Egy állami lakástakarék-pénztár (Nemzeti Otthonteremtési Közösség) létrehozását javasolta a kormány január 18-án, amit az angol „building society” mintájára vezetnének be, hogy versenytársat támasszanak a lakástakarékoknak – közölte Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter.
Látszik, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít a lakáspiacra, és újabb módon szeretné ösztönözni az új lakások építését. Az indoklás szerint a régi lakástakarékokból alig épültek új lakások, ezért van szükséges a nemzeti lakástakarékra.
Szóval, az emberek eddig nem akartak új lakást építeni. Akkor most mitől gondolnák meg magukat?
A kormány a lakástakarék-pénztárakkal való elégedetlenségét a következővel indokolta:
„az még elfogadható, hogy amikor lefelé megy a gazdaság, akkor kevesebb lakás épül Magyarországon, ezért a lakástakarékokból sem veszik ki a pénzt az emberek azért, hogy lakásokat építsenek, ám amikor felfelé megy a gazdaság, és akkor sincs változás, akkor ezen változtatni kell.”
Hogyan fog működni az új állami lakástakarék? (NOK)
Nos, előreláthatólag ugyanúgy, ahogy a hagyományos LTP: 30%-os állami támogatást lehet majd kapni az ide befizetett összegekre, azonban az állami támogatás maximuma magasabb lenne, mint a hagyományos lakástakarék esetében érvényben lévő 72.000 Ft. A NOK azonban csak új lakás építésére és vásárlására lenne felhasználható, vagyis még szűkebb lesz a felhasználhatósága. A maximális futamidő itt is 10 év lenne.
Ez egy igen jelentős különbség, ami számos kérdést felvet. Egyelőre úgy tűnik, hogy a sima lakástakarékokhoz nem nyúlnak hozzá, azokon is megmarad a 30% állami támogatás. (Legalábbis most ezt kommunikálják. Azonban arra vigyázz, hogy amennyiben a kormány fejében is tisztázódik, hogy senki nem akar NOK-ot nyitni, kénytelenek lesznek valamivel előnyhöz juttatni.)
Milyen hatása lehet az új NOK-nak?
Érdekes kérdés, hogy kinek fogja megérni az új állami lakástakarék. A Nemzeti Otthonteremtési Közösségekbe fizetett pénzekre ugyanúgy 30% állami támogatás fog járni, tehát csak annak lehet érdemes ilyen megtakarításba fizetni, aki most azért nem tesz félre többet lakástakarékba, mert nem tud több szerződést nyitni.
Ugyanis a sima lakástakarék esetében is van lehetőség többszörösen kihasználni a 72.000 Ft -os maximumot, hiszen ez a felső határ fejenként értendő, vagyis egy 4 tagú család ennek legalább négyszeresét tudta eddig is igénybe venni. (Lehet, hogy ezt kell majd eltörölni a NOK sikeréhez?)
Viszonylag szűk jelenleg is az a réteg aki 80 ezer forintot tesz félre, és szeretne még többet megtakarítani, és csak azért nem teszi, mert nem jár rá további állami támogatás.
A CSOK és a NOK
Már most látszik a CSOK eszméletlen erős piactorzító hazása, amely felfelé viszi az új lakások árát szétszakítva ezzel a használt és új lakások piacát. Kérdés tehát, hogy ki mer 10 éves távon belevágni a NOK-ba, pont akkor amikor az újonnan épülő ingatlanok irreálisan drágává válnak és valójában – mivel eddig sem olt igény új lakások építésére – csak azok vásárolnak új ingatlant, akik a 10+10 milliós CSOK miatt kénytelenek.
Mivel rengeteg felesleges új lakóingatlan épülhet (ami CSOK nélkül sosem épült volna meg), a használt lakások piacán megnő a kínálat, ugyanakkor csökken a kereslet is. Vagyis saját pénzből sokkal jobban meg fogja érni használt lakást venni, mint újat.
A kisebb összegű megtakarításoknál tehát alapból nem jöhet szóba a NOK, hiszen egy új ingatlan akár 50-70%-kal is magasabbra van árazva mint egy használt, (hála a CSOK-nak) így aki a saját lakhatását próbálja megoldani havi 40 ezres megtakarításból, az aligha fogja ezt a pénzt új-építésű ingatlanra elszórni. Persze számíthatunk arra is, hogy idővel alább hagy az új ingatlanok irányába tartó lelkesedés és kiegyenlítődik a piac, de egy CSOK típusú ötletnek köszönhetően könnyen romba dőlhetnek a terveink.
Nos tehát, ki az aki ugyanazért a 30%-os állami támogatásért nagyobb összegeket fog félretenni azért, hogy majd egy túlárazott új ingatlant vásárolhasson? Mekkora plusz befizetés szükséges ahhoz, hogy a plusz állami támogatás miatt megérje egy ilyen lufiba beszállni? Talán annak érheti meg, aki a 10+10-es CSOK mellé akar félretenni, és jóval többet, mint amennyit LTP-ből ki tud maximalizálni.
NOK egyébként is csak LTP után!
A másik, hogy annak sem érdemes NOK-ot indítania, aki új lakást akar venni, hiszen első körben a sima lakástakarék sokkal rugalmasabb. Ha például nem jön össze a tervezett lakáscél, a lakástakarékot még mindig könnyedén fel lehet használni a jelenlegi lakás korszerűsítésére vagy bővítésére. Az új NOK esetében muszáj lesz új lakásra költeni.
Egy kétgyermekes család esetében ez azt jelenti, hogy először érdemes 4 sima lakástakarékot indítani, ami havi 80 000 forintos befizetésre adja a 30%-os állami támogatást, és csak abban az esetben éri meg a NOK-ot is elindítani, ha ennél még többet szeretnének félretenni, és 100% biztosak abban, hogy új ingatlant fognak venni. De ilyen eszement szabályozások mellett ki tud bevállalni ilyet?
Ráadásul a 80.000 Ft feletti részt egyébként más befektetésbe is elhelyezhetnék, vagy akár bankbetétbe is, tehát a 30% állami támogatás valójában csak évi 6-10%-os hozamot jelent, ami mondjuk 3-7%-os hozamkülönbözet a legjobb esetben is.
Összességében nem látom, hogy kinek érné meg az új NOK. Még ha létezik is a célcsoport (aki önként venne új lakást), akkor is jobb megoldás számukra a sima LTP, és csak miután minden családtagra kötöttek LTP-t, utána érdemes egyáltalán megnézni a NOK-ot. Ekkor még jön a kérdés, hogy mennyire vagyunk biztosak a dolgunkba, és bevállaljuk-e a plusz kötöttséget, néhány plusz tízezer forintért.
