A rendszerváltás óta egyre csak nő az ország fejlettebb és szegényebb régiói között a különbség, ezért nem meglepő, hogy aki csak teheti, az Budapest vagy a nyugati országrész felé veszi az irányt, hiszen itt van munka, megélhetés és magasabb fizetés. De biztos, hogy mindenkinek a fővárosban és az osztrák határ környékén kell szerencsét próbálnia?
Egyáltalán nem, sőt lehet, hogy a jobb élet reményében érdemes lehet Kelet-Magyarországra átköltözni. Megnéztük, hogy kiknek érdemes elgondolkozniuk ezen.
1. Diákoknak
Tudom, hogy a középiskolás diákok zöme arról álmodozik, hogy valamelyik trendi budapesti egyetemre sikerül majd bejutnia, ám érdemes megnézni a debreceni, a nyíregyházi és a miskolci egyetemek képzéseit is, mert egyes területeken bizony nagyon jól teljesítenek. Ennek egyik oka, hogy a kisebb hallgatói létszám miatt az egy tanulóra jutó doktori címmel rendelkező oktatók száma itt magasabb, de a képzések minősége is egyre jobb.
Hogy miért is járhatunk jobban egy kelet-magyarországi iskolával? Például azért, mert míg Budapesten és Győrben 90 ezer forint alatt gyakorlatilag nincs normális albérlet, addig Debrecenben 40-45 ezer forintért már találni garzont, míg Miskolcon, az Avas lakótelepen – közvetlenül az egyetem mellett – ezért a pénzért már három szobás lakást is kaphatunk.
A szobabérletek árai között kisebb a különbség, itt inkább annyi, hogy a havi 20-30 ezer forintunkért jobb helyen lévő, nagyobb saját szobát kaphatunk. A nominál és az inflációval korrigált négyzetméterár alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (forrás: ingatlannet.hu)
2. Nyugdíjasoknak, munkanélkülieknek
Sok magyar nyugdíjas, tartósan munkanélküli él Budapesten vagy éppen a felkapott megyeszékhelyeken drága ingatlanban, miközben a lakás vagy ház fenntartása mellett már alig jut megélhetésre. Nekik érdemes megfontolniuk a drága ingatlan eladását, hogy azután töredék áron vegyenek Kelet-Magyarországon maguknak másikat.
Egy győri, 60-70 négyzetméteres panellakás például 13-15 millió forintért is elkelhet, míg Salgótarjánban egy nem rossz helyen lévő egyszobás téglalakás 3 millió forintnál nem kerül többe. De ha valaki idős korára családi házba költözne, akkor erre is van lehetősége bőven, hiszen Kelet-Magyarországon 5-6 millióért már találni kisebb méretű, ám nem lerobbant házat, viszont 20 millióért már újszerű és korszerű ingatlanokat kapni.
Azonban nem is muszáj eladni és vásárolni, mert így veszíthetünk azon, hogy míg nyugaton tovább emelkednek az árak, addig Kelet-Magyarországon még lejjebb mehetnek. Ugyanis egyelőre jelenleg ez a trend. Ezt kikerülheted azzal, hogy kiadod a drága lakást vagy házat, majd olcsón bérelsz ingatlant valamelyik éppen nem felkapott településen.
Az így megszerzett jövedelemből pedig ki lehet egészíteni a havi bevételt. Győri példánknál maradva, egy átlagos 2-3 szobás panellakás 95 ezer forintért (+rezsi) biztosan kiadható, míg már Salgótarjánban 20-30 ezer forintért bérelhető egy kisebb téglalakás, vagyis 65-70 ezer forint maradhat ily módon minden hónapban a zsebünkben.
3. Vállalkozóknak
Na, most aztán biztosan felkapod a fejed, hogy miért is vállalkoznál ott, ahol sok a munkanélküli, ahol alacsonyak a fizetések, és ahonnan menekülnek a potenciális vevőid. Teljesen igazad van, ám egy vállalkozás mérlege mindig a kiadások és a bevételek különbözetében van. Kelet-Magyarországon pedig nagyon jó áron tudsz irodát vagy üzlethelyiséget bérelni, ráadásul válogathatsz, mert a bérlők nem tapossák egymás lábát.
Embereket is könnyebben találsz, ugyanis itt lényegesen kisebb bért kell fizetned, hiszen az emberek örülnek, hogy van munkájuk. (Győrben az Audi dolgozói most hirdettek sztrájkkészültséget az alacsony bérek miatt. Ami érthető, hiszen a város környékén gyakorlatilag nincs szabad munkaerő, ez pedig természetesen feljebb viszi a béreket is.)
Ha a helyi fogyasztókra építesz, akkor valóban számolnod kell azzal, hogy kisebb a vásárlóerő, ám a verseny is kisebb, ezért akár többet is elkérhetsz ugyanazért a termékért vagy szolgáltatásért. (Ez persze nem minden szolgáltatásra igaz, hiszen egy fodrász vagy egy szabó Nyíregyházán nem dolgozhat pesti árakon, mert ezekben a szolgáltatásokban erős a helyi konkurencia.)
Ha nem helyi piacra termelsz, akkor az alacsony működési költségek miatt már eleve jobban járhatsz, nem beszélve az uniós pályázati lehetőségekről, amelyek a fejlettebb régiókban egyre nehezebben vehetők igénybe.
4. Ingatlan-befektetőknek
Befektetési szempontból Kelet-Magyarország most nem nyerő terep, legalábbis az árak növekedésére a legtöbb településen nem lehet számítani. Persze érdekes a magyar ingatlanpiac, mert a mostani növekedés mesterségesen gerjesztett, egyrészt az olcsó hitelek, másrészt az optimista gazdasági prognózisok által. Az árnövekedésnek azonban gátat szab a minimálisan elvárt önrész nagysága, ami azért lehet gond, hiszen az emberek most nem a nyakukba szakadt magasabb jövedelmeiket költik, hanem olcsó forinthitelt vesznek fel nyakra-főre.
Ha az áremelkedés megáll, akkor érdemes lehet akár befektetőként is kelet felé fordulni, ugyanis az alacsony bekerülési költség miatt az elérhető hozamok nem is olyan rosszak. Egy salgótarjáni egyszobás, központi fekvésű panellakás például körülbelül 3 millió forintért megvásárolható, majd havonta 25 ezer forintért kiadható.
Az ingatlanárak emelkedése nélkül számolva ez magasabb hozam, mint egy győri, 13 milliós panel esetében, ami nagyjából 90 ezer forintért adható ki. Ráadásul a befektetésedet így kisebb egységekben tarthatod, ami akkor jöhet jól, ha pénzre van szükséged, és tőkét kell felszabadítani.
5. Vezető beosztású szakembereknek
Bármelyik fejvadásszal is beszélek, mindegyik amiatt panaszkodik, hogy közép-vezetőtől fölfelé szinte lehetetlen megfelelő szakembereket találni vidéken, különösen Kelet-Magyarországon. Pedig az itt működő külföldi vállalkozások nagyon jó csomagokat kínálnak, bérelt lakással vagy házzal, versenyképes fizetéssel és egy sor plusz juttatással, ami esetleg nem jár Budapesten. Az ilyen lehetőséget is érdemes megfontolni.
