Jelenleg a megmaradt magánnyugdíjpénztárak fele küzd a létjogosultságáért, mivel minden hónapban össze kell gyűjteni a tagsági díjak legalább 70%-át. Azok akik nem fizetnek, valószínűleg nem is fognak, mivel nem hajlandóak visszatérni az egypilléres rendszerbe.

A magánnyugdíjpénztári szektor több mint hárommillió tag háromezer milliárd forint feletti vagyonát kezelte – egészen 2011-ig. A kormányzat intézkedéseinek, és a pénztári kivonulások következményeként 2014. szeptember végére 61,5 ezer tag maradt a rendszerben, 205,4 milliárd forintnyi vagyonnal.

A magánynugdíjpénztárakat még az ág is húzza

A jelentősen lecsökkent taglétszám és díjbevétel mellett a jogalkotók az elszámolható költséget a korábbi 4,5 százalékkal szemben 0,9 százalékban szabták meg, a vagyonkezelési díj pedig nem haladhatta meg a vagyon 0,2 százalékát (ez korábban 0,8 százalék volt, amit 2014-re terveztek 0,4 százalékra csökkenteni). 2015 januárjától a szabályozás ismét változott, az elszámolható költség 2,5 százalék, a vagyonkezelési díj pedig 0,4 százalék lett.

A törvény szerint a pénztár jogutód nélkül végelszámolással megszűnik, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám hetven százaléka alá csökken. Ezt először a 2015. április 1. és szeptember 30. közötti időszakra kell vizsgálni.

Jelenleg mindössze 4 magánnyugdíj-pénztár maradt a piacon:  a Horizont (volt AXA), a Budapest, az MKB, és a Szövetség (volt Allianz).

A magánnyugdíjpénztári tagok 2011. január 31-ig nyilatkozhattak, hogy maradnak-e magánpénztáruknál.  Ennek hiányában mindenkit visszaléptettek a tb-nyugdíjrendszerbe. Ezt ösztönözte a kormányzat kommunikációja, és az is, hogy a törvény szerint a kasszák tagjai nem lettek volna jogosultak állami nyugdíjra. Korábbi szabályok szerint negyedét adták volna a kasszák (a többit az állam). Végül egy újabb jogszabály alapján a magánkasszák tagjainak a 2011. november 30-át követő időre  teljes állami nyugdíj  jár.

Pénztárak a megszűnés szélén

Az áprilisi hónap még jó volt. Egyes adatok szerint április végén még mind a 4 pénztár teljesítette az elvártakat, de az MKB és a Szövetségi tagdíjbefizetéseknél komoly aggodalomra adhat okot a tagdíjak befizetésének üteme. A jelek szerint a tagok nem egy éves díj keretében, hanem havonta fizetik be a tagságukat. Ennek eredményeképpen bármelyik hónap lehet az utolsó is, hogyha nem érkezik be a megfelelő összeg.

Ezért kényszerű elszámolásra csak akkor lehet számítani, hogyha a tagdíjak 70%-a nem érkezik meg. A Szövetség május 18-án 63 százalékon, az MKB pedig 66,3 százalékon állt múlthét pénteken. A Horizont és a Budapest tagjainak nem kell aggódni. A 2 pénztár, a tagjait arra buzdította, hogy az éves tagdíjat ne havonta, hanem 1 összegben fizessék be. Ennek okán jelenleg a Horizont 82 százalékon, a Budapest pedig 81 százalékon áll.

Bár itt is merültek fel problémák, mivel a pénztárak még április előtt nem tudták, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) havi tagdíjként elfogadja-e az éves, egy összegben előre befizetett összeget. A pénztárak április 24-én lélegezhettek fel, amikor az MNB kiadott nyilatkozatában tisztázta a tagdíjfizetésnél felmerülő kérdéseket. A nyilatkozat szerint előre is befizethetik a havi tagdíjat, viszont utólag már nem engedélyezett. Ezenkívül a nyilatkozat azt is leírja, hogy abban az esetben indíthatnak végelszámolás egy pénztár ellen, hogy ha kétszer egymás után nem éri el a 70 százalékot a tagdíjbefizetések összege.

A pénztárak éves díja átlagosan körülbelül 2000 – 12000 forint közötti összegre tehető. A magánnyugdíjpénztárak a tagjaikat nem csak arra kérték meg, hogy fizessék rendszeresen a havidíjat, hanem arra is, hogy akik nem tudják vagy nem akarják tovább fizetni, azok lépjenek ki az egypilléres rendszerből. Akik most ki akarnak lépni azok a tagdíjkiegészítéseket, valamint a reálhozamot megtarthatják.

Ahhoz képest viszont, hogy a megmaradt 60 ezres tagság több mint ötöde nem hajlandó tagdíjat fizetni, a tb-be visszalépők aránya elenyésző. Az első negyedévben csak 668-cal csökkent a nyugdíjpénztárak taglétszáma, és a kasszák 568 millió forintot utaltak át a tb-be.

Megéri kitartani a magánnyugdíj mellett

Korábban teljes bizonytalanság övezte, mi lesz a befizetett pénz sorsa, ha esetleg a kormány mégis felszámolná a magánnyugdíjpénztári szektort.  A tavalyi törvénymódosítás viszont tisztázza ezt a kérdést. Ha valamiért visszakerülne a tag a tb-rendszerbe, a tagdíjat a reálhozamokkal együtt visszakapja. Akárcsak a reálhozamot, ami csak a 2014-es évet elnézve elég szép összeget jelent. (a pénztárak 10% körüli hozamokat értek el.)

Ráadásul a törvény lehetővé teszi, hogy bármikor úgy dönts, hogy mégis a tb-rendszert választod a magánnyugdíjpénztár helyett. Így egészen a nyugdíjba vonulásig kockázat nélkül megtarthatod magadnak ezt az opciót, és elég akkor választanod.

Szeretnél jó döntést hozni egy konkrét pénzügyi kérdésben?

TEDD FEL KÉRDÉSED ÉS 24 ÓRÁN BELÜL VÁLASZOLUNK!

Sokan százezreket spóroltak meg azzal, hogy megírták kérdésüket mielőtt elfogadták egy ügynök, vagy pénzintézet ajánlatát. Próbáld ki, INGYEN!

TEDD FEL KÉRDÉSED MOST!