Mennyi a kamatadó 2013-ban? 16%. Hogyan kell fizetni, és miként lehet csökkenteni, vagy teljes mértékben elkerülni? Szerepeltetni kell-e a kamatadót az adóbevallásban?
Ezekre a kérdésekre fogok választ adni ebben a posztban, és mutatok 4 módszert, amivel csökkenthetjük, vagy teljesen elkerülhetjük a kamatadót.

(Ha a tranzakciós illeték és kamatadó (EHO) 2013 augusztusi változásaira kíváncsi, akkor itt a változásokról szóló cikk)

Mi az árfolyamnyereség- és a kamatadó közti különbség?

Az árfolyamnyereség adó kizárólag az értékpapírok árfolyamainak változásán elért nyereségeket érinti. A járulékos költségek, mint például vagyonkezelői és tanácsadói díjak, levonhatók az adóalapból.

A kamatadó jellemzően a kamatot fizető pénzügyi eszközökre vonatkozik, mint például a bankbetétek, államkötvények, jelzáloglevelek. Továbbá ide tartoznak a befektetési jegyek is, tehát a befektetési alapokra is kamatadót fizetünk.

Mindkettő mértéke 16%.

Hogyan kell fizetni a kamatadót?

A kamatadó kiszámításánál fontos tudni, hogy az adóalap (tehát aminek a 16%-át kell venni) nem a teljes befektetés, – elég durva lenne – hanem kizárólag a kamat. Tudni kell, hogy a bankok által közzétett kamatok és EBKM-ek még nem tartalmazzák a kamatadót, így azok magasabbnak tűnnek, mint valójában.

Például: 1.000.000 forintot lekötünk 1 évre, 6%-os kamatra.

1.000.000*0,06 = 60.000 Ft Ez a kamat, ez az adóalap

60.000 – 16% = 60.000*0,84 = 50.400 (Ft) Ez a nettó kamat, amit megkapunk a banktól.

A bankbetétek esetén a pénzintézet automatikusan levonja a betét értékéből a kamatadó mértékét. Az ilyen – pénzintézet által levont – kamatadót nem kell feltűntetni az adóbevallásban.

Ebben az esetben az adózott összeg nem kamatozik tovább. De ez nem minden esetben van így.

4 tipp, hogyan csökkenthetjük a kamatadó által okozta károkat

1. Hosszabb távon gondolkodunk

Először is úgy, hogy hosszabb távon gondolkodunk. Ha olyan befektetést választunk, amelyből éveken át nem realizáljuk a kamatokat, és a kamatadó nem kerül kifizetésre, akkor a kamatadót csak a befektetés végén kell kifizetnünk, így az még sokáig nekünk kamatozik.

Jobban járunk, ha 10 év után egyszer fizetünk a teljes kamatra adót, mint ha minden évben vagy hónapban tesszük azt, hiszen ebben az esetben a kifizetett adó, már nem kamatozik tovább.

2. Befektetési alapok nettósítása

Az árfolyamnyereség adó (és a befektetési alapok esetén a kamatadó) kiszámításánál alapvetően fontos tényező, hogy a nyereség a veszteséggel csökkenthető, azaz „nettósítható”. Ez azt jelenti, hogy ha egyik alapon nyereségünk, a másikon veszteségünk keletkezik, akkor csak az összképet kell néznünk. Ha az egyik alapon 100.000 forintot nyertünk, a másikon 30.000 forintot vesztettünk, akkor csak a 70.000 forint nyereség után kell kamatadót (vagy árfolyamnyereség adót) fizetnünk.

További jó hír, hogy a korábbi évek veszteségeit is elszámolhatjuk íj módon. Ennek lényege, hogy a magánszemély döntése alapján vagy az adóévet megelőző 1 évben elszenvedett, vagy az adóévet megelőző 2 évben elszenvedett árfolyam-veszteséget lehet szembe állítani az árfolyam-nyereséggel.

„Az adminisztráció szempontjából, ugyanakkor valamivel bonyolultabb dolgunk van, mint más kamatadós befektetések esetén. A nyereség adóját ugyanis ugyanúgy le fogják vonni, mint például a bankbetétek esetén, viszont a veszteséggel szembeállítani csak a következő évi adóbevallásban jelezve tehetjük, ráadásul a befektetési szolgáltató felé kérelmezni kell, hogy mivel élni szeretnénk a nettósítás jogával, ezért állítson ki számunkra és a NAV felé a nettó nyereségről egy igazolást, amely alapján majd az adóbevallásban is szerepeltetni fogjuk az esetleges visszaigénylendő összeget. Ha több befektetési szolgáltatónál is voltunk, akkor értelemszerűen összesíteni kell a kimutatásokat”

forrás: Faluvégi Balázs; Bef. Ismeretek.

3. Életbiztosításba fektetünk

A biztosításokból származó kamatadó 50%-al csökkenthető, a biztosítás 3. évétől, így a kamatadó csak 8%, illetve az 5. év után teljes mértékben kamatadó mentes.

Részvisszavásárlás esetén, ha a szerződés tovább él, akkor a 2 évnél régebben befizetett díjak szintén 8%-kal, a 4 évnél régebben befizetett díjak 0%-kal adóznak.

(Kizárólag ezért a kedvezményért nem érdemes életbiztosításba fektetni. Az életbiztosításokkal kapcsolatban rengeteg mondani valóm lenne, de az egy másik cikk. Ha bármilyen életbiztosítással megkeresték, kérem, küldje el az ajánlatot, amit kapott, és én ingyen írok róla véleményt.)

4. TBSZ – Tartós befektetési számla

A TBSZ lényege, hogy az első év dec. 31-ig a gyűjtő időszak. Eddig halmozhatunk fel pénzt a számlán. Ezután már nem fizethetünk be rá, de a különböző befektetési alapok, vagy értékpapírok között szabadon mozoghatunk.

A lekötési időszak lejártát megelőzően a tartós befektetési számláról való bármekkora összegű pénzkivétel minden esetben a számla megszűnéséhez vezet. A számlán lévő összeg átvezetésre kerül egy normál bank- vagy értékpapírszámlára.

Ha 3 évig nem bontjuk fel a szerződést, akkor 8%, ha 5 évig, akkor 0% a kamatadó. Minden évben nyithatunk új TBSZ számlát, de minden számlánál elölről kezdődik az 5 év.
A TBSZ számla kamatadóját viszont saját magunknak kell bevallani. Ezt fel kell tűntetni az adóbevallásban és be kell fizetni.

2013 augusztusától érvénybe lépő változások itt.

Kérdésed van? Vitatkoznál? Írd meg kommentben, vagy nekem személyesen!

Tanácsot, véleményt kérnél? Kérj személyes, vagy ingyenes online pénzügyi tanácsadást!

Szeretnél jó döntést hozni egy konkrét pénzügyi kérdésben?

TEDD FEL KÉRDÉSED ÉS 24 ÓRÁN BELÜL VÁLASZOLUNK!

Sokan százezreket spóroltak meg azzal, hogy megírták kérdésüket mielőtt elfogadták egy ügynök, vagy pénzintézet ajánlatát. Próbáld ki, INGYEN!

TEDD FEL KÉRDÉSED MOST!