiadásokat, netán egy súlyosabb és költségesebb betegséget is. Számolhatunk azzal például, hogy 65 éves korunk után már nem akarunk, vagy nem bírunk dolgozni, és 85 éves korunkig fogunk élni.

Ekkor 20 évnyi bevételt kell pótolni, tegyük fel havi 100.000 forintot. Az évente 1,2 millió forint, 20 évre 24 millió. Nézzük meg, hogy ezt a pénzt mennyi idő alatt tudjuk összegyűjteni. Fontos, hogy a 24 millió reálértéken van, tehát ha arra nekünk 20 év múlva lesz szükségünk, akkor az 5%-os inflációval számolva is 63,7 millió. Ennyit kell összegyűjtenünk 20 év alatt ahhoz, hogy a most 100.000 forint értékű jövedelmet további 20 évig biztosítani tudjuk.

Ha 8%-os hozammal számolunk, akkor 113.811 forintot kell havonta eltennünk ahhoz, hogy ezt a jövedelmet biztosítsuk. (költségek nélkül, unit linkedbe kb 2x ennyit). Keveset teszünk félre:

[/fusion_builder_column][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”]

Mibe érdemes takarékoskodni?

Vigyázat, a különböző ingyenes pénzügyi tanácsadók szeretnek a nyugdíjjal jönni, de attól még a termék, amit árulnak drága. Ingyenes pénzügyi tanácsadásról itt írtam, a drága megtakarításokról, életbiztosításokról itt, a nyugdíjcélú megtakarítások összehasonlításáról itt több cikket is találsz.

[/fusion_builder_column][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”]

Szívesen tanulnál a pénzügyekről? Íme, egy 14 napos, ingyenes kihívás és tréning!

Szeretnél szakértői segítséget? Kérj valódi pénzügyi tanácsadást!

[/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]