Pénteken a német 2 éves kötvénnyel a másodpiacon -0,05%-on kereskedtek, és szintén kissé a negatív tartományban mozgott a Reuters beszámolója szerint a holland 2 éves papír hozama is. Minimális pozitív hozam mellett kereskedtek eközben a francia, az osztrák és a belga 2 éves kötvénnyel.
Jövő szerdán kerülhet azonban először sor arra, hogy a kétéves futamidejű német államkötvény elsődleges piacán, azaz az aukció során is negatív kamatláb alakul ki. Ez azt jelentené, hogy a befektetők úgy adják „kölcsön” a pénzt a német államnak, hogy tudják: a futamidő végén eleve kevesebb tőkét kapnak kézhez, mint amennyit befektettek. Nominális értelemben is buknak tehát a befektetésen, reál értelemben, azaz az infláció figyelembe vételével, pedig még nagyobb lesz a veszteség.
Sokan feltehetik a kérdést, hogy miért cselekszenek így a befektetők, azaz miért vállalják fel a biztos bukást.
A válasz leginkább az eurózóna esetleges szétesése miatti nagyfokú aggodalmakban keresendő, azaz abban, hogy az intézményi szereplők jó része a vélt/valós biztonságért, a teljes visszafizetés reményéért cserébe hajlandó feláldozni a hozamelvárást is.
Hajlandó tehát 1-2%-os biztos bukást is felvállalni azért, hogy elkerülje a más eszközosztályokban esetleg kialakuló, ennél sokkal nagyobb veszteségeket is. Az eurózóna esetleges szétforgácsolódása ugyanis a pénz- és tőkepiacokon valószínűleg erőteljes negatív piaci reakciókat váltana ki (pl. jelentős részvény- és nyersanyag áreséseket okozna), a jobb megítélésű kötvénypiacokon pedig már eleve nulla százalék közeli a hozamkörnyezet, így a nagyobb likviditású piacok közül nincs igazán más választásuk, mint belemenni a kicsi, de biztos bukásba.
Eközben például az alapkezelők abban is reménykednek, hogy az intézményük által kezelt portfólió más részein el tudnak érni pozitív hozamokat is, hogy valamit fel tudnak mutatni a saját befektetőik felé. Ez a feladat azonban egyre nehezebb, ahogy azt számos nagy tapasztalattal rendelkező befektetői szakember az elmúlt hónapok során jelezte is.
Amennyiben kérdésed van ezzel kapcsolatban, tedd fel itt:
[fusion_builder_container hundred_percent=”yes” overflow=”visible”][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”]
Szívesen tanulnál a pénzügyekről? Íme, egy 14 napos, ingyenes kihívás és tréning!
Szeretnél szakértői segítséget? Kérj valódi pénzügyi tanácsadást!
[/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
Tisztelt Szendrei Ádám!
Azt meg tudná mondani, hogy a nagy alapkezelők miért vesznek tuti veszteséges papírokat? Értem, hogy biztonságos, de ennyi erővel készpénzben is tarthatnák azt az összeget, úgy legalább = 0 – infláció lesz a hozam, nem eleve mínuszról indul. Vagy benne van a szabályrendszerükben, hogy minden befektetett összeget forgatni kell? Egyszerűen nem értem.. Milyen alapkezelő az, amelyik tudja, hogy veszteséget fog elérni, mégis ezt választja?! Köszönöm a választ.
Tisztelt Csaba!
Vannak alapok amik kifejezetten ezekbe az állampapírokba fektetnek, ott nincs túl nagy mozgástere az alapkezelőnek. Vannak olyan alapok, amiknél eldönthetik, hogy milyen kötvényeket vásárolnak, ott nem biztos, hogy ezeket preferálják.
A készpénz valójában egy fizetési ígéret, ami mögött semmilyen valós érték nincsen, és az európai adósságválság miatt sokan nem mernek készpénzben, vagy bankban tartani pénzt, hiszen bármikor zárolhatják a bankszámlákat, bármikor elinflálódhat a pénz, ilyen szempontból a német állam által adott fizetési ígéretért még hajlandóak fizetni is.
A helyzet valóban súlyos, és az embereknek kell, hogy legyen olyan tartalékuk, ami megvédi őket egy váratlan fordulattól, akinek csak részvényei,készpénze, bankbetéte van, az komoly kockázatot vállal, ezek egy másodperc alatt tűnnek el a semmiben, pont amikor a legjobban kellene. Most azoknak, akik nem kereskednek, hanem megtakarításaikat fektetik be, legjobb, ha nem a magas hozammal kecsegtető ajánlatok közül szemezgetnek, hanem legalább a megtakarításaik felét, olyan helyre teszik, ami megvédi őket és családjukat, ha a dolgok rossz irányba folytatódnak.
Üdvözlettel:
Szendrei Ádám