Jelenleg a megmaradt magánnyugdíjpénztárak fele küzd a létjogosultságáért, mivel minden hónapban össze kell gyűjteni a tagsági díjak legalább 70%-át. Azok akik nem fizetnek, valószínűleg nem is fognak, mivel nem hajlandóak visszatérni az egypilléres rendszerbe.
A magánnyugdíjpénztári szektor több mint hárommillió tag háromezer milliárd forint feletti vagyonát kezelte – egészen 2011-ig. A kormányzat intézkedéseinek, és a pénztári kivonulások következményeként 2014. szeptember végére 61,5 ezer tag maradt a rendszerben, 205,4 milliárd forintnyi vagyonnal.
A magánynugdíjpénztárakat még az ág is húzza
A jelentősen lecsökkent taglétszám és díjbevétel mellett a jogalkotók az elszámolható költséget a korábbi 4,5 százalékkal szemben 0,9 százalékban szabták meg, a vagyonkezelési díj pedig nem haladhatta meg a vagyon 0,2 százalékát (ez korábban 0,8 százalék volt, amit 2014-re terveztek 0,4 százalékra csökkenteni). 2015 januárjától a szabályozás ismét változott, az elszámolható költség 2,5 százalék, a vagyonkezelési díj pedig 0,4 százalék lett.
A törvény szerint a pénztár jogutód nélkül végelszámolással megszűnik, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám hetven százaléka alá csökken. Ezt először a 2015. április 1. és szeptember 30. közötti időszakra kell vizsgálni.
Jelenleg mindössze 4 magánnyugdíj-pénztár maradt a piacon: a Horizont (volt AXA), a Budapest, az MKB, és a Szövetség (volt Allianz).
A magánnyugdíjpénztári tagok 2011. január 31-ig nyilatkozhattak, hogy maradnak-e magánpénztáruknál. Ennek hiányában mindenkit visszaléptettek a tb-nyugdíjrendszerbe. Ezt ösztönözte a kormányzat kommunikációja, és az is, hogy a törvény szerint a kasszák tagjai nem lettek volna jogosultak állami nyugdíjra. Korábbi szabályok szerint negyedét adták volna a kasszák (a többit az állam). Végül egy újabb jogszabály alapján a magánkasszák tagjainak a 2011. november 30-át követő időre teljes állami nyugdíj jár.
Pénztárak a megszűnés szélén
Az áprilisi hónap még jó volt. Egyes adatok szerint április végén még mind a 4 pénztár teljesítette az elvártakat, de az MKB és a Szövetségi tagdíjbefizetéseknél komoly aggodalomra adhat okot a tagdíjak befizetésének üteme. A jelek szerint a tagok nem egy éves díj keretében, hanem havonta fizetik be a tagságukat. Ennek eredményeképpen bármelyik hónap lehet az utolsó is, hogyha nem érkezik be a megfelelő összeg.
Ezért kényszerű elszámolásra csak akkor lehet számítani, hogyha a tagdíjak 70%-a nem érkezik meg. A Szövetség május 18-án 63 százalékon, az MKB pedig 66,3 százalékon állt múlthét pénteken. A Horizont és a Budapest tagjainak nem kell aggódni. A 2 pénztár, a tagjait arra buzdította, hogy az éves tagdíjat ne havonta, hanem 1 összegben fizessék be. Ennek okán jelenleg a Horizont 82 százalékon, a Budapest pedig 81 százalékon áll.
Bár itt is merültek fel problémák, mivel a pénztárak még április előtt nem tudták, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) havi tagdíjként elfogadja-e az éves, egy összegben előre befizetett összeget. A pénztárak április 24-én lélegezhettek fel, amikor az MNB kiadott nyilatkozatában tisztázta a tagdíjfizetésnél felmerülő kérdéseket. A nyilatkozat szerint előre is befizethetik a havi tagdíjat, viszont utólag már nem engedélyezett. Ezenkívül a nyilatkozat azt is leírja, hogy abban az esetben indíthatnak végelszámolás egy pénztár ellen, hogy ha kétszer egymás után nem éri el a 70 százalékot a tagdíjbefizetések összege.
A pénztárak éves díja átlagosan körülbelül 2000 – 12000 forint közötti összegre tehető. A magánnyugdíjpénztárak a tagjaikat nem csak arra kérték meg, hogy fizessék rendszeresen a havidíjat, hanem arra is, hogy akik nem tudják vagy nem akarják tovább fizetni, azok lépjenek ki az egypilléres rendszerből. Akik most ki akarnak lépni azok a tagdíjkiegészítéseket, valamint a reálhozamot megtarthatják.
Ahhoz képest viszont, hogy a megmaradt 60 ezres tagság több mint ötöde nem hajlandó tagdíjat fizetni, a tb-be visszalépők aránya elenyésző. Az első negyedévben csak 668-cal csökkent a nyugdíjpénztárak taglétszáma, és a kasszák 568 millió forintot utaltak át a tb-be.
Megéri kitartani a magánnyugdíj mellett
Korábban teljes bizonytalanság övezte, mi lesz a befizetett pénz sorsa, ha esetleg a kormány mégis felszámolná a magánnyugdíjpénztári szektort. A tavalyi törvénymódosítás viszont tisztázza ezt a kérdést. Ha valamiért visszakerülne a tag a tb-rendszerbe, a tagdíjat a reálhozamokkal együtt visszakapja. Akárcsak a reálhozamot, ami csak a 2014-es évet elnézve elég szép összeget jelent. (a pénztárak 10% körüli hozamokat értek el.)
Ráadásul a törvény lehetővé teszi, hogy bármikor úgy dönts, hogy mégis a tb-rendszert választod a magánnyugdíjpénztár helyett. Így egészen a nyugdíjba vonulásig kockázat nélkül megtarthatod magadnak ezt az opciót, és elég akkor választanod.
Szívesen tanulnál a pénzügyekről? Íme, egy 14 napos, ingyenes kihívás és tréning!
Szeretnél szakértői segítséget? Kérj valódi pénzügyi tanácsadást!
