A megtakarítási hajlandóság 2003-ban és 2008-ban mélypontjára zuhant, de még ekkor is meghaladta a háztartások jövedelmének 8%-át. A csökkenő megtakarítások okát a megkérdezettek 67 százaléka a gazdasági visszaeséssel magyarázta, 37 százalékuk pedig valamely személyes feltételben jelentkező változással.
Ezek között jellemzően a munkahelyi körülmények rosszabbodását, fizetéscsökkenést, a munkahely megtartásának bizonytalanságát, vagy elvesztését értik legtöbbször.
Rendkívül fontos tudnunk, hogy a háztartások a bevételeik mekkora részét teszik félre. Vizsgáljuk meg a bruttó háztartási megtakarítások arányát az elmúlt években, és hasonlítsuk azt össze az európai átlaggal.
[fusion_builder_container hundred_percent=”yes” overflow=”visible”][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”]
Forrás: KSH, saját szerk
Nem jó nekünk a 4%-os kamat
Azok, akik megtakarítanak, a csökkenő banki kamatok miatt egyre inkább alternatív megoldásokat keresnek. Ezt jól mutatja például, hogy 2013. július végére a kifejezetten lakosságnak szánt állampapírok teljes állománya 1412,0 milliárd forintra emelkedett, ami új történelmi csúcs. Az állampapírok további előnye, hogy nem kell rá megfizetni a kamatok után levonandó 6%-os egészségügyi hozzájárulást (EHO).
Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. adatai szerint júliusban 91 milliárd forinttal növekedett a lakossági állomány. Ebből az egy és kétéves Kincstári Takarékjegyek együttes mennyisége 4,4 az inflációkövető Prémium Magyar Államkötvények állománya 6,8 a Kamatozó Kincstárjegyeké 78,9, míg a Féléves Kincstárjegy állománya 0,8 milliárd forinttal növekedett.
Másik közkedvelt befektetési forma a befektetési alapok. A kamatadó bevezetése óta, illetve az MNB alapkamat folyamatos csökkenésének hatására egyre többen próbálják a megszokott 6-8%-os kamatokon tartani a pénzüket úgy, hogy azt befektetési alapokba fektetik.
[/fusion_builder_column][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”]
Forrás: MNB, saját szerk
Látható, hogy a befektetési alapok népszerűsége folyamatosan növekszik. Ez jó hír azoknak az előtakarékossági formáknak, amelyeken keresztül befektetési alapokat érhetünk el. Ilyenek például a unit-linked biztosítások, amelyek ráadásul a 10. év után kamatadó mentesek.
(Ezekkel rendkívül óvatosnak kell lenni. Az ilyen megtakarítások 99%-a átverés és csak az ügynök jutalékát fizethetjük éveken keresztül.)
Ez egyben azt is jelenti, hogy – ha arányában nem is nagymértékben – de valamelyest csökken a lakossági betéti vagyon. A pénz a kockázatosabb, de magasabb hozamú eszközökbe vándorol át.
Írd meg véleményes:
Milyen gazdasági következménye lesz annak, ha a lakosság a megtakarításait inkább fekteti állampapírba, mint banki lekötésekbe? Nem kockázatos az, ha egy állam lakossága teljes mértékben az államra van utalva megtakarítás szempontjából?
Tanácsot, véleményt kérnél? Kérj személyes, vagy ingyenes online pénzügyi tanácsadást!
Kérdésed van? Vitatkoznál? Írd meg kommentben, vagy nekem személyesen!
Szívesen tanulnál a pénzügyekről? Íme, egy 14 napos, ingyenes kihívás és tréning!
Szeretnél szakértői segítséget? Kérj valódi pénzügyi tanácsadást!
