A közhiedelemmel ellentétben Magyarországon a jelenlegi nyugdíjrendszer kialakulása nem is történt annyira régen. Európában először Németországban teremtették meg 1889-ben a kötelező állami balesetbiztosítás mellett a nyugdíjbiztosítást, ezzel a világon elsőként megalkották a társadalombiztosítást Otto von Bismarck támogatásával.
A nyugdíjrendszer kialakulása
Angliában XIX. század utolsó harmadában változtak az állami ellátásokkal kapcsolatos eszmék, így kialakult a „progresszív liberalizmus”. Ennek eszmei alapvetését Thomas Hill Green dolgozta ki, utat nyitva az állami beavatkozásnak, de így is kisebbségben maradtak a gondoskodó állam ötletének hívei.
A búr háború után azonban végül – Dánia mintájára – Anglia is lépett. 1908-ban a liberális kormány azért döntött az általános nyugellátás törvényi szabályozása mellett, mert a községeket akarta mentesíteni a 70 évnél idősebbek szegény ügyi ellátása alól. Tehát az 1908-ban megszületett Old Age Pensions Act szerint minden 70. életévét betöltött személy, aki legalább 10 esztendeje angol állampolgár és az évi keresete nem haladta meg a 31 Font 10 shillinget, öregségi nyugellátásra volt jogosult.”
Ekkoriban az Európai országokban az átlagos nyugdíjkorhatár 65 és 70 év közé esett. DE az átlag életkor 1928-ban országunkban a férfiaknál 47 év, a nőknél 50 év volt. Így tényleg csak a legrászorultabbakat kellet segíteni, és nem a társadalom túlnyomó részét kellet eltartaniuk az aktív dolgozóknak.
Mivel a dualizmus évtizedeiben Magyarországon is nagyon nagy szerepe volt a német mintának a törvényalkotásban, így 1928-ban nálunk is hatályba a lépett az öregségi és rokkantsági biztosításról szóló törvény.
A nyugdíjrendszer jelene
Magyarországon (és az egész világon) az orvostudomány fejlődésével, a higiénia megteremtésével, a változatos és vitamindús étkezéssel az átlag életkor is nagymértékben kitolódott, ezáltal ma Magyarországon az egyik legnagyobb probléma az elöregedő társadalom.
Ez azért okoz problémát, mivel itthon generációk közötti jövedelem újraelosztás (intergenerációs redisztribúció) alapján működik a nyugdíjrendszer, tehát a mindenkori aktív korúak befizetéséből fedezik az inaktív korúak kiadásait. Ez azt jelenti, hogy az éppen aktív dolgozók adójellegű járulékaiból finanszírozzák az éppen nyugdíjas korú lakosság nyugdíját.
És itt jönnek a kérdések:
- Ha tényleg elöregedő társadalomban élünk, akkor hány embert kell eltartanom a saját adómból?
- Meddig bírja ezt egy állami szociális ellátási rendszer?
- Mi a garancia arra, hogy én majd meg tudok élni a nyugdíjamból?
- SŐT, mi a garancia arra, hogy nekem is lesz nyugdíjam?
A válasz: nincs garancia. Ha az élet más területeire gondolunk, akkor is a legtöbb mindent mi tesszük meg saját magunkért, mi ismerjük magunkat a legjobban, nekünk kell kiállni magunkért, mert a mai világban már szinte semmi sem biztos. Így van ez a nyugdíjjal is.
A KSH által megállapított létminimum 2015-ben 87.351 forint, az átlag nyugdíj pedig 120.825 forint. Ebből látszik, hogy aki csak az állam gondoskodására hagyatkozik, annak már ma sincs túl nagy mozgástere, de ez a későbbiekben csak rosszabb lesz.
[fusion_builder_container hundred_percent=”yes” overflow=”visible”][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”]
Mi vár a nyugdíjrendszerre?
Számítani kell a nyugdíjkorhatár fokozatos megemelésére, a nyugdíj csökkentésére, a megadóztatására és a kiváltságok visszavonására is. Gondolj például arra a manapság sokat hallott hírre, hogy a nyugdíjasok többet nem fognak ingyen utazni. Ma egy havibérlet a budapesti tömegközlekedési eszközökre 10.500 forint.
Az EU Magyarországra vonatkozó előrejelzése szerint jelenleg a magyar átlagpolgár utolsó fizetésének 83 százaléka a nyugdíj, 2050-ben már csak 65,5 százaléka lesz, mivel a 65 év feletti korosztály aránya a mai 20 százalék alattiról 26 százalékra emelkedik.
Tehát a ma 36 éves embereknek elképzelhető, hogy 2050-ben már egy ilyen rendszerrel kell szembesülniük, ami bizonyára meglepetésként fogja érni őket, ha nem kezdenek el gondolkozni és gondoskodni a jövőjükről.
A náluk fiatalabb embereknek pedig akár még rosszabb is lehet a helyzetük, úgy, hogy még a mai átlagos nyugdíjas élet sem a maga mennyország.
Sosem túl késő elkezdeni az önmagunkról való gondoskodást, de az idő ellened dolgozik. Ha nem szeretnéd a nyugdíjas éveidet szegénységben eltölteni, el kell kezdened felhalmozni egy kellő mértékű privát tőkét, hogy boldogan és anyagi gondok nélkül pihenhesd ki a sok évi munkád fáradalmait. Tehát ha nem gondoskodunk a saját öregkori biztonságunkról, semmi nem garantálja, hogy anyagilag önellátó emberek maradhatunk.
Szívesen tanulnál a pénzügyekről? Íme, egy 14 napos, ingyenes kihívás és tréning!
Szeretnél szakértői segítséget? Kérj valódi pénzügyi tanácsadást!
[/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
