Anyagi problémákkal küszködő, vagy éppen nulla megtakarítással rendelkező ismerőseim számomra szemtelenül költekeznek. Simán kifizetnek a játszótér melletti kisboltban napi háromszáz forintot üdítőre és rágcsálnivalóra a gyereknek, akinek ez már teljesen természetes. Egyszer egy anyuka be is vallotta, hogy nála ez bizony havi 10 ezer forintos tétel.

Miközben folyamatosan panaszkodnak, hogy nincs pénzük semmire, mindig van otthon kóla, mint ahogy természetes az is, hogy Fornettit vesznek reggelire a buszmegálló melletti árusnál.

Arra a kérdésre, hogy ha nincs pénzük, miért költenek ilyen felesleges dolgokra, mindig ugyanaz a válasz: ez nem tétel, ebből semmire sem futná, akkor meg miért ne. Mert pénzt csak pénzből lehet csinálni, az nekik pedig ugyebár nincs.

Furcsa az is, hogy akinek állítólag nincs pénze semmire, hogyan flangálhat a legújabb, többszázezer forintos iPhone-nal, hiszen ennyit még a jól keresők közül sem ad ki mindenki telefonra. A válasz ugyanaz: nyugi, csak harmincezret kellett kifizetni, a többi benne van a havi díjban. Harmincezerért meg ugyebár nagyon megéri, vagyis ez remek üzlet.

Arról persze nem esik szó, hogy a tarifán túl havi 10 ezret kell fizetni csak a telefonért, így a végösszeg bőven 200 ezer forint felett lesz. De valamiért a nagy pénz, ha kisebb részletekre van felosztva, már nem is olyan riasztó. Ezért működnek jól a nulla százalékos THM-mel kínált áruhitelek is, amelyeket nemes egyszerűséggel ingyenhitelnek hívnak sokan. Persze nem az, hiszen senki nem ad semmit ingyen, főleg idegeneknek.

A turpisság hamar kiderül, ha az adott terméket megnézzük valamelyik internetes ár-összehasonlító oldalon, ugyanis itt szinte mindig találunk olyan üzletet, ahol néhány ezer forinttal olcsóbban adják ugyanazt. Vagyis, ha az „ingyen” hitel miatt nem itt vásárolunk, akkor tulajdonképpen a különbözetbe kerül nekünk az a bizonyos kölcsön.

De találkoztam már olyan ajánlattal is, amikor a vevő választhatott, hogy a 10 százalékos kedvezményt, vagy inkább a nullás hitelt kéri. Ilyenkor a helyzet még tisztább, mindenki eldöntheti, hogy spórol, vagy inkább előre költekezik, persze drágábban. És persze, hogy az anyagi problémával küszködők inkább az utóbbit választják. De miért?

Több oka van ennek, de talán a legfontosabb az, hogy az alacsony jövedelműek hajlamosak magukat eleve a szegények kasztjába sorolni, ahonnan reménytelen a kitörés. Pontosabban reményt még csak-csak látnak a kitörésre, de úgy gondolják, hogy az önnön erejükből biztosan nem fog menni, legfeljebb a szerencsében bízhatnak.

Ezért van az, hogy éppen ők költik kevéske jövedelmük nagyobb hányadát lottóra és a postákon tukmált kaparós sorsjegyekre. Mintha ezzel meg is tettek volna mindent a jövőjükért. Pedig dehogy, inkább még messzebb kerültek attól, hogy saját erőből jussanak egyről a kettőre.

De mit tehetnének?

Mire lehet elég a megspórolt „sűrű fillér”? Elég lehet arra például, hogy a közüzemi számlákat időben befizethesd, ami önmagában is spórolás, hiszen nincs büntetőkamat, vagy éppen a felszólító levél plusz költsége.

A felszabaduló forintokból első körben érdemes biztonsági tartalékot képezni, mert azt tudnod kell, hogy mindig a sürgős dolgok a legköltségesebbek. Nem véletlenül kínálják a gyorskölcsönöket, mert ha elromlik a mosógép, vagy ha beázik a tető, akkor a bajban lévő ember szinte mindenre rábólint, csak pénzhez jusson. Vagyis a tartalék már magában is jó befektetés.

Például ha lakásfelújításra 500 ezer forintot veszel fel 23,7 százalékos THM-mel, akkor 46 hónap alatt 732 ezer forintot kell visszafizetned. Vagyis rögtön 232 ezer forintot spórolhatsz meg csak azzal, ha saját megtakarításból finanszírozod a dolgot. Ha ráadásul lakástakarékból teszed ezt, akkor az állam még hozzá is tesz a megspórolt pénzedhez, vagyis még többet nyersz a dolgon.

Hogy miből futja neked megtakarítása? Tedd fel magadban minden költés előtt a kérdést, hogy valóban szükséged van arra, amit éppen venni akarsz? És ha igen, akkor valóban a legoptimálisabb terméket, a lehető legjobb áron vásárolod meg? És minél drágább valami, annál jobban gondold át ezt a két kérdést. Mert az emberek hajlamosak spórolni a zsömlén, majd LCD tévét venni aranyáron, akár hitelből. Olyan ez, mint a rossz fogyókúra, amikor valaki lefogy két kilót, hogy azután felszedjen ötöt.

Hiába spórolsz meg ezer forintot, ha azután egy rossz döntéssel tízezreket dobsz ki az ablakon.

Ha van biztonsági tartalékod, minden számládat időben be tudod fizetni, akkor már elkezdhetsz befektetni, ennek az előszobája pedig az, hogy spórolj össze magadnak valamekkora összeget. Ha nincs önrészed, kimaradsz az olcsó hitelből, az ingatlan bummból, a CSOK-ból, a NOK-ból. Ha ingatlant bérelsz, akkor pedig duplán rosszul jársz, mert még az egyre drágább bérleti díjat is ki kell valahogy gazdálkodnod, ami persze a tulajdonost gazdagítja.

Kicsiben is érdemes elkezdeni, mert azt vésd az eszedbe, hogy ha nincs pénzed, sok mindenből kimaradsz. Talán segíthet az elhatározásban, hogy ez olyan, mintha a nettó béred nőne. Ha úgy tudsz spórolni, hogy okosan költesz, és semmilyen fontos dologról nem kell lemondanod emiatt, akkor még csak nem is fájdalmas a dolog. Emeld hát meg a fizetésed magadnak, ha már a főnököd nem teszi meg neked ezt a szívességet!

6 tipp, ha most kezded el a megtakarítást

1. Hidd el, hogy nem vagy szegénységre ítélve!
2. Ne a szerencsében bízz, hanem tedd meg te az első lépést!
3. Legyen tartalékod, hogy ne kényszerülj drága hitelekre!
4. Nincs ingyen hitel!
5. Minden megspórolt forintod olyan, mintha a fizetésed nőne.
6. Minden nagy összegű vásárlásodat halaszd el hat hónappal, ami nem létszükséglet. Ha egy dolog nem kell fél év után, akkor nem is volt igazán fontos.

Szívesen tanulnál a pénzügyekről? Íme, egy 14 napos, ingyenes kihívás és tréning!

Szeretnél szakértői segítséget? Kérj valódi pénzügyi tanácsadást!