A TER mutató, azaz a Total Expense Ratio a befektetési alapok összes költségét mutatja meg egy számmal kifejezve. Ez alapján könnyedén összehasonlíthatjuk az alapokat költségeik szempontjából. Hasonló a hiteleknél használt THM mutatóhoz, vagy az életbiztosításoknál használatos TKM-hez.
Mekkora az átlagos TER mutató?
A befektetési alapok átlagos költségeit az alábbi táblázat mutatja. Sajnos nem találtam frissebb kimutatást, ezek az adatok 2011-esek.
[fusion_builder_container hundred_percent=”yes” overflow=”visible”][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”]
A befektetési alapok Total Expense Ratio (TER) mutatói táblázatban
A táblázaton láthatjuk, hogy igen nagy különbségek vannak az alapok között. A kategóriák között is jelentős eltérések vannak, de egy kategórián belül is. Szélsőséges példát láthatunk erre a származtatott alapoknál, ahol a legkisebb és legnagyobb érték között több mint 17%-os különbség van.
Az átlagos költséget tekintve az ingatlan alapok a legdrágábbak, de szorosan követik őket a vegyes, majd a részvényalapok. A teljes költséghányadosokat megvizsgálva megállapítható, hogy az alacsonyabb (1,5% alatti) költséghányadú alapok közé jellemzően a pénzpiaci, a likviditási, és a kötvény alapok tartoznak. A garantált (tőkevédett) alapok nagyobb része esetében a költséghányad ugyancsak alacsonynak (1,5% alatti) tekinthető.
A TER mutató nem minden
A táblázatban csak a befektetési alapokat terhelő költségek szerepelnek. A befektetési jegyek tulajdonosait azonban a befektetési jegyek vásárlásával, tulajdonlásával és visszaváltásával kapcsolatosan felmerült költségek is terhelik. Ilyen például a számlanyitás, számlavezetés, tranzakciós díjak, stb. E költségek típusa és nagysága a befektetési jegyeket forgalmazó társaságonként – még ugyanazon alap esetében is – eltérő lehet.
Nagyon kell figyelni tehát. Még jobban, mint amikor bankbetétet, vagy bankszámlát választunk, nem is beszélve arról, hogy az alapokba óriási pénzösszegek áramlanak az utóbbi időben. Nem mindegy, hogy a vagyonunkat hány százalékkal sarcolják meg.
A KIID (Key investor information dokument). Mi az a KIID?
Januártól már minden nyilvános, nyílt végű befektetési alap esetén közzé kell tenni a KIID-et, azaz a kiemelt befektetői információkat tartalmazó, mindössze kétoldalas tájékoztatót. Így néhány perc alatt felmérheti, hogy mekkora kockázattal jár a befektetés, és az összes költség is feketén-fehéren láthatóvá válik, nem kell 100 oldalas dokumentumokat átolvasni.
A KIID (Key investor information dokument) leírásából pontosan kiderül, hogy mibe fektet az alap, mekkora időtávra ajánlható befektetésként, a régebbi alapoknál a múltbeli teljesítmény, és a költségek is átláthatóan megjelennek.
A már legalább egy éve működő befektetési alapoknak az előző naptári év teljes költségét fel kell tüntetni, ami az alapkezelői, letétkezelői, forgalomba hozatali és könyvvizsgálói díjakat is tartalmazza. Nem fog meglepődni tehát az, akinek a befektetési jegy vételekor és eladásakor is felszámítanak valamennyi költséget, vagy büntető díjat kell fizetnie a túl korai visszaváltásért.
Sajnos azt tapasztalom, hogy nagyon kevesen olvassák el ezeket a tájékoztatókat és az átlagembert még mindig egyszerűen csőbe húzzák. A legtöbben nem látnak mást csak az óriási hozamígéreteket, és ettől megrészegülve fel sem fogják, mekkora felelőtlenséget, és milyen óriási hibát követnek el.
Nagy slágerek a pénzpiaci alapok, a tőke- és hozamvédett alapok, amelyek pontosan a kisbefektetők tudatlanságát aknázzák ki. Persze, találunk magas hozamokat a tavalyi évre, de arról senki sem fog beszélni nekünk, hogy miért tudták elérni ezeket a hozamokat, és miért nagyon valószínűtlen, hogy a jövőben ezekkel jól járhatnánk.
Sokféle módszerrel próbálják szabályozni a pénzpiacot, de a baj az, hogy a legtöbben nem értik, nem tudják, hogy mekkora veszélyben is vannak, és ezért nem is igénylik ezeket a tájékoztatókat. Vakon megbíznak az értékesítőkben, akik jobb esetben egy gyorstalpaló tanfolyamot elvégeztek, és egyáltalán nincs érdekükben az ügyfélnek segíteni. (Épp ellenkezőleg)
Szívesen tanulnál a pénzügyekről? Íme, egy 14 napos, ingyenes kihívás és tréning!
Szeretnél szakértői segítséget? Kérj valódi pénzügyi tanácsadást!
